Civilizációk kronológiája

Következzen ezúttal egy az előbbiektől eltérő bejegyzés. Pár hete édesanyámmal beszélgettem, és valahogy szóba kerültek a régi kultúrák. Megkérdeztem tőle kíváncsiságból – szerinted mikor épült a három nagy piramis? – Nézett egy darabig, majd némi bátorítás után tippelt. Azt hiszem i.e. 2000 - 2500 időszakot mondta. Aki szintén így gondolja és tovább olvas, az láthatja a valós évszámot.

A helyzet tehát az, hogy ez a beszélgetés elgondolkoztatott és egy kis magán időrendi táblázatot firkantottam. Próbáltam összerakni a legfontosabbakat. Hasonlót egy régi tanáromtól láttam, akinek volt egy 20-30 méteres! A4-es lapokból álló táblázata. Nos az enyém jóval szerényebb és a kereszténység elterjedése után jóval kevesebb információval megáldott. Vajon mikor jöttek létre az első nagy civilizációk? Mik a tévhitek az őseinkkel kapcsolatban? Mennyi időnk van még itt a Föld bolygón? Ha volt a múltban nagyobb spirituális tudás hol és mikor veszett el?

Időrend:

Előzmények: 13-14 milliárd éve alakult ki a világegyetem (big bang)

Tejútrendszer galaxisunk becslések szerint 10-11 milliárd éves, Naprendszerünk 4,6 milliárd éves, míg a Föld mint egy 4 Md. éve alakulgatott ki.

3 Md éve kialakult a Valbara szuperkontinens,

A dinoszauruszok 65,5 millió éve (a kréta-tercier kihalási esemény során kipusztulnak

300’000 évvel ezelőtt jelent meg az ember.

(Némi humorral: tehát a dinók és az ősemberek közel sem voltak puszipajtások.)

125 ezer évvel ezelőtt elkezdte benépesíteni az ember a Földet

125 ezer évvel ezelőtti vándorlás Afrikából: - Hans-Peter Uerpmann tübingeni régész a Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányában fejtette ki kutatásának eredményeit (Mindez ellentétben áll a korábbi 75000 éves becsléssel).

Atlantisz (?):

- Edgar Cayce szerint egy 200 ezer éves civilizációról beszélhetünk. Cayce szerint Atlantisz egy roppant magasan fejlett kultúrával rendelkező népnek szolgált lakóhelyéül, mely a mai emberiség ősének is tekinthető. Technikai tudásukat szinte a tökélyre fejlesztették, ez képessé tette őket, hogy bármit megalkossanak. Sokszor utalt rá, hogy birtokolták a "halálsugarat" is, amit az akkoriban a Földön kószáló hatalmas gyíkok (!) kiirtására használtak. Jelezte, hogy a mai ember nemsokára újra felfedezi ezt a sugarat (pár év múlva két kutató kifejlesztette a lézert). A földrész pusztulása is ennek az irányítás alól kicsúszott energiának köszönhető. A katasztrófa három szakaszban történt; az első i.e. 15.600-ban, az utolsó pedig i.e. 10.000-ben. (Annyi bizonyos, hogy furcsa tudományos, csillagászati egyezések vannak, melyek ezekkel a szám adatokkal kombinálhatók – természetesen ilyen események mindig is történtek és történnek.)

Amennyiben Atlantisz létezett számos könyvet újra kell értelmezni. Logikus ellenérvként az időt lehet felhozni legjobb és egyben leggyilkosabb társunknak. Ugyanis Atlantisz pusztulása után szétszéledő menekültek hatásának tudják be többekközt Egyiptom páratlan szellemi és technikai vívmányait. A kérdés az, hogy a menekültek először miért csak 5-6 ezer év múlva folytak bele egy népcsoport életébe? Merre szóródtak szét a világban és a páratlan technikai tudásuk korábbi nyomaira miért nincsenek bizonyítékok?

Barlangrajzok – megjelenésük jelenleg: 32’000 évvel ezelőttre tehető

Barlangrajzoknak két fajtáját különítik el: Perigord iskola: Mintegy 32 000 éve jelentek meg azok a görbe vonalak, amelyeket az ősember a barlang agyagos talajába húzott az ujjával vagy egyéb eszközzel. Ezekből bontakoztak ki először az állatok körvonalai, amelyek később a barlang falára kerültek…

Magdalén iskola: Mintegy 17 000 éve alakult ki és kb. az i. e. 10. évezredig létezett

A barlangi művészet hanyatlása: Az i. e. 10. évezred körül Európa éghajlata lassan megváltozott, enyhébb, nedvesebb lett, alkalmas a növénytermesztésre. Kihaltak vagy északabbra húzódtak azok az állatok, amelyek a barlangi művészet népeinek a zsákmányát jelentették, helyettük megnőtt a vaddisznó és a szarvas vadászati jelentősége. De a táplálkozásban megnőtt a növények jelentősége is, és ez oda vezetett, hogy a vadászó társadalmat felváltotta a növénytermesztő társadalom. A barlangrajzok kultikus szerepe lassan csökkent, majd teljesen eltűnt, feledésbe merült, s vele együtt feledésbe merültek az egykor szent helyként tisztelt barlangok is. Chauvet-barlang: Festményei 33 000–30 000 évesek, így az ismert legidősebb barlangfestmények a világon;

Stonehenge:

Körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be

Egyiptom:

(i.e. 3000 –i.e. 1000) A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették. Némi közjáték: sokáig rabszolgák építményének vélték eme szenthelyeket. Ma már tudjuk, hogy az építőknek külön városuk volt a munkálatok közelében, rengeteg leölt húsáért tartott állat csontját találták meg régészek. Így tehát Daniken féle szürke idegenek tézis is megdőlni látszik – legalábbis annak a szó szerinti értelmezésében. Nagyon jól szervezett, és tanult vallásos emberek építették a piramisokat. A ma piramisként ismert építészet,pedig a múlt tévedéseiből, korábbi építményeiből – lásd masztabák – egyértelműen levezethető.

