2013. december 17., kedd

Szabad akarat Dzsunnaid mester szavaival

Rajneesh Chandra Mohan Jain (1931-1990) avagy Osho indiai filozófus, guru neve és munkássága ezen a blogon eddig még nem harcolt ki magának bejegyzést. Ennek legfőbb oka az, hogy Oshot a blog írója nem tartja feddhetetlen mesternek, "inspiráló személynek". 
        Osho minden negatívuma és kérdéses megnyilvánulása ellenére azonban tagadhatatlan, hogy filozófiájában rendszerint mégis föl-föl lelhetőek bizonyos nagyszerű gondolatok, magvas történetek. Végzet, szabadság és a lélek című könyvéből egy ilyen figyelemreméltó kis gyöngyszem következik most, mely a szabad akarattal foglalkozik:

"Egy férfi felkereste Dzsunnaidot (Junayd (Junaid) of Baghdad ?), a szúfi misztikust, és megkérdezte tőle:
- Mi a véleményed az eleve elrendeltetésről, a kiszmetről, a sorsról és az ember szabadságáról? Az ember szabadon teheti, amit csak akar, vagy csupán dróton rángatott bábu egy ismeretlen bábjátékos kezében?
        Dzsunnaid a világ egyik legcsodálatosabb misztikusa. Rákiáltott a férfira:
- Emeld fel az egyik lábad! A kérdező dúsgazdag ember volt, és ezt Dzsunnaid tudta is róla. Valamennyi tanítványa, az egész iskola tisztában volt ezzel - ám Dzsunnaid mégis hangosan és durván reccsent rá:
"Emeld fel az egyik lábad!"
        A gazdag ember soha életében nem követte senki parancsait, és el sem tudta képzelni, hogy bárki ilyen erőszakolt, a tárgytól elrugaszkodott válasszal álljon elő a kérdésére. Azonban amikor egy Dzsunnaidhoz hasonló emberrel nézel szembe, egyszerűen követned kell őt. A férfi felemelte az egyik lábát.
Mire Dzsunnaid így szólt: - Ez nem elég. Most emeld fel a másikat is!
        A férfi bizony zavarba esett, és egyben fel is dühödött.
- De hát te képtelenséget kérsz! - mondta - Azért jöttem, hogy feltegyek egy fontos kérdést, mire te egyszerűen válasz nélkül hagyod a kérdésemet, és arra kérsz, hogy emeljem fel az egyik lábam. Most pedig felszólítasz, hogy emeljem fel a másikat is?! Hát mit akarsz te? Hogyan emelhetném fel mindkét lábamat?
- Akkor hát ülj le! Megkaptad a választ a kérdésedre vagy sem? - kérdezte Dzsunnaid.
- Mindeddig nem adtál nekem választ - felelte a férfi. - Helyette csak valamiféle bizarr akrobatamutatványt végeztettél velem! 

Mire Dzsunnaid azt válaszolta:  - Értsd hát meg a lényeget: amikor arra kértelek, hogy emeld fel az egyik lábad, egyaránt szabadságodban állt a jobb és a bal lábadat választani. Senki sem rendelte el, hogy melyiket emeld fel; te magad választottad a jobb lábadat. Mihelyt azonban a jobb lábad mellett döntöttél, a balt már nem választhattad. A szabadságod rendelte el a rabságod tényeit. a bal lábad immár béklyóba volt verve.
        Az ember fele részben szabad, fele részben rab, de a kettő közöl a szabadság az első. Rabságát pedig épphogy a szabadsága határozza meg - az, hogy miként él a szabadságával. Senki sem ücsörög odafent azzal bajlódva, hogy előre bevésse a sorsod a fejedbe, vagy vonalakat rajzoljon a tenyeredre. Még egy mindenható Isten is belefáradt volna mostanra, ha ilyen ostobasággal kellett volna foglalkoznia, hogy vonalakat rajzoljon az ember tenyerére.
        És oly temérdek ember jön szakadatlanul a világra - igen vesződséges volna mindenki fejébe előre bevésni, mi lesz belőle, hol fog megszületni, hol fog meghalni, vagy épp milyen doktor fogja eltenni láb alól...szóval mindezeket az apró-cseprő részleteket!
        Vagy beleőrült volna Isten ebbe az irtózatos munkába - gondolj csak saját magadra; ha neked kellene így gürcölnöd, ráadásul minden ok nélkül -, vagy öngyilkos lett volna. De még ha belebolondult is, azért a munkát nem hagyhatta abba. Tehát alkalmasint néhány napig tébolyodottan tovább dolgozott, s eközben megteremtette ezt az emberiséget, majd alighanem öngyilkos lett, mert nem akarta végignézni, ahogyan a világ elpárolog az atomfegyverek tüzében. Ám ezeket az atomfegyvereket is ő véste az emberek fejébe, tehát ő a felelős értük.
        Persze valójában senki sem felelős, Isten pedig nem létezik. Ezek csak a mi stratégiáink arra, hogy másra hárítsuk át a felelősséget.

Szabad emberi lény vagy, azonban a szabadság minden egyes megnyilvánulása felelősséggel jár - és ez jelenti rabságodat. Egyaránt nevezheted a dolgot rabságnak, ami nem valami tetszetős szó, vagy felelősségnek - jómagam így szoktam nevezni.
        Megválasztasz egy bizonyos cselekedetet - ebben áll a szabadságod. Azonban a további következményekért neked kell vállalnod a felelősséget.
        Tökéletesen egyetértek azzal a tudományos elképzeléssel, hogy ok és okozat elválaszthatatlanul összefonódik. Ami az okot illeti, szabad vagy. De aztán nem szabad megfeledkezned róla, hogy az okozatról te magad határoztál az okod révén. Voltaképpen ebben a tekintetben is szabad vagy; az okozat a te szabadságod folyománya.

 
Fogd fel az életet igen egyszerűen, minden teológiától mentesen, és meg fogsz lepődni: a problémáid tovatűnnek! Az élet egy rejtély, de nem egy probléma. Probléma az, amit meg lehet oldani; rejtély az, amit át lehet élni, megoldani azonban soha.
        A meditáció pedig nem egyéb, mint e rejtély felfedezése - nem a magyarázata, nem is a megoldására irányuló kutatás, hanem a felfedezése...
        Hogy lassanként feloldódj a rejtélyben, ahogyan egy hullámfodor olvad vissza az óceánba; ez a fajta beolvadás az egyetlen vallásosság, melyet ismerek. Minden egyéb badarság.

Lejegyezte: Galactus - Forrás: Osho - Végzet, szabadság és a lélek című könyve"


Források:
http://asotetkorszulotte.blogspot.hu/2013_08_01_archive.html
http://tudjatok.hu/tudjatok.tvn?fid=8&aid=89&kid=41531
http://www.astronet.hu/ezo-vilag/tanmesek/szabad-akarat-vagy-sorsszeruseg-102187

2013. november 24., vasárnap

Reinkarnációs Szerződés és Metafizikai melléklet

A világhálón nagy sikerrel, több honlapon is megjelent az úgynevezett "reinkarnációs szerződés". Ez, a tizenkét paragrafus pontokra osztott írás bő szókészletével és szellemes szerkesztettségével kikövetelt magának egy bejegyzést itt a Szamszárán is.
       Módosítás nem történt az eredeti szövegen, pusztán csak kiemelve lettek sorok. A szerződés után viszont közvetlenül egyfajta Mellékletet tűztem be, ahol saját zanzásított meglátások és gondolatok szerepelnek. Aki szeretné másolni  a Metafizikai Mellékletet, annak másolásához hozzájárulok, de csakis a forrás megnevezésével, a Samsarahun blogra mutató link elhelyezése által. Namaste, Om

