2021. december 30., csütörtök

INT-ELEM

INT-ELEM

Gagyival nem töltheted föl az Igazi teret.

Álommal nem válthatod ki az ébrenlétet.

Ha megpróbálod ál-lomokkal lesz teli szemetesed!


Cselekvéssel nem úszod meg a NEM cselekvést.

NEM cselekvéssel nem válthatod ki a cselekvést.

Ha megpróbálod megfullaszt a körülményed!


Mikor fényt viszel a sötétbe, te is fényesebb leszel.

Tudást, hogy ha adsz magad is bölcsebb leszel.

Ha a Végtelenben élsz, a halálból is újjászületsz!


Balogh Tamás

2021. 12. 30.

A fenti dolog alapjai csak úgy kiszaladtak pár hete. Most átgyúrtam és igazából nem tekintek rá se versként, se roppant magvas dologként, inkább egyfajta gondolati impresszióként. 

A tél sok ilyet kihoz belőlem, biztos másból is. Ami ezt a blogot illeti... amennyiben a NEMírást kiváltom ÍRÁSSAL, a meglévő piszkozatok és gondolatfoszlányokból még az is lehet, hogy több bejegyzés fog születni 2022-ben, mint 21-ben. 

Így, 2 év határán, köszönöm mindenkinek aki olvasta a cikkeim az éven. Boldog, Fejlődésben és Szeretetben Gazdagabb Új Évet Kívánok Mindenkinek! 

B.T.



2021. december 8., szerda

Egy kórság lelki megközelítése

2019-ben el kezdett fejetetejére állni a világ - ha még nem állt volna amúgyis eléggé ott. 2020 és 2021 kemény év volt mindenki számára. A teljesség igénye nélkül az elmúlt kettő évnek bizonyos aspektusaira szeretném felhívni a figyelmet. Szükségszerű volna ugyanis lelki és szellemi szempontok szerint is értékelni a világ történéseit, nem csak anyagi, biológiai szintek szerint. 

Ami az anyagban és szerves biológia szintjén történt azaz, hogy sokan megbetegedtek és meghaltak. Sok millióan vesztették el munkájukat, megrendült a bizalom az amúgyis rozoga lábakon álló egészségügyi, oktatási és politikai rendszerekben. Ezt az általam leírt kettő mondatot ismétlik a tv-ben, az interneten és minden lehetséges csatornán. Ezért hőbörögnek az emberek. Nagyszerű, most hogy összefoglaltuk a tüneteket talán a kiváltó okok felé is közelíthetnénk. 

Mielőtt belevágnánk, azonban révedjünk a múltba némi tanulságért. Azt ugye tudjuk, hogy mi állt az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványának hátterében? A 14. század közepén Európában legalább 75 millió ember halt meg, 1347 és 1352 között. A rágcsálók és a róluk emberre ugráló, kórokozóval fertőzött bolhák voltak ezért a közvetlen felelősök. Ugyanis a patkányok csak ették, amit találtak, rajtuk a bolhák, pedig "csak" csíptek és szívták az állatok, emberek vérét. A bolhákban viszont egy baktérium jelent meg. "A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre."

Ugyanakkor a legyengült, eleve beteges, szörnyű körülmények között élő emberek is  életvitelükkel segítettek a kórság terjedésében. A tiszta ivóvíz, az egészségügyi ellátás hiánya, zsúfoltság, az állati és emberi ürülék halmozódása az utcákon mind-mind jó táptalaj voltak a pestis járvány terjedésének. 

KOLLEKTÍV ÉS EGYÉNI LELKI SZEMPONTOK 

Jelen 21. századi helyzetben ismerjük a tüneteket és látjuk az eltávozókat. 2012 óta sokan változásról, energiák módosulásáról beszélnek. A kollektív tér is átrendezést követel. Mindaz, amit a 21. század elejére elértünk mi emberek, nyilvánvalóan egyfajta csúcsa anyagi szempontból a létezésnek. Közel 8 milliárd ember él a Földön. Kommunikációs eszközeinkkel az egész Földet behálóztuk. Még, ha sok szempontból gyermeteg módon is, de a Naprendszer bolygóit és az űr mélyét kutatjuk, atomerőműveket használunk. 