Hórusz követőinek megjelenését 13400 évvel ezelőtre teszik.

4240-ből származik az Egyiptomiak naptára. Itt megemlítendő érdekesség, hogy régen 360napos naptárakat használtak az ősi civilizációk. Majd természetesen idővel mind váltottak. Még csak igazi teóriák sincsenek, hogy mi okozhatta a plusz 5 nap hirtelen megjelenését. Annyi biztos, hogy a kört mind a mai napig 360 fokban állapítjuk meg. Véletlen?

Sumérok – Tigris Eufrátesz folyam menti kultúrája:

Úr ókori mezopotámiai sumér város, a bibliai hagyomány szerint Ábrahám szülővárosa, a mai Tell-Mukajjár mellett található Irakban. A terület Kr. e. 4300-tól volt lakott, a Kr. e. III. évezred folyamán gazdasági, politikai és kulturális szempontból egyaránt Dél-Mezopotámia egyik legfontosabb sumér városa volt.

Dél Amerika „időrendi problémája”

Maga a Kontinens meghódítása mind a mai napig pontosításokra vár. Az első emberek a legelfogadottabb tézis szerint az akkor még járható Bering-szoroson keresztül keltek át a vándorló zsákmányállatokat követve. Első említésre méltó csoport a Clovis kultúra volt. Azonban őket is megelőzte valaki, a legújabb régészeti leletek alapján akár 2000évvel is.

Az Inka és Maja birodalmak váltak később a legnagyobb civilizációépítőkké. Szédületes magasságokat és mélységeket hódítottak meg, az őslakosság veszte a kezdetben Spanyol államtitokként indult kolumbuszi felfedezés volt. A konkvisztádorok „isten nevében” csekély számuk ellenére gyorsan legyűrték az őslakosokat. Sokan úgy gondolják, hogy Dél-Amerika piramisai az egyiptomiakkal egykorúak. Ez közel sem igaz, számos 19. és 20. századi kutató belefutott ebbe és más hasonló nyakatekert bizonyításokba. Mielőtt még kiderült volna, hogy a Maja kultúra fiatalbb, mint az Egyiptomi olyan alapos régész munkájáról ismert kalandor is, mint Augustus Le Plongeon saját teóriái áldozatává vált. Megrögzötten úgy gondolta, hogy Amerika volt az élet bölcsője, onnét Kelet-Ázsiába vándoroltak az első emberek és ők hozták létre az ókori Egyiptomot.

          Amerikát a kontinenst és annak „keleti oldalát” már többször felfedelezték. Kolumbusz előtti vikingek, északi hajósok nyomai bizonyíthatóak. Ókori egyiptomi hajók, pedig képesek voltak az óceánt átszelni, s akár kereskedni is a másik kontinenssel – bár erre kézzelfogható bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Thor Heyerdahl viszont papirusz nádból megépítette a Ra II. hajóját, s Marokkóból Barbadosig hajózott vele, hogy bebizonyítsa Kolumbusz előtt is lehetett kapcsolat az Új-és Óvilág között.

Kína:

Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód. A mondabeli első kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is. /Forrás Wikipedia

Tibet:

- A proto-tibeti-burmai nyelveket beszélő népek i. e. 4000 előtt válhattak el a kínai nép őseitől, amikor az utóbbiak a Jangce völgyében megkezdték a rizstermelést, az előbbiek pedig továbbra is a nomád életmód mellett tartottak ki. A tibeti és a burmai népek és nyelvek elválása i. e. 500 körülire tehető. )))))))))

- A buddhizmus legkorábbi szöveggyűjteményének, a Tipitakák. A szövegekben tárolt információ eredetileg szájhagyomány útján öröklődött nemzedékről nemzedékre, és csupán a Kr. e. III. században öntötték írásba. Szanszkritból fordították, két részre tagolódik: a Buddha szavait és tanításait tartalmazó Kangyurra, valamint az ehhez fűzött kommentárok gyűjteményéből álló Tengyurra. 2900 évesek – Buddha feltételezett életénél korábbiak - (?)

Ókori Görögország

i.e.: 700-tól 100-ig. Közel-keleti, Egyiptomi hatás érvényesül művészetükben, gondolkodásukban. Hagyományaikat a későbbi római hódítók vitték tovább.

Ókori Róma, és a „gőzgép”

Fénykora: I.e.: 750-től 450-ig tartott. Mind ismerjük a birodalom főbb vívmányait. A termákon, amfiteátrumokon, bazilikák, vízvezetékek és összefogott provinciák tömege mellett a rabszolgák jelentették a birodalom erejét - a hadseregről nem is beszélve. Egy régi elfeledett találmány a bizonyíték rá, hogy a rómaiak tudásuk kibontakozásának határát a megszokott kényelem és a végtelen "emberanyag" határozta meg. Ez a szóban forgó találmány "Római korinak" pontosítható, az aeolipil (Hérón-labda) nevű szerkezet a gőzgép ókori őse, melyet alexandriai Hérón készített a Kr. e. 2. században. Hérón kezében volt a megfelelő tudás (dugattyú és az aeolipil) a gőzgép megalkotásához, eredeti feltalálásának ideje előtt 2000 évvel, de két találmányát nem rakta össze. Hiszek abban, hogy minden találmány megszületésénél az adott korszellem avagy egyfajta társadalmi elvárás rettentő nagy szerepet játszik. Nos, Hérón korának pontosan olyan nagy dobás lett volna egy valós gőzgép-monstrum megalkotása, azonban valamiért az égiek James Wattra és korára bízták ezt a gépezetet.

Ókereszténység – ókeresztény művészet

I.u.: 0-800 Római birodalom, kettészakadása után jelent meg erős vallásként a kereszténység. Constantinus és teremtett szabad utat annak kibontakozásának. Constantianus (313) eltörölte a kereszténység gyakorlásáért korábban kirótt büntetéseket, új lehetőségek nyíltak meg a hívők előtt ettől fogva versenghettek a pogány rómaiakkal, a magas kormányzati pozíciókért, és a társadalom is jobban befogadta őket.