Újratestesülési (reinkarnációs) szerződés 

"1. § Azt tehet, amit csak akar. Ez joga és kötelessége egyszerre, tehát lehetőség és kényszer is.
2. § Ön kap egy testet. Ez a test új és egyszeri. Senki más nem kapja ugyanazt a testet.
3. § A test birtoklásával életbe lép egy jó ideig elviselhetetlennek tűnő kettősség is, mivel a test nem élhet lélek nélkül.
4. § Létének genetikai alapja 50-50%-ban apai-anyai tulajdonú, a lelki alapja 100%-ban saját tulajdonú. Ez utóbbinál a szülők és a gyerekkori hatások csak életbe hívó aktivátorok, akik/amik hozzásegítik Önt, hogy a már eredendően is meglévő belső csírák szárba tudjanak szökkenni.
5. § Ön kap egy szívet, ami a lelke centruma – ezért mutat majd ide, amikor azt mondja, hogy „én”. A legjobb eredményeket akkor éri el, ha agyát és szívét kiegyensúlyozva használja.
6. § Ön kap egy agyat, ami a hardvere lesz az elméjének. Ajánlatos ezt értelmes módon használni, de az esetek többségében ez nem azonnal kivitelezhető előírás.
7. § Tükröket kap, hogy tanuljon. Sok tükör úgy néz ki, mint egy másik ember aktívan reagáló teste. Azért vannak, hogy megmutassák azt, ami Önben van.
8. § Leckéket is kap. Egy lecke addig ismétlődik, míg teljesen meg nem értette. Akár inkarnációkon keresztül.
9. § A leckék különleges alkalmak, melyek a fejlődést szolgálják. Nem rossz szándékból vannak.
10. § Senki más nem kapja pontosan ugyanezeket a leckéket és senki sem vállalhatja át Öntől ezeket.
11. § Nem cél, hogy a test elhagyásakor minél több pénze legyen, hogy első legyen és szuperül nézzen ki, mivel csak a leckekönyvi bejegyzéseket viheti magával.
12. § Az inkarnációs szerződés akkor jár le, ha a leckék megoldása során képessé válik meglelni a személyiség-magot, majd utóbb ennek héját feltörve a magban rejlő kincset is.
Kiegészítések és jó tanácsok az egyes paragrafusokhoz: 
1. § - Használható vezérfonalnak tűnik, ha csak olyat tesz másokkal, amit szívesen venne, ha Önnel tennék. - Tanulóként cselekvés-, és teremtéskényszerben van. Ez azt jelenti, hogy akkor is teremt és cselekszik, ha úgy gondolja, hogy éppen nem csinál semmit. - Semmit sem ronthat el. Legfeljebb tovább tart. Ugyanakkor vegye figyelembe, hogy minden, amit másokkal tesz, visszatér Önhöz és az erőszak soha nem vezet valódi megoldáshoz. - Valódi megoldásnak minősül, ha nem kell osztályt ismételnie adott dolog miatt. - Dózerként sikeres bukott diák lehet, lúzerként vesztes angyal. Kerülje a végleteket.
2. § - Az életbiztosítás nem az, bár mások életének biztonságát valóban szolgálhatja. - Alapból ugyanolyan természetesnek veszi majd és ezért nem fogja érzékelni az Önt körülölelő energia-tengert, ahogy a hal is természetesnek veszi az őt körülvevő óceánt. Amíg ez így van, addig szomjas halként fog kutakodni csobogó források után a létezés energia-tengeréből fakadó élet vizében. - A testét másokra bízni kockázatokkal járhat, de saját testével játszadoznia jogában áll. Amennyiben mások testével szeretné ezt tenni, kérje beleegyezésüket. - Ha a teste elpusztul, vagy már nem működik, újat kap. Persze ez egyes esetekben várakozási idővel járhat. - A testi-fizikai valóság cél és eszköz egyszerre. Az egyes konkrét célok megvalósításán keresztül ébredhet rá, hogy ezek valójában eszközök. Erre általában fokozatosan és lépésről-lépésre tudhat csak rájönni.
3. § - Ritkán van csak egy helyes megoldás. Az esetek nagy többségében a „vagy-vagy” helyett az „is” a célravezető. - Nem Ön az egyetlen, aki egyetlen személynek képzeli magát. A valóság ezzel szemben a görög tragédiákat, Shakespeare-t és a Dallast meghazudtolóan kaotikus tragikomédia mindannyiunk bensőjében. - Hasznos megfigyelni, mely helyzetek és mintázatok ismétlődnek. - Legyen figyelmes: igaz, hogy ha nincs ló, a szamár is jó, de nem igaz, hogy ha nincs szó, a lárma is jó. - A kétségtelen tények és a ténytelen kétségek között található egy keskeny ösvény. Mindkét oldalon mély a szakadék mellette, nem csak az egyiken.
4. § - A jó szándék és a szeretet önmagában sajnos akár a pokolba is vezethet. A rosszat ismerő jóakarás segíthet. A rossz hír: mindenkiben ott van a rossz is. - Ha egy Önben eredendően meglévő csíra soha nem kap vizet, akkor akár egész életen keresztül is lappangó maradhat. Ha olyan csírát próbálnak öntözni Ön, vagy a többiek, ami nincs meg Önben, akkor sok víz fog kárba veszni. - Kiváltképpen az éjjeli órákban alkalma nyílik rá, hogy elhagyja testét. Az éjszakai testen kívüli tapasztalatok többsége automatikusan nem fog megjelenni az elméjében. Ha nappali tudatával tesz ilyen kirándulást, arra viszont mindenképpen emlékezni fog. - Miközben csecsemőként üstökös gyanánt fog berobbanni a családja életébe, ne lepődjön meg, ha az üstökös csóvájára ráragad ez-az a felmenők dolgai közül. Ez hozzátartozik az élete árához. - Nincs értelme puskázni, mert a lélek-dallam, amit eljátszani szándékában állt, rögzített és csak menet közben tanulhat meg zenélni.
5. § - Ha szert tesz karmesteri engedélyre is, akkor választhat, hogy ciszben, mollban, vagy dúrban szólaljon-e meg a saját dallama, és megválaszthatja, hogy milyen hangszerek szóljanak az élete zenekarában. - Mások dallamainak megszólalása ügyében legfeljebb tanácsot adhat. Ez akkor is így van, ha nagyon úgy érzi, hogy Ön tudja, hogyan kéne szólnia mások dallamának. Fentiek alól saját gyereke 18-21 éves kora előtt – egy bizonyos mértékig – kivételt képez. - Minél jobban ismeri az energia-áramokat önmagán belül, annál sikeresebben tudhatja különböző dolgok megvilágítására, élet-működtetésre és kapcsolatok felfűtésére használni őket. - Eredendően minden energia jó. Helytelen használat esetén viszont bármelyik áramütést okozhat, sőt, agyon is csaphatja Önt, illetve másoknak is árthat. Bánjon óvatosan az energia-áramokkal. - A szívén keresztüli különleges kapcsolat segítségével Ön minden válaszhoz hozzáféréssel rendelkezik és az oktatás terén belül minden és mindenki reagál a szív kisugárzására. - Az ismertség és kedveltség nem jár bónuszpontokkal.
6. § - Csak mert mindenki egyféle módon viselkedik, ez még nem jelenti azt, hogy az a helyes. - Ne mások hibáihoz és elvárásaihoz igazodjon. - A megismerés-teremtés a Teremtés megismerése. Mindkét folyamat működési felülete az elméje lesz. - Ahogy a számítógépnek is kell hűtés, úgy az elméje hardverének is. Ha képessé válik lecsendesíteni az elme-hullámzást az agyában, akkor besöpörheti azt a járulékos hasznot is, hogy mások elme-cunamija sem tudja majd leverni a lábáról. - Ha a hentesnek tartozik, akkor hiába menne a szabóhoz fizetni. Ugyanezen oknál fogva mindaddig vissza kell jönnie a földi valóság keretei közé, amíg tartozásai vannak itt. 
7. § - Szinkron-mintázatok szerint fog találkozni minden lényeges emberrel. Ami az ő részük a szinkron-mintázatban, azzal Önnek nincs dolga, csak a sajátjával, jóllehet, kellhet meghúzni olykor a határokat. - Mások állításai a célról elterelhetik a figyelmét. - Ha egy helyzet kétoldalú igazságának csak az egyik fele van meg az elméjében, akkor máris rárakta magát arra a sínre, amin előbb-utóbb elérkezik oda, ahol a másik oldalt is átélheti. Ennek a kiváltó oka az energia-mintázatok eredendően egységes jellege, nem pedig karma-kiszúrás, vagy Isten büntetése. - A konfliktus és a harmónia elválaszthatatlanul összetartozóak. Mivel nincs egyik a másik nélkül, örüljön az utóbbinak, amíg tart, de bízvást készüljön az előbbire, mert úgyis jön. - Önmagában abból, hogy sokan meghaltak valamiért, még nem következik, hogy az adott dolog jó, helyes, vagy igaz. 
8. § - Másokat a fejlődésükben megakadályozni nem hoz semmiféle hasznot, és mint minden, ez is visszatér Önhöz. - A megelégedés teljesen váratlan és indokolatlan boldogságot, az elengedés pedig ugyanilyen megkönnyebbedést okozhat. Próbálja ki, ez úgyis ingyen van. - Kérvényezheti a megbocsátást. A bűnök véglegesen akkor bocsáttatnak meg, amikor többé már nem követi el őket. - Egy fel nem épített házat nem lehet lebontani. Ezt vegye figyelembe, ha bármilyen nemes és egyébként rendjén való okból nekiáll, hogy meghaladja az egóját. - Ha úgy érzi, hogy egy helyben áll az élete, nézzen le, hogy életben van-e a ló, amin ül. - A gyűlölet és a végletesen ragaszkodó szeretet ugyanazon légypapír két oldala. Ezeknél erősebb ragasztóval nem kapcsolódhat másokhoz. Ha már rátapadt, fájdalom nélkül nem tud lejönni róla.
9. § - Mindenki más is ugyanazt az elefántot tapogatja csukott szemmel, és így próbálja leírni, hogy mit érzékel. Ez egy ekkora elefánt és egy ilyen megismerés. - Ha kifelé és előre figyel, akkor rengeteg érdekes és új dologgal találkozhat. Ha befelé és hátrafelé, akkor pedig önmagával. - Önt határtalan fény, szeretet és energia veszi körül. Akkor is, ha börtönben, vagy Etiópiában van. Minden más objektíven koherens illúzió, azaz, konkrétan létező látszat-valóság. - A tigris, a rabló és a lavina is konkrétan létező látszat-valóság, de amíg tigrisnek, rablónak és lavinának érzékeli őket, úgy is kell reagálnia rájuk. - Az emésztő éhség és a lét-szomj csillapulása mindig átmeneti, és a telítődés miatt egy bizonyos dologból adott mennyiség egy idő után már kevésnek tűnhet. Ha nem figyel oda, mohó Homo sapiens válhat Önből.
10. § - A vadállat ragadozó ösztönét, a természet pusztító viharait és a gyilkos vak gyűlöletét mozgató sorserők túl hatalmasak ahhoz, hogy emberi szem befogja őket. Ha a nyomukba ered, ezt tartsa szem előtt. - Az oktatás terének rongálása olykor korlátozásokhoz vezethet. - A könyörület, irgalom és kímélet a kegyelem megszületését jelzik. Adhatja és kaphatja őket. - Az oktatási folyamat neve: élet. Ebben két kibomlási lehetőség van: vagy a rend a törvény, vagy ha nem, akkor a trend az örvény. A fenti folyamat-ábra két lefutási lehetősége közül választania kell. Ha nem választ, akkor a másodikat választotta. - A lemért érték következménye az elért mérték. Ha a saját lelki mérlege közelítőleg egyensúlyban van, akkor a Mértékek Őre békén hagyja. Ellenkező esetben az Őr embereket, eseményeket és dolgokat felhasználva fogja Önt saját valódi egyensúlya felé pofozni. Ne vegye tőle személyeskedésnek, nem az. - A szabályok arra valók, hogy az ember felülvizsgálja őket. Ugyanakkor óvakodjon, nehogy Isten helyi jobb-kezévé váljon, mert ez nem emberre méretezett feladat.
11. § - A szabad akarat nem az. Mire erre rájön, addigra viszont már azzá válik. - A tudományos tézisek jó része egy idő után elavul, a szent írások jó része a saját inspiráció megszületését szolgálja. - A szerződés mindenkire egyenlő érvényben vonatkozik. Nincsenek kiváltságok, akkor sem, ha néhányan ezt állítják: a kézzel bejegyzett változtatások nem érvényesek és különleges záradék nincsen. - Az Ön helyzetében Önnél jobb benyomást senki más sem tenne. Legyen önmaga, mindenki más úgyis foglalt. - A forráshoz értelemszerűen csak árral szemben lehet eljutni. A lazacoktól megtanulhatja, hogy két kis ugrással nem lehet átjutni az akadályokon.
12. § - Amennyiben az az érzése, hogy segítségre van szüksége, kérjen segítséget. Minden elképzelhető segítség megadatik Önnek, csak kérnie kell. - A drog – legyen bár legális vagy illegális –, az alkohol, illetve minden tudatmódosító adott helyzetben meghamisíthatja a leckék reális érzékelését, de esetenként abban is segíthet, hogy érzékelhesse a nem hétköznapi, de mégsem irracionális valóságot. - Ha úgy érzi, hogy semmit nem érez, akkor elképzelhető, hogy a Semmit érzékeli. - Az oktatás terének fenntartója és működtetője nem veszít azzal semmit, ha Ön nem hisz a létében. Ebből kifolyólag nem is haragszik Önre ezért, viszont a szabályok ettől még ugyanúgy vonatkoznak Önre is. - Mivel a megteendő út valójában egy kör és lélekben mindig a célra fog figyelni, ezért amíg el nem ér az út feléig, addig háttal fog ülni a lovon és így vágtat előre. És mindenki más is. Legyen elnéző. Kiegészítő záradék: Az inkarnáció szándékos befejezése haszontalan ügyintézést von maga után. Nem Ön az egyetlen, akinek kételyei vannak az inkarnációs szerződés értelmét illetően. Mivel Ön olvassa ezt a szerződést, ebből tudható, hogy a szerződéshez beleegyezését adta, ezért hasztalan azon keseregni, hogy Ön itt van. Jelen szerződés fel nem bontható."
Karmikus, Transzcendentális és Metafizikai melléklet