És eközben ott egy Világ, amivel az emberek nagy része nem foglalkozik. Ha jönne egy mindentudó földönkívüli közénk, akkor látná a hatalmas fejlettségünket, de azt is megállapítaná, hogy: semmit sem tudunk a saját lelkünkről, rosszul alszunk, nem foglalkozunk az álmainkkal, még a közvetlen szomszédainkkal is háborúzunk, saját családtagjainkat sem értjük, a Földbolygónkat csak kizsákmányoljuk és érzelmi világunkban nem tartunk rendet. Vakok, érzéketlenek vagyunk arra, ami a mi kis egónk hatáskörén kívül történik. Hogyan is vehetne így komolyan bárki is minket? 

Lelki szinten a meglévő betegségeinkkel, az utcára kidobott szemetünkkel találkozhattunk az utóbbi években kifejezetten erősen. Teszem azt, egy erősen túlsúlyos, alkoholista és dohányos alak nagyobb eséllyel bukik el egészségügyi szempontból. 

De ne finomkodjunk, bárki elhagyhatja ezt a dimenziót súlyos, látványos betegség nélkül is. Lelki és szellemi szempontból viszont jóval nagyobb az esélye, hogy valaki megbetegszik, ha alacsony az energiaszintje. Veszekedéssel, haraggal, félelemmel, gyűlölettel, állandó hiányérzetre való koncentrálással végtelen mélységekbe lehet csúszni. 

Olyan is van, aki tudat alatt vagy tudatosan magának generál "pihenőt". Alacsony az energiaszintje amúgyis és egy vírus helyzet, ahol az is, ha már tüsszentesz munkahelyen jó alkalmat nyújt arra, hogy otthon két hétig kicsit töltekezni. Ilyen esetben, még lehet hogy egy nagyobb betegséget előz meg, ha az otthon eltöltött két hétben rendezi ügyeit. 

Tehát a saját lelkünk, lelkiismeretünkre való mélyebb figyelésen kellene dolgoznunk. Vannak általános válaszok, de a kifelé figyelés helyett a befelé való munkálkodásra, tisztításra is kéne koncentrálni. Az ajtókilincsek és kapaszkodók törlése roppant dicséretes, azonban nem kéne ott megállni. Ez a járvány jó tanítás volna arra, hogy a befelé való tisztításra is roppant fontos.

Kezdhetnénk a gondolatainkkal, mert amit gondolunk azok később szavak és tettek lesznek. Ezek hatnak másokra és később visszahatnak ránk is. Lehet, hogy valaki azt mondja, hogy nem érzékel energiákat, de több, mint valószínű, hogy hallja a saját gondolatait és érzékeli milyen szavak hagyják el a száját és azokkal milyen hatásokra van az emberekre...

SZELLEMI SZEMSZPONTBÓL

Szellemi szempontból 2021 végére az emberek úgy néznek ki, hogy a három nagy T irányítja az életüket: a TV, Telefon, Tétlenség. Dacára a befogadóképességnek, a rengeteg csatornának és információnak a legtöbben ülnek és nézik a képernyőt. Felesleges információkkal túlterhelten irkálnak egymásnak, de ennyi. Kevesebb előre gyártott és önkörében forgó maszlagra volna szükségünk és több könyv olvasására, egyéni gondolatokra. 

Szellemileg a megértőképességet, a többszintű ideák befogadására való hajlamot kéne erősíteni. Illetve csakúgy, mint lelkileg, szellemi szinten is az értelemmel a külvilág mellett a belső területeinket is illő volna rendszeresen átvilágítani. A saját, önmagunkra vonatkozó megértéseink szükségesek. 

Szellemi szinten anyagi propaganda szempontjából 2 dologgal bombáznak minket: valami vagy jó, vagy nem. Vagy fekete vagy fehér. Az emberi elme szeret végletekben gondolkozni, ezért pl. egy járványhelyzet kezelésénél is ezt használják föl a hatalmon lévő irányítók. Jelen időben tett, határozott, megcáfolhatatlan kijelentéseket adnak: ha fehér sapkát veszel fel nem fog fázni a fejed. 

Ez hatalmi szempontból azért "jó" (a hatalomnak), mert megerősíti a régi hatalmi struktúra szerinti gondolkodás szerint az irányítókat. Akik érzékenyek azok viszont tudják, hogy valami ritkán fekete és fehér, sokszor szürke, de legtöbbször borzasztóan színes. 