Romantika

A Gótika elterjedéséig 11. és 12. és 13. század elejéig tartott.

Gótika

12-15 századra jellemző irányzat.

Reneszánsz

14. 15. 16. század.

Barokk

kb. 1600-tól kb. 1750-ig

Klasszicizmus

18. század második felétől a 19. század közepéig.

Romantika

18. század vége, virágkora a 19. század első fele.

Impresszionizmus

1860-as évekből indult a 20. sázad első feléig.

Szecesszió

Az utolsó! nagy művészeti korszakként emlegetik. Noha igazából csak próbálkozás volt, beteljesületlen kísérlet egy nagy átfogó korszak létrehozására.

20. század”izmus”

Izmusok tömeges megjelenése és gyűjtőhelye, valamint Földényi F. László „Gömb alakú tornyának” igazán érezhető megjelenése.

Itt és most - 2011

Inkább no comment. A többit majd meglátjuk.

Mindez a tengernyi évszám és információ kivonat természetesen csak a fanatikusoknak fejben tartható. Én, mint művészettörténetet tanult fickó nagyjából betudom határolni a főbb dolgokat, és szerintem nem is az a fontos, hogy csípőből vágjuk mikor „húzták fel” Alsó-Egyiptomban azokat a bizonyos nagy építményeket. Lényeges viszont, hogy mi mint személyek mennyire vagyunk tisztában a mögöttünk elterülő tengernyi korokról. Melyek nem csak elvont fogalmak, hanem végtére is rengeteg ember munkájának színhelye volt. S bár mindez múlt idő, minden idő hajlik önmagának a megismétlésére. A hagyományos lineáris – egymás utániság, pedig könnyen felvázolható de ha valóbban megakarjuk érteni a régi korokat, a régmúlt embereinek privát történetét, akkor mindenképp egységben kell látnunk a sorsuk.

          Végezetül érdekes dolog, hogy milyen kifejezést használunk, ha az időről beszélünk: „Időszámításuk előtt és után I.E.” vagy „Krisztus előtt és után Kr. e - Kr. u.”

Talán a pszichológia, a neveltetés, vagy a megszokás teszi, de sokszor nem akarunk foglalkozni azzal, ami „Krisztus előtt” történt. Mintha lényegtelennek, „ésszerűtlennek” tűnne sokszor a három nagy vallás előtti időszak tanulmányozása. Pedig az előtt is éltek emberek. Sőt! Egy szakócát megfelelően ki faragni/pattintani összeegyeztethetetlenül magasabb kihívás volt anno, mint ma a dobozos tej száját letekerni.

A Setét torony és a Lost kapcsolatának elemzése

Stephen King Setét Torony (The Dark Tower) regénysorozatának párhuzamban állítása következik a Lost című filmsorozattal. Nem szándékozok nyakatekert fejtegetésbe kezdeni, de mindenképp lelövöm az "összes poént" ami csak eszembe jut és "Spoilert" halmozok. Így tehát csak az olvassa, aki legalább az egyiknek már végére ért! :D
Valamint, mind ez csak lelki tisztázás és tisztelgés részemről. Írásom kétségkívül azoknak lesz, majd muris akik tudják is, hogy miről írok. Ha esetleg még csak az egyik történetet ismernéd kedves idegen, mindenképp ajánlom figyelmedbe a Másikat is! :)
Ne felejtsétek, amit a Fekete Házban („Jacob háza” az erdő közepén?)
Jack Sawyer-ről mondott Sai King:
„Utazott, és az utazás szélesíti a látókört."
Először is leszögezném könnyű egyezéseket találni 2 misztikus sorozat közt. Főleg ha mindkettő alapjaiban jól van megírva, elbeszélve. Mindkettő az emberi kapcsolatokról, a létezés problémáiról ír sokszor extrém felgyorsított színtereken. Nekem nem titkoltan azért is tetszik mindkét "sorozat", mert hemzseg a misztikumtól. Az írásom a D.T. és Lost teljes elolvasása/megnézése után keletkezett. Mindezt a teljesség igénye nélkül teszem, ha ki hagytam valamit nyugodtan szóljatok. Azt még a kalandok elején leszögezném, hogy csak a főbb dolgokat említem meg, a kapcsokat és talán kissé több Lost hasonlattal fogok élni. Bocsássátok meg mindezt, legfrissebb élményem ugyanis az ABC sorozata, lévén hogy csak a múlt héten néztem meg utolsó részét. Kezdjük hát! Kalandra fel!

Érdekességek:
Alapvetően mindig a jó és a rossz, Jin (Lost egyik szereplőjét is így hívják:) és Jang harcáról olvashatunk. A dualitás megkerülhetetlen világában élünk és csúnya szóval megváltásra vagyunk rendeltetve. Életünket ennél fogva a legkülönösebb emberekkel éljük, néhányan ezek közül barátaink lesznek. És most következik a romantikus része a dolgoknak:
Ha nagy feladatokat kell végre hajtanunk, és az istenek is támogatnak vagy esetleg a Rózsa, akkor harcos férfiakká és amazonokká válunk. Szükségszerűen eközben meg kell értetnünk magunkat egymással, a világgal és kulcsfontosságú információkat kell megtudnunk.
Strófa: Commala-ka-nagy,
A sors kezében vagy,
Légy kitalált, vagy lényeges,
A fogyó órák foglya vagy…
/Stephen King - Sötét torony 6. kötet - Susannah Dala - Bihari György
Nyelvezet:
A szigeten számos idegen nyelv jelenik meg: (Angol), Latin, Koreai, Japán, valamint ékírások, hieroglifák és egyéb holt nyelvek. A D.T.-ben rögtön ott találjuk lábunk előtt a Nemes nyelvet és azt a rengeteg dialektust, ami Roland ismer, némelyiken persze csak káromkodni tud az idő előrehaladtával.
Jin a kezdeti nehézségek után végül megtanulja az angol nyelvet. Az pedig csak természetes, hogy Jake, Eddie és Susanna számos kifejezéssel gazdagodnak Pl.: KA, KAtet, Din, ANtet és satöbbi…
A megtett út során könyvek özönével találkozunk: Lostban- Ben, Sayidnak egy Carlos Castaneda (A Separate Reality) könyvet nyújt át: " Már kétszer olvastam, és jó..."
A D.T.-ben könyvekből a szó szoros értelmében telített raktárokkal találkozunk és olyan remek olvasmányokkal, mint Choo Choo Charlie vagy a Riddle-De-Dum. Sőt ki ne felejthetnénk találkozásunk a félénk alkotóval: Sai Stephen Kinggel személyesen.
Mindemellett további diszkrét irodalmi utalások is fellelhetőek, mint például Shardik alakja… a D.T. -ben már ha az a monstrum diszkrétnek számít.