01.: A Munkáltató és a Munkavállaló megegyezik. Munkatársai: az egész Univerzum  és a Teremtés összes lénye. Munkakörei személyre szabottak, állandóan változóak.
02.: Miután az Ember ősképén keresztül, a Teremtő Energiái által Világra került, minőséget öltött az Ön felsőbb, Egész része. A fenti SZERZŐDÉST az Univerzummal, a Mindenség kegye által tapasztalatszerzés miatt köttetett. Az Univerzum minden Ön által megkívánt és elérhető tárgyát köteles örökkön örökké az Ön részére bocsájtani tapasztalatszerzés céljából. Fizikai, asztrál és mentál testének kialakulása nagyban függ majdani döntéseitől.

03.: Az Univerzum erői segítenek minden esetben az élete tetteit és okait összehangolni. Az Ön egyes tetteinek, gondolatainak következményei előbb-vagy utóbb, de mindig visszatérnek valamilyen formában, megtalálják majd Önt.
04.: Rejtett tudás nincs. Az Abszolútum annyit ad, amennyit kér és képes befogadni a tudásból. Emlékezzen egy nagyítóval játszadozó gyermek erdőket gyújthat fel, de szülői segítséggel tüzet is gyújthat a vacsorájához. Keresse tehát mindig szabadon Isten energiáit s kutassa bátran lelkiismeretét!

05.: A Végtelen Abszolútum nem kíván önnek szenvedést, még ha öngerjesztő programja szerint Ön ezt jelen helyzetében ezt így is látja. Az Elkülönülés világában megpróbálhatja magát istenként megtapasztalni. Lehetősége van a vágy (káma) sokszínű rétegeivel találkozni és bizonyos fokig uralkodni másokon. A szerzés örömével rettentő sok időt eltölthet. Amint azonban különféle veszteségek és kínok árán rájön, hogy nem Ön az Abszolútum, Isten; szerencsés esetben mihamarabb újrafogja értelmezni elképzeléseit a világban betöltendő szerepéről.