Szellemi szempontból véget kell vetnünk annak, hogy gyerekként kezeljenek. Felelősséget kell vállalnunk azért, hogy tudatunkba mit engedünk be, min elmélkedünk, mivel rezgünk együtt. Fontosak, hogy milyen dolgok hálóznak be, mik azok amire már nincs szükségünk. 

Ha mentális energiáink nagy részét arra használjuk, hogy összeesküvés elméleteket és grafikonokat böngésszünk akkor minek élünk? Szellemi szempontból természetesen létezik sötétség. De vajon, ha nem volna, akkor mit lehetne tanulni? Ahelyett, hogy csak panaszkodunk, illetve másnak a panaszkodását hallgatjuk egész nap, nem volna értelmesebb kicsit kimenni a parkba és nézni mondjuk a mókusokat? 

Szellemi szinten meg kell értenünk miért vagyunk mi, itt most ebben a fizikai testben. Milyen feladatokat tettünk meg, s milyeneket mulasztottunk el. Tudatunk tágítása szükséges, még annak is, aki már nagyon "spirinek", "nagyon mesternek" képzeli magát. Ha már "nagyon" az volna, több mint valószínű, hogy ő sem itt volna közöttünk.

Szellemi szinten is jobban figyelnünk kéne életünk eseményeire. Az eltávozókkal (ha jobban tetszik: halottainkkal), megfelelőbben kéne bánnunk. Biztos az a jó megoldás, hogy engedjük őket utolsó óráikban magányosan egy KÓR!házi folyosón magányosan átlépni? A rettegés óriási az itt maradók részéről. Ez egyrészt érthető, a gyász az gyász. Senki sem tudja előre, hogy ha szerettét el kell engednie, vagy neki kell elengednie ezt a síkot, akkor majd mennyire tud tisztán reagálni. 

Másrészt az eltávozók hazakísérése és elengedése szempontjából, főleg a nyugati civilizáció emberének sok fejlődni valója van. Mindenki érzi, hogy az a segítség, amit a KÓR!házakban és a (tisztelet a kivételnek) egyházi intézményekben tudnak kínálni ezen a téren roppant kevés. 

Ha valamire rákérdez ez a helyzet, kifejezetten arra: - miért élsz? Képezted magad? Találkoztál szellemi vezetőddel? Sikerült megbocsájtanod? Sikerült elengedned a másikat, vagy még mindig rángatjátok egymást? Saját megértéseid, élményeid elvezettek egy számodra teljesebb, szebb állapotba? Felkészültél?

FÖLDANYA SZEMSZÖGE

Földanya, Gaia szempontjából ez egy figyelmeztetés és védekezés. Közel 8 milliárd ember szívja a Föld és egymás vérét. Lelki és mentális vibrációink terhére vannak már. A Földanya szempontjából egy vírus lássuk be, tényleg kényelmes megoldás. 

A "sötétség" erőinek ezért a lebontó munkálatok és akár az emberek körmönfont ritkítása  is engedélyezett bizonyos keretek között. Az úgy nevezett sötétség erői nem kapnának lehetőséget magasabb szférák által a működésükre, ha nem volna rájuk is szükség. 

Az a helyzet, hogy a jelenlegi emberiség kizsákmányoló tudatszintje a pestis járvány bolháihoz hasonlítható. Mi generáltuk a magunk kórokozóit, és mi csüngünk a gazdatesteken, a legnagyobban a Földön is. Fenntarthatatlan fejlődési modelljeink vannak anyagi szinten, miközben a lélek és a szellem is üvölt, de eltompított érzékeinkkel azok hangját meg sem halljuk. A felelősségek elhárítása, a szőnyeg alá seprés útja volt eddig. Majd valaki megteszi. Majd a politikusok megszavazzák. Majd a pap bácsi elmondja az imát helyettünk. Majd az oltás örök életet, boldogságot és lottónyereményt ad. Tényleg?

Mélyebb rétegeiben kell megélnünk a Rousseau-i “Vissza a természethez!" felszólítást. Meg kell hallgatnunk, hogy mit mondanak a fák, patakok, az állatok és Föld kérge, ami éltet minket. Jobban járunk, ha velük vagyunk, mint ellenük. Több szintű tisztítás szükségeltetik.

Tehát emberibb, élhetőbb utakat ajánlott találnunk. Néhányan, az öreg lelkek ezt már régóta látják. Nem arról van szó, hogy nem élhetnénk itt 16 milliárdan is. Élhetnénk, de nem úgy, ahogy most. 

/Balogh Tamás

2021 12 08.