Nevekről:
Itt csak egy észrevételem volna:
Kahana - a hajónak a neve, ami Michaellel együtt felrobban a sziget mellett. Hogy KA-val kezdődik az biztos… :)

A túlélés ára, helyszínek és gépezetek:
Roland története egy fantasy/western nagymű, a Lost pedig gépezetekkel tarkított, misztikus időkből ránk maradt veszélyes paradicsom. Mind kettőben az a közös, hogy a 20. és 21. század szelleme, a mai „modernitás” hívta életre és a fogyasztók igényeit mesterien szolgálja ki. Essen pár szó ezért itt a gépezetekről, melyek terén mind két mű gazdag:
Roland világa, az is amelyikben a világ leginkább elmozdult rendelkezik néhány furcsa gépezettel. Az első könyvben, Roland lövő vasai számítanak a legizgalmasabb látványnak az emberek számára. Van egy-két dolog ami még működik, bár az is lehet hogy csak azért mert Walter úgy akarta, mint Pl. az atommeghajtású kút a Pihenőállomáson.
Choo Choo Charlie is gépezet, akármennyire is gonosz antropomorf rém.
Az érdekes gépezetek listáját nem szeretném tovább szaporítani, ehelyett megemlíteném a repülőgépeket. Roland egy repülőn találkozott először Eddie-vel. Lord Perth sorsát pedig mind tudjuk. A Lostban repülőgép szerencsétlenségek során kell átesniük a túlélőknek. Természetesen azon kevesek kivételnek számítanak, akik például a Fekete Sziklával, vagy épp a Rousseau hajójával „értek partot…”
          Itt egy további kis kitérőt tennék és a drogok felé evickélnék:
„Tudatmódosítás”: - A Drive Shaft basszusgitárosa és lelke épp drogokat szállít és maga is használója. Akárcsak Eddie Dean testvérünk, akit félig-meddig el is kapnak. Charliet – mármint a Lost Charlie-ját mind két megélt valóságában lefülelik. Egyezés, hogy Ő is leszokik, mint Eddie és mindketten nagy harcosokká válnak a saját földükön és meg is halnak két puskaropogás közt. Rolandról tudjuk, hogy meszkalint fogyasztott, John Locke izzasztó kamrát használt mikor szükséges volt, hogy látomások szóljanak hozzá. Mindemellett mind két műben fellelhetőek a hagyományos gyógyszerek és a természetfeletti gyógyulások.
Jack Sheppard doktor volt és sok más szereplőnek volt szüksége – Jacknek is – gyógyszerekre. A D.T.-ben Roland Sawyerhez hasonló fertőzésen esett át, amit csak gyógyszerekkel vészelt át. Kuriózumnak számító italokról is beszélhetünk, ami a Szigeten a sör és a bor, az Rolandnál a kávé és kóla.
Visszatérve pedig a Lost gépezeteire; repülők, VW autók, fúrógépek, templomok (Callahan atya és Mr. Echo helyszínei), tornyok (világító torony), szobrok és föld alatti, bunkerek utak hálózata teszik színessé a képét. Egy-két építménye 8000 éves is lehet (Ha csak nem hiszünk Atlantisz létezésében, de ez másik történet :-D
          Itt nem is az épületek maguk, hanem inkább a tér és időbeli váratlan megjelenésük keltik fel a figyelmet. Ennyi szócséplés után tehát azt is megállapíthatjuk, hogy alapvetően az emberek és a helyszínek megegyeznek. Az emberek legalább annyiban, hogy végül megszeretjük a gazfickó szereplőket is, és nehezen akarunk megválni tőlük.
          A helyszínekben a víz, mint az élet eredője mindig megtapasztalható, még ha negatív festés által is. Roland rengeteget utazik sivatagos közegben, gyakorta a kifulladásig és végül eléri azt a hatalmas víztömeget, melynek partján megtalálja az ajtókat. A homok, mint hadszíntér szintén jellemző a Szigetre is, melynek sávja elválasztja a vizet a dzsungeltől. Az óceán, pedig akár egy végtelen sivatag öleli körbe hőseinket a menekülés lehetősége nélkül.