06.:  Az Ön által jelenleg ismert Földön az "ember alatti erők" igyekeznek megszerezni az ön figyelmét és idejét. Szabad akaratával dönthet azonban, hogy mennyire enged befolyásuknak és felismerheti, hogy végül is ők saját módukon Önt kénytelenek szolgálni. A hozzájuk való közeledés sajnálatos mód sokkalta könnyebb a legtöbb ember számára, mint a Fény, az Emberi és afölötti szférák irányába. Segítünk: ezen ember-alatti erők hatását legkönnyebben embertársain veheti észre, Önmagán nehezebben.
/a toldalék: A nehéz ételek és addiktív, ragaszkodást kiváltó szerek tartós használatával lassíthatja, visszavetheti fejlődését. Ezekkel és a komolyabb balkezes tantrikus módszerekkel ismétetlen csak saját felelősségére kísérletezzen! A pénz, szexualitás és uralkodási vágy Önt érő hullámainak nagysága függ az Ön testéhez, elméjéhez való viszonyulásán.
/b toldalék: Ugyan lehetőségében áll a legaljasabb, állat és ásványi szintig is gyilkolással, negatív erők gerjesztésével eljutni; azonban minden Ön előtt járt testvér tanúsítja, hogy az ilyen utakban előbb-utóbb legcsekélyebb boldogságukat is mindig elvesztik az emberek. Ön hamarabb fogja megbüntetni saját magát, mint a képzelt ellenségei bármikor is utolérjék Önt. Amennyiben az ember-alatti erőknek mégis nem csak behatása alá kerülne, ha nem szolgálatába is állna erőteljesebb emlékeztető, tisztító programok lépnek működésbe az ön számára. Ezek a programok melyek szintén az Ön számára állítódnak össze a kellő mértékben rendkívül intenzívek lesznek, kevés választási lehetőséget hagynak majd.
07.:   Amennyiben inkarnációjában nem kutatja az Igazságot a szerződésről és a tágabb megismerés és keresés sem foglalkoztatja, akkor a diszkarnálódás közeledtével az ismert inkarnációjába kauzálisan egyre jobban fog kapaszkodni. Holott a további ismeretekre és utazásokra, a diszkarnálódások utáni Életre felkészültnek kell lennie.

08.: Nincs halál: ezt a tényt inkarnációiban minden bizonnyal többször komolytalannak fogja gondolni.
Diszkarnálódása után ezt már teljes mértékben tudni fogja. Miután az egyetlen szilárd, durva fizikai test koncepciójából kikerül tisztán láthatja (amennyiben tudatossága, ereje és életútja engedélyezi!) egykori ismerőseit akik még a durva anyagban élnek.
Ekkori erőteljes késztetést érez, hogy saját forrásán keresztül tovább induljon a Fény ösvényén. Angyali minőségű erők segítéségére lesznek a haza felé vezető úton. Saját minőségétől függ, hogy elindul ezen az ösvényen, vagy megreked a szerződés bizonyos ciklusában, a Földi szféra közvetlen közelében. Ezen szerencsétlen eshetőséget a felesleges kötődések elengedésével és a Fénybe fordulással szükséges orvosolnia. Segítők is közbeléphetnek, viszont Ők is csak, ha lehetőségük van (...).

09.: A vallásos emberek gúnyolása semmi jót nem eredményez, bizonyos fokú vallás, morál teológia minden korban jelen lesz a Földön. Ön Minden erejével igyekezzen keresni az Élő Hitet és a Megtapasztalásokat, melyek az Igazság keresésének útján meg fogják erősíteni. Először ismerje meg Önvalóját. és fokozottan forduljon az Univerzum Eredetének és belső minőségének megértéséhez. Egy jó kalandtúrán való részvételhez ugyanis elsőként Önmagunkat kell feltérképezni. 

10.: Az inkarnációkra kiválasztott megoldandó helyzetek és azok megoldás kulcsa egymáshoz közel van.
Őrangyala majd segíteni fogja útja során. Tudatszintje növelésével és az Igazságkeresésével idővel, ha úgy kívánja őt is megláthatja egy napon. Az idősebb testvérek - akik úgy tekintenek a Földre, mint egy nagy inkubátorra, tele rengeteg síró-rívó cseperedő csecsemővel - munkáját nagyban segítheti, hogy például embertársai gyógyítását, vagy akár csak a velük szembeni jobb bánásmódot tanulmányozza.
11.:  Mindenki saját sorsának kovácsa, azonban az egyéni sorsvonalak kereszteződnek. Ezért épp amennyire az ártásra, lehetőség van a másokon való segítésre is. Szerettei karmáját, sorsának bizonyos elemeit felvállalhatja bizonyos feltételekkel (...). Esetleges betegségeikben segíthet rajtuk bizonyos körülmények közt, amennyiben a szeretett személy eljutott problémáinak bizonyos fokú megértésér/élésére.
12.: Ne aggódjon, az már bizonyos, hogy az idősebb testvérek és mesterek addig nem osztják meg a ma még "rejtett tudást" amíg a Földön élő jelen emberi faj nem éri el azt a fejlődési fokot, amely túl van a kapzsiságon és az önzésen. Az Univerzum hatalmas kegye által minden síkon indulnak képzések, választhat az ön ízlésének megfelelő tanárok közül.
13.: Az öncélúan kifejlesztett misztikus képességekkel, pedig minden korban csak csínyán bánjon! Külön fehér és fekete mágikus erőket ugyanis az Univerzum nem üzemeltet, minden az adeptus/mágus érettségén múlik.
14.: Fentebb kötött szerződés határozott időre szól. Amennyiben sikeresen eljut az emberi sík Ön által tapasztalható meg -éléséig és értéséig Ön automatikusan képes lesz átlátni az előbb még korlátozásokkal teljes dimenziókat. Reméljük mihamarabb a magasabb rendű filozófia szerint fogja élni életét, annak mesés tudatában, hogy a Világmindenség/Abaszolútum/Isten Önön keresztül, Emberi minőségen keresztül igyekszik megismerni ÖNMAGÁT.

""ÓM vezess engem a káprázatból és nemlétből az igazságba és a valóságba,
vezess engem a homályból a világosságba,
vezess engem a halálból a halhatatlanságba.
ÓM béke, béke, béke.""
mantra forrása: /dakiniland.de
A fenti renkarnációs szerződéssel az alábbi oldalakon találkoztam:

2013. október 30., szerda

Mindenszentek és emlékezés a diszkarnált lelkekre

 „Bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált” (János 8: 51).
White Eagle - Grace Cook üzeneteiről már volt szó itt, az oldalon. Habár külön, részletesen most nem térek ki a Lelki fejlődés könyv-sorozatra, viszont annak az első részéből próbáltam egy nagyobb lélelgzetvételű részt kiragadni, mely az elmúlással és az "elhalálozott", avagy szakszóval diszkarnált emberi lelkek utóéletével foglalkozik. 
        Fehér Sas után, pedig a görög tanító, Daszkalosz szavai következnek.