Elvesztett szerelmek és emberek:
Erre a részre felesleges szavakat pazarolni: Roland üveggömbben látott álmát ismerjük, ahogy azokat a nőket is akikkel össze hozta a sors. Eddie és Susannah egymásra találtak.
A Lost pedig szinte minden epizódja tömítve van női-férfi szerelmi szálakkal.
Némelyik szerelemből gyermek is születik, néha testvérek. A D.T.-ben szintén egy terhességnek leszünk szem és fül tanúi, ami viszont közel sem annyira idillikus, mint Pl. Aaron születése. Na persze a Szigeten született gyermekekről is lehet tudni, hogy nehéz sorsuk lesz, akárcsak anyjuknak.
A párkapcsolatok témakörben ejthetünk néhány szót a testvérekről is. A Lostban a testvéri-anyai kapcsolatoknak nagy szerepe van:
(Itt feltétlen megemlítendő, hogy Jacob fivérét angolul: The Man in Black-nek hívják, mert hisz sötét haja van, sötét ruhákban járkál és rettentő sötét ügyei lesznek végül.)
Jacob testvére ugyan könnyek közt, de megöli anyját – mert az a szigeten maradásra kárhoztatta – majd Jacob szemet szemért alapon végez gonosz bátyjával.
          Lelkének egy része – feltehetőleg a gonoszabbik - azonban valahogy még ezentúl is a szigeten ragad, a fehér fény melyet olyannyira kívánt és félt nemcsak egyszerűen ellökte magától, hanem még inkább magához láncolta. Rolandnak pedig mind tudjuk, anyja halálában szintén van némi szerepe…
Callában egyenesen ikerpárokat rabolnak el a farkasok. Később, pedig megnyomorítva küldik őket vissza. A Többiek Ben Linus vezetése alatt szintén raboltak el gyerekeket is. Valamikor még Eddie Dean és Henry is gyerekek voltak, s Eddie a nagyobb árnyékától félt még testvére halála után is. Charlie Pace és testvére a Dean-ékhez hasonlóan szintén drogfogyasztók voltak és rivalizáltak egymással.
Utálnám magam, ha egyetlen szóval sem utalnék szőrös kis barátainkra. Név szerint: Csí-re (angolul Oy) és Vincentre gondolok, akiknek kis gazdáik mindkét történetben bőven kivették részük és az állatok is meghatározó, egyedi személyiségei voltak a történeteknek.

Mikor a szerelem titkokkal társul:
A megváltás szó mellett a titokkutatást bűn volna nem megemlíteni. Minden szigetlakónak megvan a maga kis rejtegetni valója, elmondatlan élettörténete. Ugyanez a helyzet Roland KA-tetjénél is, Eddie Pl. a faragott kulcsot napokig szorongatja markában, mire oda megy Deschain úrhoz. Ha már Roland neve szóba került ismét, akkor megemlíthetjük a hosszú életet. Legjobb tudomásunk szerint Ő már igencsak ősidők óta kutatja tornyát. Hogy mióta azt talán senki se tartja számon, mindenesetre a Lostban is megjelenik a hihetetlen hosszú életkor a sziget védelmezői és Richard személyében.
Számok és a Dharma:
- Számok King-nél: a 19es, 7es, és a többi Gádor alapvető elrendezése köré szerveződik
4 - 8 - 15 -16 - 23 -42 mely, mint később kiderül a Sziget és Jacob eszközei, mellyel magához kapcsolja a számára fontos embereket. Valami olyasmik ezek a számok, mint a Pí (3,14...) a matematikában és a természetben.
Dharma: A Lost legmeghatározóbb csoportja a Dharma kezdeményezés. A Dharma Ázsiából "jött" szó, ezért is passzol hozzá talán Pierre Chang hangsúlyos alakja (és ugyancsak a Namaszté kifejéz, üdvözlés). A Dharma egyik szimbóluma, a Dharma-kerék, mely ismeretes természetesen az egyik legfontosabb buddhista szimbólum.
          A Toronyban a KA-t sokszor úgy értelmezik, mint egy kereket. "A KA egy kerék..."
Tengernyi könyvet lehetne teleírni erről az egyetlen szóról, így hát aki érdeklődik iránta, az kezdje a szemlélődést a Wikipédián. A Dharmáról el lehetne mondani, hogy egy olyan fogalom ami a "minden egy" elvét sűríti magában akárcsak a Torony és a Sziget :)



A gonoszság és további emberi kapcsolatok:
Szó esett már a Jin-Jang szimbólumáról, de meglehetne említeni még ezernyi tanmesét, görög eposzt, tragédiát és drámát is. Mind ugyanazt az emberben megjelenő harcot testesíti meg, ami kitölti egész életünket.
A füst szörny, avagy a Fekete ruhás ember – mind 2 sorozatban – ennél fogva összeegyeztethető Mefisztóval és a Bíbor Királlyal is. A gonoszság és a sötétség, pedig megbúvik mindenkiben, végül azonban mi döntjük el, hogy „melyik farkast akarjuk táplálni”.
Érdekes, hogy az utolsó évadban Ben Linus egy a szigettől távol eső lehetséges életsíkon jó emberként, jókor cselekedett mindig.
Ha létezik a Fehér, a Nemes és a Jó akkor természetszerűleg rossznak is kell lennie. Hogy, pedig izgalmas legyen a történet mindkét oldalt rendkívül kontrasztosan mutatják be; ez a kettőség jelenik meg Jacob és testvére kapcsolatában is. Ez természetesen a "modern" nyugati kultúrában, annak eszközeivel történik, ahol a testvérek is elárulják egymást és eredetüket, valamint az egész létezés ellen értelmetlen elme harcot folytatnak.
          - A Gonosz Locke "füstszörny" alakja párhuzamba állítható a Torony világának szellemeivel is, boszorkány-kör-kő szörnyeivel. Azokban is lényegében raboskodó lelki minőségek kísértenek. Szintén ide sorolható a ház, ami Jake-et megtámadta, a koponya szelleme, ami a Harcossal beszélgetett és talán Shardik megmételyezett alakja is.
Roland és Jake az őrület határáig sodródik, mi alatt azzal küszködnek, hogy Jake-t áthúzzák az ő valóságukba. A Szigeten egyfajta vírusként manifesztálódik a gonosz erők működése, Roussea-val fiatalabb korában szerelme végezni akar őrült állapotában. Rousseau azonban megelőzte. Az idő előrehaladtával később ő maga is megőrül, bár ő leginkább abba, hogy a Többiek elvették tőle lányát. Halála után az ő sorsát járja Claire, aki nem kevésbé lesz bolondabb. D.T.-ben az egyik főszereplőről tudjuk biztosan, hogy több személyiséggel rendelkezik: (Odetta Holmes és Detta Walker)
          Ennél a pontnál jegyezném meg, hogy én magam személy szerint nem tartom vérbeli harcosnak Jack Sheppard karakterét – igazából nem is kedvelem, de ez csak személyes ügy – ami viszont kikerülhetetlen motívum, hogy a KA forgószele végül őt is felkapta és mikor igazán kellett vezetői minőségét megszerezve cselekedett. Semmiképp sem Roland, de egyfajta Herkulesi utat járt be, s végül hívő lett.
„Strófa: Commala-me-három,
Végig kell menned az úton.
Ha végül megleled, amire vágyol,
Boldog leszel, tudom. ..”
/Stephen King - Sötét torony 6. kötet - Susannah Dala - Bihari György

Fantasy elemek és további motívumok:
Legszembetűnőbb talán e téren az időutazás, az idősíkok gyakori váltakozása (A Lostban az esetleges zavaró gyakoriság véleményem szerint az amerikai nézőközönség miatt is van, akiknek a perverz érdeklődési rátáját ki kell szolgálni. Ennek ellenére az egész sorozatot szemügyre véve a készítők jól oldották meg a feladatot. Habár néha zavaró volt az a kényszerűség, hogy a párhuzamos idősíkon a már ismert szereplők csakis a hasonszőrű régi arcokkal találkozhatnak.)
(Ezek az angolból átvett szóval: flashbackek és flashforwaldok – létezésük oka az, hogy így tudják a szereplők múltját leírni és jövőjüket előrevetíteni. Így megy ez, a könyvekben ugyanezt észre se vesszük, és a Lostban is próbálják a két idősík közti átmenetet a lehető legjobban összemosni.)
„Daniel Faraday: - Képzelje el, hogy valami szörnyűség fog történni, egy katasztrófa és csak úgy tudnánk megakadályozni, hogy ha rengeteg energiát szabadítanánk fel; mondjuk egy nukleáris bombával.
Desmond Hume: - Felrobbantana egy nukleáris bombát?
- Figyeljen! Ttegyük fel, hogy mindez igazából nem is a mi életünk, az is lehet hogy van egy másik életünk és valami okból változtatnunk kell. Eszemben sincs felrobbantani egy bombát, de azt hiszem megtettem.”
Adott szabályok szerint kell játszaniuk a szereplőknek, a képlékeny de mégis múló idő alatt.
Legyen a helyszín Los Angeles, vagy Kansas – vagy egy alternatív hely, ami hasonlít rájuk.
Bár már megemlítettem a régi kultúrákat és azok visszamaradt használati tárgyait. Gyakorta a letűnt királyságok és rendszerek maguk mögött hagyják eszméiket is az utánuk következőknek.
Az eszmékből és harcokból pedig gyakorta csak az őrület marad, mint azt a D.T. Lud nevű városában a pubik és szürkék csatározásainál láthatjuk. Ugyanez a továbbörökített pusztítás kíséri végig a Dharma és a Többiek háborúval töltött éveit is. Igazából csak „megszokásból harcolnak” és az igazi működtető vagy épp romboló energiákról fogalmuk sincs.
          Ismertek még Jacob anyjától a következő szavak:
„Ide jönnek, harcolnak, pusztítanak, megrontanak, mindig ugyanúgy végződik.” Ő ezt még az ártatlan fiainak mondja, kiknek későbbi bűneit az Oceanic utasai igyekeznek jóvátenni és elrendezni a maguk és mások okozta pusztítást, rémségeket. A Barlang szájában, ahonnét a fény érkezik és ahová a víz folyik, nos akörül rózsák teremnek. Hahó, ugye nem kell meg magyaráznom? :-)
Az angol frázis: "We'll live together or we'll die alone" angol punk rockertől Billy Bragg tollából származik. Azaz magyarul: „Vagy együtt tovább fogunk élni, vagy magányosan halunk meg.”
= „Élj másokkal és hallj egyedül.” és ennek fordítottja igencsak visszatérő frázis.
- Kútba, avagy szakadékba esés motívuma a Harcos végén egyértelműen és végzetesen megtalálható. Ugyanez a Lost végjátékában Sawyer és Juliet közt játszódik le talán a legerőteljesebben – természetesen Sawyer épp hogy minden porcikájával meg akarja menteni a feleségét - , azonban ha csak a cserbenhagyásra, mint jelenetre vagy sötét szakadékra gondolunk, akkor azokból végtelen számú példát tudunk említeni.

Célok és áldozatok:
Roland célja, hogy eljusson a toronyhoz. Jack-é – az idő többségében -, hogy kijusson a szigetről. Mind a két férfi története tele van más emberek védelmezésével és tőlük magasabb rendeltetésű energiák megóvásával. Hug és Jacob Jack-ről beszél:
„Hurley: - Várjunk csak! Azt akarta, hogy Jack lássa a tükrét? ... Miért?
Jacob: - Ez volt az egyetlen mód, hogy megértse milyen fontos.
- Ha ez volt a terve, visszafelé sült el.
- Jack itt van, mert meg kell tenni valamit. Nem árulják el mi az, neki kell rájönnie.
Nem mindig megy, hogy beugrunk egy taxiba és közöljük mit kell tenni.
... Más alkalommal el kell érnünk, hogy bámulják az óceánt.”
Röviden kimondva: mind ketten elérik céljuk, bár nem úgy ahogy elképzelik. Minden - szükséges - utat végig kell járnunk, s végül föl kell caplatni annak a toronynak a legtetejéig is. A rejtélyeket ki kell deríteni, leásni a föld legmélyére, ha az szükséges. A kalandozásban az a nehézség, hogy legtöbbször a szereplők nem egy meghatározott cél felé tartanak. Legtöbbször az igazi cél maga a tanulság, az élmény, ami az átélt kalandból visszamarad. A tanulság – a sok közül, hogy nem mindegy, kik vagyunk és miként járjuk az utat. A megtett Út formál minket, néhányunk megváltozik, de vannak, akik minden világban gonoszak.
          A szereplők a sors, végzet, elrendeltetés és a múlt megváltoztatásával kísérleteznek. Sokszor mindeközben öntudatlanul is játékszerévé válva egy nagyobb rendnek. Ilyenkor állandóan jelen van az abszolút kikerülhetetlen véletlenek láncolata és kénytelenek egy sugár/vezérfonál mentén táncolni (deus ex machina). Megjelenik egyes esetekben a szent élet, a megszentelt élet szentsége, a vallásosság, mely jó tetteket követel a kárhozott lelkektől. Azonban jó keresztényi tetteket a halál földjén, puskapor viharában nehéz véghezvinni, főleg ha állandóan versenyt kell futni az idővel. (A hagyományos-lineáris időkeretet pedig sokszor felrúgják.) A szereplők céljai mellett az alkotók végső célja a nézők kiengesztelése – a hős megdicsőülése, mégis valamifajta szakrális megváltás által.