 ÉLET A LÉLEK VILÁGÁBAN
             
A lélek világát rendszerint a mennyországgal hozzák kapcsolatba, aminek különböző szféráiba kerülnek azok, akik a halandó létet elhagyják. Ezért sokan nehezen értik meg, ha azt mondjuk, hogy a lelki világ inkább egy tudatállapot a lélekben mintsem egy, a Földön kívül létező hely, vagy létforma.
            Azt tanulod, hogy a lélek világában nem létezik tér és idő, mégis helyről helyre, szférából szférába való utazásról beszélünk. Egyrészt azt állítjuk, hogy a lélek világa a Földet körülvevő síkokon van, másrészt azt, hogy ez a világ nem máshol van, hanem benned. Hogy lehet e két dolgot egymással kibékíteni?
            Tekintsük először a belső tudatosságot. Ha szemed lecsukod, és befelé fordítod gondolataidat, idővel felfedezed magadban egy belső életet, ami nagyon is valós. Felfigyelsz arra, hogy létezik a belső tudatosságnak egy síkja, amin vágyaid segítségével változtathatsz. Minél szebbek a gondolataid, annál jobban erősödik benned a belső fény. Ha gondolataid csúnyák és sötétek, belső világod nélkülözni fogja a csillogást, unalmas és szürke marad. Megfigyelhetjük hát, hogy a lélek világa saját lelkünkben tükröződik.
                Még egy példával szolgálunk. Egyesek kimennek a természetbe sétálni, de nagyon kevés dolgot látnak. Nem veszik észre a természet szépségét, mert környezetükre nem reagálnak, azaz környezetük nem tükröződik bennük. Valaki más, aki ugyanazt az utat teszi meg, az út mentén és a mezőn ezer apró részletben, madarak énekében, a fény és árnyék játékában gyönyörködik. Neki nem a fizikai szeme az élesebb, hanem lelki szemeivel is kezd már látni.
            Hasonló dolog történik, amikor az ember végleg elhagyja fizikai testét. Ha az anyagi világ teljesen lefoglalta, halála után is ebben az állapotban marad. Belép a sűrű asztrál síkra, ami a fizikaitól nagyon kevésben különbözik. Habár gyönyörű a környezet amiben tartózkodik, ennek még sincs semmi jelentősége számára. A következő ember, aki jobb megfigyelő, és értékeli a szépet, sokkal kifinomultabb létállapotba kerül. Végül a harmadik, aki lelkileg éber és tudatos, dicsőséges lelki világban találja magát.
Minden soron következő inkarnációban ezt a növekedési, érési folyamatot követjük. Amikor azember leveti legdurvább burkát - a fizikai testét – és az élet következő fokozatán, asztráltestben él tovább, képtelen belépni, vagy akár csak bepillantani is a lelki világok szépségeibe, ha a földi tapasztalatszerzés ideje alatt lelkének fénye nem erősödött meg, és egyénisége nem fejlődött.
            A lélek - utazásának folyamán - idővel leveti asztrális anyagból álló burkát is. Minden lehull róla, ami sűrű és nehéz. Ez a folyamat megy végbe az asztrális és mentális élet minden fokán, mindaddig, amíg a tiszta lélek végül beléphet a mennyei világba. Ismételten, ha az ember földi élete alatt nem fejleszti jellemének szilárdságát és lelki nagyságát, látómezeje és környezete a mennyei világban is korlátozott lesz.
            A Földön a siker nagymértékben a mentális képességektől és a tudástól függ, a túloldalon azonban az élettapasztalat gazdagsága, a lelki tudás, és a finomabb, magasabb frekvenciájú rezgések iránti érzékenység az, ami számít. Ez a tudatosság csak a lélek nagysága és alázatossága árán érhető el. Nem jugg a körülményektől, anyagi helyzettől, vagy intelligenciától, csak a tudatosodás minőségétől, az emberben lévő szeretettől, szimpátiától és toleranciától, más szavakkal szívének nagyságától, és jellemének szépségétől.
            És most néhány szót a lélek világának tulajdonképpeni helyéről. Azt fogod mondani: „Hát, ha helyet foglal el, akkor mégis csak valahol a Földön kívül kell léteznie. És pont most mondtad, hogy minden belül van!"
            Nos, az asztrális anyag, ami a Földön hozzád a legközelebb van, mintegy átitatja a fizikai anyagot. Ha egy diszkarnált lélek behatol otthonodba, nem a lizikai anyagból lévő falakat és bútorokat látja, hanem azok asztrális, vagy éteri megfelelőjét. Mivel ő a harmadik dimenzióban nem nyilvánul meg, számára a fizikai anyag egyszerűen nincs ott, de az asztrális anyag létezik, és ő azt látja. Ugyanez a helyzet egy gyönyörű tájjal. A lélek ennek is az asztrális megfelelőjét látja. Minden fizikainak megvan az asztrális megfelelője. A lélek számára van valami könnyedség, valami áttetszőség mindenben, amit lát. Lelki barátaid otthona olyan közel lehet a te otthonodhoz, hogy a kettő tulajdonképpen egybeesik. Tér - mint olyan - nem létezik. A lelki életkülönböző szférái kölcsönösen áthatolnak egymáson.
            Minden különböző frekvenciájú rezgések kérdése.
            Hogy látod-e ezeket a dolgokat, attól függ, hogy képes vagy-e saját rezgésedet magasabb frekvenciára emelni, és az asztrális világgal, vagy a magasabb világokkal összhangba hozni. Nem kell meghalnod ahhoz, hogy a belső világokba beléphess!
            Az emberek gyakran azt kérdezik: „Mit esznek az emberek abban a másik életben? És egyáltalán, valóban esznek-e? És mit csinálnak ott?"
            Nos, az asztrális világban tökéletes és ízletes gyümölcsök vannak. Az ott élők leszedhetik a gyümölcsöt, de bármilyen más étel is rendelkezésükre áll. A magasabb szférákban azonban elhalványul az étel iránti vágy. Feltétlenül hangsúlyozni szeretnénk, hogy a lélek világa szilárd és valós, és lakói nyugodtan rendezhetnek akár egy bankettet is, ha kedvük tartja. Rendkívül ízletes gyümölcsöt ehetnek, és olyan folyadékot ihatnak, ami a bor megfelelője, habár anyaga spirituális. Minden gyümölcs és élelem spirituális anyagból áll, mivel az életnek egy spirituális síkján létezik.1 Ennek ellenére ugyanannyira reális mindez számunkra, mint amennyire reális számotokra a földi élelem. A magasabb világokban élők - kívánságuk szerint - gyönyörű,könnyű anyagokból készült ruhába öltözhetnek.  Ilyen anyagok nincsenek a Földön. Azt próbáljuk érzékeltetni, hogy az élet a lélek világában ugyanannyira reális, mint a földi élet, csak annál sokkal, de sokkal szebb.
            Gyakran felvetődik a kérdés: „Megöregszik-e az ember a lelki világban? Miért van az, hogy néha látunk egy férfi, vagy női formában mutatkozó lelket, aki öregnek tűnik?"
            Az asztrális világban nincs életkor, csak - hogy így mondjam - érettségi kor. Lehet, hogy valaki érettnek, idősebbnek látszik, de soha nem rozoga vagy megöregedett. Mindig tele van élettel, egészséges, és jól érzi magát. Egy lélek kívánsága szerint öltözködhet, és gyakran abban az öltözékben és olyan testformában látogatja meg a Földet, amiben utolsó inkarnációjának végén ismerték. Azért fog ebben a formában megjelenni, hogy felismerhessék, de viszszatérve az asztrális síkra, ismét maga lesz a tökéletes férfiasság, vagy nőiesség.
            Te szeretsz ruhát cserélni? Nekünk is van ruhatárunk, amiből kedvünk szerint válogathatunk. Például öltözhetünk közelkeletinek, tipikus fehér köntösbe és turbánba. Felöltözhetünk úgy, mint egy atlantiszi, „tollas kígyóhoz" hasonló, fehér tollkoronával. Néha amerikai indiánként jelentkezünk, sastollakból álló fejdísszel, máskor pedig egyiptomi inkarnációbeli papi öltözékünket ölthetjük magunkra.*
            Te is ezt fogod tenni. Akármi voltál, akármilyen inkarnációban éltél, mindig jogod van hozzá, hogy a megfelelő ruhát magadra vedd. A tiéd. Belenőttél, és a ruha a te tulajdonod.
            A lelki világban gyönyörű épületek vannak. Nagyszerű laboratóriumok állnak a tudósok rendelkezésére, és csodálatos obszervatóriumok a csillagászok számára; vannak képzőművészeti múzeumok és zeneszobák, koncerttermek a zenekedvelők részére, és különös szépségű kertek a kertészkedőknek. A „Földön túli" világ minden elképzelhető vágyat kielégít, mindenszükségletnek eleget tesz.És az azon túli világ, és az azon túli. A lélek számára nem léteznek korlátok. Ne úgy gondolj hát az életre és a halálra, mint kél különböző dologra! Ne gondolkozz úgy, hogy „itt  és „ott,,. Próbálj az örök életre koncentrálni. Azt értjük ezen: próoáld meg felfogni, hogy az élet egy örök most.
            Az élet: örökké tartó jelen.
            Amikor társad leveti testét, emlékezz arra, hogy egy belső, szellemi és lelki világba lép be, ahol megszűnnek számára a nyomasztó terhek, fáradtság és halandóság. A Földön sokan kénytelenek keményen dolgozni azért, hogy legalább a mindennapi élet szükségleteit biztosíthassák. Gazdasági nehézségek korlátozzák őket abban, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtsák. Amikor átlépnek a fizikai halál küszöbén, megszabadulnak a gazdasági nyomástól, és olyan munkát végezhetnek, amiben örömüket lelik.
            Képzeld csak el, milyen lehet korlátozások nélkül, és teljesen félelem nélkül dolgozni! Dolgozni csak azért, mert szereted azt, amit csinálsz. Ilyen módon foglalkoztatják az embereket a „halál" után. Minden idő rendelkezésükre áll. Az olyan szavaknak, mint sietség és sürgős, nincs értelmük. A munka a lélek kifejezési formája. Azért dolgoznak, mert szeretik azt, amit csinálnak. Megtalálták a nyugalmat. Megtalálták a békét. Megtalálták a szeretetet.

Az élet esszenciája: Lélek

            Lehet, hogy szomorúan figyeled, amint az ifjúság évei tovaszállnak, de az életkornak - mint tudod - nincs valós léte. Szeretnénk, ha megváltoztatnád nézőpontodat, és nem úgy gondolnál az öregedésre, mint ami gondjaid szaporodásával, őszülő hajjal, és betegségekre való hajlammal jár. Ez nem így van. Határozottan tégy félre minden bátortalanságot és félelmet! Hatolj be saját lényed mélyébe, és találd meg azt az erőt, ami nem földi, és nem testi. Ez az erő maga az élet, ami nem ismer időt, betegséget, bánatot, vagy félelmet, csak örök reményt. Ennek a belső életnek kell növekednie és kifejezésre jutnia benned. Hát bátorítsd!
            Teremtésed célja a fejlődés és növekedés. Életed lényege és esszenciája: lélek. A lélek megmondja neked - ha engeded szóhoz jutni - , hogy az örök élet a tiéd. Olyan biztos ez, mint az, hogy a Nap felkel. Nincs szükséged bizonyítékokra tőlünk, akik már áthaladtunk a dicsőséges öntudatra ébredésen. Ha önmagadhoz őszinte vagy, a világ zaján és materializmusán túl meghallod a hangot, ami azt mondja:

ÉLEK! ÖRÖKKÉVALÓ VAGYOK! NINCS HALÁL!

            Igazítsd úgy létedet e pillanattól kezdve, hogy belső énednek sikerüljön minden kétségen és félelmen felülemelkednie. Sokan vannak, akik médium közvetítésével szereztek úgynevezett bizonyítékokat, és biztosak benne, hogy létezik élet a halál után. Ez azonban nem elég! Nem elég, ha egy visszatérő lélek mondja el, hogy a lét a halálon túl is folytatódik! Ezt az igazságot meg kell tapasztalni! Az igazság belül van, nem külső dolgokból ered. Amikor szívedben megerősödik a lélek hangja, napról napra, óráról órára, percről percre emlékeztetni fog rá, hogy az élet
örökké fejlődik, örökké gazdagodik. Azt szeretnéd mondani: „Ezt már sokszor hallottuk, de az emberi elmének bizonyítékra van szüksége."
            Az emberi elme megkapja a bizonyítékot, amit annyira áhít, amint az igazi Én - a lélek – belülről előtérbe kerül, mert erősebb az elménél. Azután kiszabadulsz az anyagi világhoz kötött elme börtönéből, és képes leszel rá, hogy a lelki életet nap mint nap, tudatosan megtapasztald.
            A lélek nem öregszik, nem ismer fáradtságot vagy ősz hajat. A lélek: örök élet. Bizonyos emberekből sugárzik valami, amit nehezen lehet szavakba foglalni. Sugárzik belőlük a szépség, az igazság, az őszinteség. Tulajdonképpen nincs is koruk. Ezekben az emberekben a Fényt látod: a lelket, ami annyira megerősödött, hogy legyőzte az évek korlátait. Ha egy ilyen valaki hagyja el a földi létet, békés és harmonikus életet talál maga körül. Van ugyan elvégzendő munka, de nem érzékeli az időt. A lélek világában ugyanis nincs idő. Mi nem választjuk külön a földi életet az élet következő síkjától. Nagy hasonlóságot, közeli rokonságot látunk a kettő között. A lelki világban is különböző lehetőségek állnak a lélek rendelkezésére, és mindenkinek saját magának kell megtalálnia a mennybe vezető utat. Senkit sem erőltetnek, senkit sem kényszerítenek. Mindenki fejlődés által növekszik, és úgy bomlik ki gyöngéden, szelíden, mint bimbóból a virág.
 
Egyéni és isteni szeretet

            Minden lelki növekedés alapja a szeretet. Mindannyian szeretünk, és jól esik, ha szeretnek bennünket. Ez természetes, és vidámmá, kellemessé teszi az életet. Sokan azonban csak akkor értik meg a szeretetet, ha az egy emberi személyiségen át nyilvánul meg, és ez így is van rendjén. Hiszen megmondta a nagy Mester:
„Ha azt mondja valaki, hogy szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az;
mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?"
            Néha azonban a ragaszkodás és az érzelem, amit szeretetnek neveznek, nagyrészt egyetlen személy körül forog. Helyes-e ez így?
            Igen, de csak abban az esetben, ha a személyiségben egy ablakot látunk, amin át az igazi szeretet világít. Ahhoz, hogy a szeretet eredetét megtalálhassuk, túl kell jutnunk minden személyiségen, és fel kell ismernünk az életnek ezt az univerzális tulajdonságát. Amikor az igaz szeretet forrásához érünk, nincs többé elválás. Fel sem vetődhet a kérdés, hogy bárki is elválasztható lenne testvéreitől, mert az igaz szeretetben Isten minden gyermeke eggyé válik.
            Ezt nem könnyű megérteni, hiszen azt fogod mondani, hogy legigazibb szeretetedet férjed, feleséged, gyermeked, kedvesed felé irányítod. Ők állnak hozzád legközelebb, őket szereted legjobban, és ez a szeretet minőségileg más, mint amit mások
iránt érzel. Nagyobb harmóniában érzed magad közöttük, otthonosan, és kényelemben.
            Ez a hétköznapi élet céljait szolgálja, mert a hozzád közel állók gondját viselik testednek, megnyugtatják elmédet, és ezért nehéz veszteségként éled meg az elválást. Amint azonban eléred a Földön túli síkokat, és kapcsolatba kerülsz a kifinomultabb világokkal, a szeretet egész szféráját elérted. Ekkor az egész emberiségben ugyanazt a szeretetet ismered majd fel, ami eddig bizonyos egyéneken keresztül sugárzott feléd.
            Minden lélek az isteni lét része, és ez mindannyiunkban közös. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy érezzük a szeretetet. Ahhoz, hogy felfoghassuk a szeretet értelmét, minden testvérünkben ezt az isteni szeretetet kell keresnünk, és nem követhetjük el azt a hibát, hogy a szeretetet egyetlen személyre korlátozzuk. Ez látszólag paradox helyzethez vezet. Az isteni szeretettel csak az egyén szeretetén át kerülhetsz kapcsolatba. Nincs más út. Amíg ezt a leckét nem tanultad meg, nem tudhatod, hogy mi az igazi szeretet.
            Mi látjuk az egyéni lelkekből világító fényt, de valójában nem az egyént magát, hanem a belőle sugárzó szeretet minőségét szeretjük. Egyetlen tanító sem követeli ki magának a személyes szeretetet. Jézus is mindig erre emlékeztette tanítványait:
„A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki én bennem lakik, ó cselekszi e dolgokat” Krisztus az emberben lévő isteni szikra által nyilvánul meg az emberek előtt.