Megváltás fázisai:
Szó esett már a gonoszságról és annak megtestesüléséről. A gonosz fő karakterek sajátja az a képesség, hogy tudnak olyat ajánlani a pozitív hősöknek, amitől azok elcsábulnak, netán át is állnak a setét oldalra. Így megy ez. Tehát a főhősnek fokozattan önmagára és ellensége kígyó nyelvére is vigyáznia kell, ha épp bőrrel akar kikerülni az események sodrából.
Ördögi praktikákkal kapcsolatos a tolószék motívum is: Detta Walker és John Locke, két történet, két kulcs szereplője mozgáskorlátozott múlttal rendelkeznek. S bizonyos értelemben korlátaikat mind le tudták küzdeni, amikor eljött annak ideje.
A zenék, dalok is fontos feladatot látnak el. Létező és fiktív zenekarok és dallamok kísérik el barátainkat. Drive Shaft, ZZ top, AC/DC, Mama Cas csakhogy néhány példát felhozzak.
Fegyverek – lövő vasak és a vadászat/halászat és a nehezen megszerzett élelem egyéb formái.
Támadás – a western hangulat megvalósulása a dzsungelben. Taktikázás és megtévesztés, valamint valaki mindig támad és valaki védekezik.
          Alternatív valóságba való "belehalás" avagy tovább lépés és utazás. A D.T.-ben a Manniták segítségével – is – találnak ki utat a szereplők, mindemellett átjárókon, ajtókon és révüléseiken keresztüli utakra kényszerülnek. A Lostban Jack és társai másodszorra is egy veszélyes repülő útra indulnak. Kvázi önmaguk, együttesen teremtik meg a lehetőséget, az ajtót amin keresztül átléphetnek a Szigetre. A Lostban a megváltás végső fázisa a zárókő eltávolításával, majd visszahelyezésével érkezik el. Desmond miután a zárókőt eltávolította a mélyben lakozó sötét erők felszínre kerülhettek és azokkal szembenézve a hősök végül legyőzhették azt. Az energiák megfordultak ez által – sikeresen visszazárták Pandóra szelencéjének száját (a borosüveg dugaszát) – a zárókő - rózsa megújult erővel tölthette be feladatát. Érdekes pont, hogy miután az ördög szerepét, vagy legalábbis erejét vesztette, mintha az alvilág/Pokol azzal párhuzamban tört igazán felszínre. Lehet már volt róla szó, de még egyszer kihangsúlyoznám a kalandtörténetek másik magvát a barát kiszabadítását a gonosz karmai közül, ez itt jól láthatóan megjelenik. Szintén érdekesség, hogy zárókő erősen fallikus kialakítású volt feladatában is, azonban ezen ne akadjunk ki – a masszív ember építette dolgok, mint Pl. piramisok, tornyok és masztabák egyszerre törnek az Ég és Föld végtelene felé. Így megy ez.
Összegzés:
Kezdet és vég megegyezik, a válasz mindig az : Élet. Miért működik mindez? Mert a titkok érdekesek és szeretjük őket ha a fülünkbe súgják. Mert létezik a beavatás és az ősi motívum rendszerek nyelve, amik miatt feláll hátunkon szőr. Azoknál, akik kicsit is fogékonyak a misztikumra és a rejtélyekre értékelik mindezeket.
Nem mindenki születik kalandornak, van aki szó szerint egész életében egy kis szigeten él és hal saját belátása szerint. Más el akarja hagyni ezt a szigetet, megint más el is hagyja, majd valami visszatéríti. Vannak, akik sohasem hagyhatják el. Bármi is legyen a mi "végzetünk" érdemes vele szembenézni, és ha félelmünk van, vagy feladatunk, annak okának végére kell járnunk - lehetőleg úgy, hogy közben ne a vén hasított patájút szolgáljuk (mosoly :-)
A mulandó életüket jelképező fonál elvágására készteti az embereket a Sziget és a Torony is.
A fonál, avagy a szövés itt megemlítendő nagyon kedvenc motívum a Szigeten. Jacobot nevelőanyja tanította meg az !anyaggal! való helyes bánásmódra és tőle tudjuk hogy magát a szálakat is ők maguknak kellett előállítaniuk.
Az emberek hatással vannak egymás sorsára legalább annyira, mint önmagukéra.
Megerősíthetjük vagy eloszlathatjuk mások félelmeit, gondolatait, érzéseit. Pozitívan vagy épp negatívan befolyásolhatjuk őket. Az, aki csak a negatív dolgainkban "erősít meg" minket/engem arra semmi szükségem. Az, aki csak eljön hozzád és személye sem kedves, mondanivalója sincs és még ajándékot sem hoz - netán még korhol is arra semmi szükség, meneszteni mihamarabb muszáj.
Szintén fontos, hogy felismerd ezeket az embereket és azt is, hogy viszolygásod ellenére mi dolgod még velük. A Sziget az egy helyről feltörő, de olykor a felismerhetetlenségig ellentétes erők megjelenítésének színtere. A dualitás melegágya, a Jing- és Jang megvalósulása.
Végkövetkeztetés tehát, hogy amit látunk, olvasunk és megfog minket azok az egyetemes emberben meglévő erők miatt hatnak ránk. Harcossá azok a beavatott férfiak és nők válnak, akik a gyakorlatban is megélik (élnek a tudással) a megértett tudást.
          A harcos szemtől szemben áll a (az abszolút való) világgal (avagy világokkal).
És Ő minden pillanatában ennek a ténynek tudatában van. Attól a pillanattól válik valaki Harcossá, hogy a felismert tehetségét, eszközeit kamatoztatni, használni tudja és ráadásul szembe is néz Élete azon részeivel, melyek előtte vannak.
/A HARCOS elbukhat, elvehetik fegyvereit, vagy épp leszúrhatják és futni kényszerül, ám nem Harcos, ha nem tanul, s nem akarja értelmezni és előnyévé változtatni veszteségeit - melyek a történtek fényében mindig szükségszerűnek bizonyulnak.
          „Figyeljetek rám, kukacok! Figyeljetek, mert egy napon az életeteket jelentheti! Sohasem láttok mindent, amit láttok. Az egyik dolog, ami miatt hozzám küldtek benneteket, az, hogy megmutassam nektek, amit nem láttok abban, amit láttok – amit nem láttok, amikor beijedtek, vagy harcoltok, futtok, vagy keféltek. Egyetlen ember sem lát meg mindent, amit lát, de mire harcosok lesztek – úgy értem, azok, akik nem mennek nyugatra –, többet láttok meg egyetlen pillantással, mint némelyik ember egész életében. És amit nem láttok meg azonnal, azt meglátjátok utólag, emlékezetetek szemével, amennyiben elég sokáig éltek ahhoz, hogy emlékezni tudjatok. „ /Cort
Továbbiakban még érdekes, hogy semelyik történet sincs teljesen lezárva. A Harcosról tudjuk... amit tudunk, vagyis hogy nyitva van hagyva egy ajtó. A sivatag magába szippantotta, mint már annyiszor és lehet hogy sikerül egyszer valahogy megváltania önmagát végleg - ? (na persze ahogy a Tornyot és Roland makacsságát ismerjük...) - .
          A Sziget, az Elveszettek utolsó epizódjai erősen azt sugallják, hogy miután Jack visszatette a zárókövet Hugo és Benjamin sikeresen védelmezte a Fényt. S végül - már-már túlzó amerikai Happy End érzet közepette - elnyerték megváltásukat, mivel jól szolgálták a KA-t.
Érdekes tény még, hogy Benjamin nem megy be a templomba. Érdekes még, hogy mind két történet úgy kezdődik, ahogy végződik: Jack kinyitja a szemét, majd becsukja. Roland a sivatagban üldözi a feketébe öltözött embert, majd ismét a sivatag…
          Egy másik sorozatból idézve: „All of this has happened before and it will happen again.”
= „Mindez megtörtént már egyszer és újra meg fog történni.” / Battlestar Galactica
Úgyis lehet értelmezni, hogy a Sziget ellenségei a Törők és Jacob "barátai" a Harcosok, akik az előbbiektől védelmezik minden világok motorját, értelmét és eredőjét a Fehéret, azt az elemi Fényt, mely rossz kezekben a világot őskáoszba taszíthatja. Tehát a Sziget tornya valójában maga ez az energia nyaláb, melynek sok szála van, és ahol a legerősebb; az a Sziget szíve. Történet vége.
- Talán helyesebb volna azt kérdezni, hogy mi NEM egyezik a két történetben?
Remélem élveztétek az olvasást és filmsorozat nézést. Hosszú napokat és kellemes éjszakákat! Találkozunk egy másik életben! :-1 :-9
Hogy még itt vagytok? Nos akkor ajánlom figyelmetekbe a következő linkeket:
Lost az IMDB-n
Asetettorony.wordpress.com - Magyar nyelvűn rajongó oldal
A-setet-torony-es-a-lost-kapcsolata Prof. Beej magyarra fordított szövege 1
A-setet-torony-es-a-lost-kapcsolata Prof. Beej magyarra fordított szövege 2
Professzor Beej blogja
lxicon.com/sohan - Alvar Hanso "honlapja"
Wikipedia linkek: Lost - eltűntek
A Lost mitológiája
Hanso alapítvány
Dharma kezdeményezés
Ostábla
Lost Pédia (Angol)
A teljes szöveg itt található meg nyomtatható formában – érdekes, hogy pont 7 oldalnyi Word dokumentumot tesz ki.