Hozzáállásunk az élethez

            Tereljük a szót gyakorlati kérdésekre! Mit is tehetnénk azért, hogy ez a világ szebbé, és jobbá váljék?
            Ha határozottan eldöntőd, szívvel-lélekkel elhatározod, hogy ezentúl barátságos leszel az emberek iránt, az egyénekhez és a közösséghez egyaránt - nem kérünk többet, csak azt, hogy barátságos légy! - meg fogsz lepődni, hogy mily békéssé válik körülötted minden.
            Olyan egyszerűnek tűnik. „Légy barátságos!" Engedd közel szívedhez e szavakat! Amikor eljön az új év, ígéreteket teszel, és megfogadod, hogy tiszta lappal indulsz. Ezek a fogadalmak azonban elhalványodnak, mert úgy tűnik, túl nehéz betartani őket.
            Mint gondolkodó ember, mindenek fölött szeretnéd, ha mások szolgálatára lehetnél, és értelmes célnak szentelhetnéd az életedet. Senki fölött nem siklik el tekintetünk, amikor elvégzendő feladat van számára! És ha a mai napon eldöntőd, hogy Isten igaz és hűséges szolgája akarsz lenni, ismét figyelmedbe ajánljuk az első lépést: Légy barátságos! Legyetek barátságosak egymáshoz!
             Gondolkodj el e rövid üzeneten! Meglepődve tapasztalod majd, hogy a barátságos viselkedés nemegyszer nehezedre esik. Az elme önhitten azt mondja: „Jogom van gondolkodni, és ez a férfi, vagy ez a nő téved." Amikor így érzel, pillants magadba, és tedd fel a kérdést: ki is téved? Mert bizony könnyen megtörténhet, hogy az ,/«".
            Ha valaki megsebez, kérünk változtass nézőpontot. Akármilyenek a körülmények, bármennyire súlyosnak tűnik is a testi, vagy lelki sérelem, az életben nem fordul elő igazságtalanság. Csak a karmádat teljesíted be, learatod, amit már régen elvetettél, vagy megadatott neked a lehetőség, hogy megtanulj egy értékes leckét. Amikor hálás szívvel tudsz tekinteni a sérelemre, és hálás tudsz lenni a kapott leckéért, nagyot léptél előre utadon.
            Bármilyen nehezedre esik is, hogy elfogadd szavainkat, hátralévő életedben, vagy elkövetkező életeidben a tapasztalatok és körülmények rávezetnek majd, hogy azt mondd: „Istenem, és testvérem, köszönöm neked." Ez az oka, hogy arra kérünk, változtass hozzáállásodon, és légy barátságos gondolataidban,
szavaidban és cselekedeteidben egyaránt.
            Ha nem tudsz építő módon kritizálni, egyáltalán ne kritizálj!
            Erre tanít Mestered. Az örök igazságokat nem változtatja meg az idő. Ezekről beszélt minden nagy tanító, az emberi faj minden csúcsként magasló egyénisége. Ezt tanította minden Idős Testvér, aki elérte a mesteri fokozatot, és megszabadult a rabságból.
            Szeretett gyermekeim! Reményt adunk nektek: Semmi nincs az életben, amitől félni kellene. Kivéve a félelem maga! Dobjátok félre a félelmet, és tekintsetek előre bizalommal. Ne elmétek bizonytalan reményével, hanem a szívetekben lüktető életerőbe vetett bizalommal. Belső bizonyossággal tudjátok, hogy minden együttműködik a jó érdekében, hogy Isten maga a szeretet, és a halál nem választ el és nem
akadályoz meg senkit a fejlődésben. Ha szeretett társad, vagy gyermeked át is lépne a halál kapuján, ne félj az elszakadástól, mert most is meglátogathatod őt, és ő továbbra is segítségedre lehet, és társad lehet a földi életben. Az egymást szerető szíveket csak az emberi materializmus szakíthatja el egymástól. A halál nem!
            Imádkozzunk hát, hogy a remény tüze melegítsen és segítsen mindenkit, hogy határozott léptekkel haladhasson előre a lelki növekedés útján, és az örök igazságokat magasabb szinten tudatosíthassa. Ily módon nem ismertek majd betegséget és szegénységet, mert amint Istennel és az Ő szeretetével összhangba kerültök, szívetek és életetek minden vágya teljesül./White Eagle – Lelki Fejlődés I.
„A reinkarnáció kérdésével óriási témát érintünk, és biztosíthatunk felőle, hogy a Földön keringőelképzelések csak durva és hiányos képet adnak arról, ami valójában történik. Amíg a reinkarnáció törvényét nem értetted meg, az élet komolyabb problémáinak túlnyomó többségére sem derül fény. Nem fogod megtalálni az igazságot, még akkor sem, ha hiszed, hogy Isten jó, mindent tudó, mindent szerető és mindenható. (…) 
/White Eagle – Lelki Fejlődés I.

"Daszkalosz a halál fogalmának meghatározásával kezdte válaszát, elmagyarázva az öntudattal rendelkező személyiség halál utáni átalakulását
            - Korábban szó volt arról, hogy a durva anyagi test nem képes önagát fenntartani éterikus mása nélkül. Így a halál az étertest szétesését és az anyagi testtől való elszakadását jelenti. Általában negyven nap alatt oszlik szét az elhalálozott személy éterteste. Vallási gyakorlatunkban emiatt égetünk
negyven napon át gyertyát a halottnak. A tűz meggyorsítja az étertest feloszlását.
Daszkalosz hangsúlyozta, hogy a halott éterteste meglehetősen képlékeny, így a fekete mágus magához ragadhatja, és gonosz célokra használhatja. Indiában emiatt népszerű a halottak elégetésének szokása.
            - Az átlagember azt hiszi, hogy a halál rettenetes es fájdalmas élmény. Valójában ennek épp az ellenkezője igaz. A halál folyamata semmiben sem különbözik a kimerítő napot követő kellemes alvástól. Szenvedjen bar súlyos betegségben az ember, a halál pillanatában nem erez fájdalmat Ezt személyes tapasztalatból tudom. Mihelyt az ember elkezd kilepni testéből, arcán elomlik a derűs nyugalom, es többé nem érez fájdalmat.
            - Az eltávozott a pszichonoetikus világ valamely alsíkján fog élni, teljesen tudatosan, megtartva erényeit és vétkeit, céljait es törekvéseit Személyisége nem változik, csak a tér realitása lesz más. Olyan helyzetbe lep be, amelyben a mi fogalmaink szerint meghatározott tér nem létezik. A teret jelentésként, fogalomkent fogja fel (…)."/A ciprusi mágus

"A halál után az érdeklődéseteknek és beállítódásotoknak megfelelő világba leptek majd be. Pontosan ugyanolyan pokolban, tisztítótűzben vagy mennyországban találjatok magatokat, mint amilyenben jelenleg is vagytok.
            - Van azonban egy lényeges különbség az anyagi es a pszichikus birodalmak között. A pszichikus síkokon nagyobb intenzitású érzéseket élünk meg. A gyűlölet es a féltékenység
például tűzkent égethetnek. Itt, ebben az életben az ilyen érzelmeket agyunk anyagi korlátai mérsékelni tudjak. A pszichikus síkokon nincsenek korlátok. Emiatt érzékeljük az életetolyan felfokozottan a pszichikus világokban. Soha ne gondoljatok azonban, hogy az úgynevezett poklok valamiféle pszichikus kínzókamrák. A poklok es a purgatóriumok a tapasztalat megszerzését szolgáló iskolák, műhelyek, amelyek az emberi lelek felfele, a tökéletesedés fele vezető útját teszik lehetővé. Valójában büntetés nincs. Csupán tapasztalat van." (…)
"Ha van is szenvedés, annak oka nem az, hogy az Abszolútum meg akar bennünket büntetni rossz cselekedeteinkért, hanem az a célja, hogy igazi énünkre rátaláljunk. Ilyen élmények segítségével ráz fel bennünket tévképzeteinkből, tudatlanságunkból.
            - A pokol és a paradicsom viszonylagos fogalmak. Ami az egyiknek pokol, az a másiknak tán maga a paradicsom. Hogy segíteni tudjunk valakinek a pszichikus síkon kimozdulni poklából, más lehetőséget kell felmutatnunk. Ha valaki földi életében veszekedős teremtés volt, akkor halála után hasonló körülmények között találja magát. Segítségképpen azonnal egy jobb környezetet kell neki felajánlani, amelybe beléphet Ha nem fogadja meg javaslataitokat, hagyjátok ott, ahol van. Saját paradicsomában él, noha az esetleg leginkább pokolra emlékeztet.
            Hadd mondjak egy példát Próbáltam valakinek segíteni, aki életében szerencsejátékos volt, és nagyon kötekedő természetű. Negyvenöt éve halt meg tuberkulózisban. A pszichikus világon belül pontosan úgy élt, ahogy itt a Földön. Társaival a földihez hasonló környezetet teremtett magának: piszkos ablakok, piszkos terítők és asztalok, verekedések, viták, mint a korábban általuk ismert kávéházakban. Még annyi fantáziájuk sem volt, hogy egy kicsit javítsanak rajta. Egy napon így szóltam hozzá: „Gyere barátom, menjünk el valahova.” Elvittem őt ebből a környezetből, megteremtettem az általam nagyon kedvelt Beethoven szimfónia vibrációit, különösen az örömódát. Mondom neki: „Chariliae, (így hívták) figyelje csak!” - és egy színpompás, gyönyörű erdőt mutattam neki, teli patakokkal, virágokkal, mindenfele széppel. Összehangoltam a látványt a hangokkal, és valami olyat alkottam számára, amit én paradicsominak ítéltem. Egy darabig nézett rám, majd így szólt: -  „Nem fáradt el? Jöjjön, menjünk vissza, játszunk egy pókerpartit a barátaimmal. Mennyi ideig akar meg itt tartani, hogy hallgassam ezeket a bádogdobozokat?”
- Mit mondhattam neki? Ő a saját paradicsomában élt, ami számomra elviselhetetlen pokol volt. Hogy magyaráztam volna el ennek az embernek a pokol és a paradicsom közötti különbséget?" /A ciprusi mágus

"- Az asztrális és a mentális test szintén anyagi, de magasabb rezgésű. Amikor a fizikai halál beköszöntének pillanatában kilépünk durva anyagi testünkből, mag­asabb testeinkben - érzéseink és gondolataink testében - tovább folytatjuk életünket. Kinézetünk egészen hasonló marad ahhoz, mint ahogy a fizikai világban megtestesültünk. Ezekben a dimen­ziókban élünk tovább következő földi testet öltésünkig, amikor is asztrál- és mentáltestünket elnyeli, magába szívja állandó személyi­ségünk.
            - Állandó személyiség? Az micsoda? - kérdezte Sophia, és érdek­lődéssel könyökölt rá az asztalra.
            - Belső valónknak az a része, amelybe az inkarnációs tapaszta­latok belevésődnek. Az állandó személyiségen keresztül visszük ma­gunkkal egyik életből a következőbe minden egyes testet öltésünk összes tapasztalatát.
            Semmi sem vész el. Egy új inkarnáció azzal kezdődik, hogy az emberi szellem új mentáltestet és asztráltestet alakít ki magának. Ezek nemcsak az előző testet öltés tapasztalatait, hanem az ember addigi összes leszületésének emlékeit magukba zárják. A fogan­tatáskor aztán - feltéve, hogy a körülmények lehetővé teszik - egy új jelenvaló személyiség kezdi meg utazását a háromdimenziós vi­lágban, hogy új tapasztalatokra tegyen szert, és tanuljon belőlük a karma törvényének szövedékén belül.
            Elmagyaráztam, hogy a magasabb testek - Daskalos és Kostas tanításainak értelmében - fokozatosan kapcsolódnak hozzá az új jelenvaló személyiséghez. Az első időszak a fogantatás pillanatától körülbelül a hetedik életév betöltéséig tart. Addig a gyerekek rész­ben még a szellemi világokban élnek. Hét éves kor után aztán az egyén többnyire teljesen a háromdimenziós világ felé fordul, és megfeledkezik a valóság más régióiról.
            - Akkor ez az állandó személyiség lenne a lélek? - kérdezte Sophia.
            - Nem egészen, - feleltem, és újra csak nevetnem kellett zavaro­dott arckifejezése láttán.
            - Mi lenne, ha valahol máshol folytatnánk ezt a beszélgetést? - tett javaslatot Sophia halkan. A környező asztaloknál ülő vendégek ugyanis egyre feltűnőbben hallgatóztak, vagy fordultak felénk nem titkolt érdeklődéssel."/Lángoló Szív

            "- Mi történik az ember intelligenciájával a fizikai test halála után? Megmarad? Vagy kérdezhetném úgy is, hogy vajon aki most zse­niális koponya, az földi életét bevégezve is zseni marad?
            - Mint azt már többször tisztáztuk, - felelte Kostas, - a jelen sze­mélyiség az éppen leélt élete során megszerzett intelligencia-, tudás- és tudatosságszinttel folytatja életét, mint jelen személyiség. János János marad, Mária pedig Mária. Amint azonban hozzászokik a ma­gasabb dimenziók valóságához, a jelen személyiségnek lehetősége nyílik a fejlődésre, a tudásszerzésre a szellemi úton. A spirituális gaz­dagodás esélye minden emberi lénynek megadatik a túlvilágon is.
            - A fejlődés tempója és üteme ott is hasonló a háromdimenziós világban megszokott valósághoz? - kérdeztem.
            - Ha sikerül megfelelően szilárd alapokra szert tennie az ember­nek földi életében, - bökött Kostas a talajra a lábunk alatt, - akkor a magasabb világokban a szellemi fejlődés hatványozott mértékben, ugrásszerűen növekedhet.
            - Hogyan lehetséges ez? - töprengtem hangosan.
            - Ebben a dimenzióban sok kérdés marad megválaszolatlanul, egyszerűen mert itt az ember nem tapasztalhat meg bizonyos dol­gokat. A durva anyag természeténél fogva egyfajta gátat szab a tu­dat fejlődésének. A szellemi világban ugyanakkor nincsenek korlá­tok. Ott abban a pillanatban, hogy az emberben felmerül egy kérdés és az Igazság Keresőjévé válik, máris abban a nagyszerű helyzetben találja magát, hogy megismerheti és felfedezheti magának, mi való­ságos és mi nem az. Ebben a világban például rengeteg a kíváncsi ember, a legtöbben szeretnének úgynevezett paranormális jelensé­gek szemtanúivá válni. Nos, a szellemi világokban senkinek sem kell majd arra várnia, hogy mások műveljenek csodákat a szemük láttára, hiszen bárki maga is képes lesz ilyeneket végrehajtani. Sok­kal egyszerűbben meg fog tudni győződni az ember a szellemi ta­nítások igazságáról, mint itt, földi síkon.
            - Ezek szerint - vetettem fel, - a szellemi világokban sokkal könnyebb az Igazság Keresőjévé válni.
            - Igen, - nevette el magát Kostas, - de ennek igen komoly előfel­tétele van, mégpedig az, hogy az első lépéseket a durva anyagi síkon tegye meg az ember!
            - És gondolod, hogy azok a lépések, amiket eddig mi megtettünk, elégségesek lesznek majdani előmenetelünkhöz? - firtattam játékosan.
            - Elégségesek lesznek, - nyugtatott meg Kostas. „Minél előrébb halad valaki ebben a világban az Igazság Keresésének ösvényén, an­nál könnyebben és gyorsabban fog tudni fejlődni majdan a szellemi világokban.” /Lángoló Szív
 "Ott, az asztrálsíkon valóban létezik pokol és menny­ország (az emberiség teremti meg saját maga részére a megtapasztalások és az értékes tanulságok alapján). Át­meneti személyiségünk (név, nemzetiség, vágyaink tel­jessége, gondolataink és ambícióink) az általa kiérde­melt új környezet minden velejárójával együtt tapasztal meg, mialatt állandósuló egyéniségünk az őrangyalok se­gítségével vizsgálódik és tanul. Emlékeznünk kell arra, hogy a Felsőbbrendű Énünk és az őrangyalunk nem távolról szemlélik egymást, hanem bennünk is élnek, kitöltik testünket annak teljes terjedelmében. Önma­gunkban kutatva, bármikor találkozhatunk vele. Amikor elérkeztünk erre a szintre, azok közé tartozunk majd, akik nem élik át a halált, ahogyan azt a mi Urunk, Jézus Krisztus mondta: „Bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált” (János 8: 51)." /Gnózis II.