Írta: Balogh Tamás 2011. 05. 02
acrab888@gmail.com

Thorwald Dethlefsen (1946-2010)

Thorwald Dethlefsen, német ezoterikus író, filozófus és a reinkarnációs pszichoterápia szakembere lesz ezúttal a téma. Jómagam egy Alexandra boltban bukkantam rá egyik könyvére, mely nyomban felkeltette kíváncsiságom. A könyv címe: Élet az élet után. A könyvecske 1976-os Copyright-al van ellátva, de ugyebár az újszülöttnek minden vicc új :)

Az elkövetkezendő sorok tehát főként ennek a műre reflektálnak, igyekeztem a legérdekesebb részeket kiszedni:

"Thorwald Dethlefsen, Az út a teljesség felé szerzője rendszeresen végzett korregressziós kísérleteket, amelyek során a médiumot hipnózisban korábbi életkoraiba vezette vissza. Az alany ilyenkor felidézi rég elfeledett élményeit, s az újra átélt életkornak megfelelően beszél és viselkedik. Egyik alkalommal a pszichológus-írónak merész ötlete támadt. Mi történne, ha a regressziót nem fejezné be röviddel a születés előtt? Hátha kiderülne, hol kezdődik az emberi élet? Próbálkozása döbbenetes eredményhez vezetett: a páciens a regresszió során visszament előző életeibe. A több tanú jelenlétében lezajló kísérleten olyan ember válaszolt a feltett kérdésekre, aki más korban és más helyszínen élt. Thorwald Dethlefsennek ez a kötete több szenzációs beszélgetést tartalmaz, amelyekben kísérleti alanyai beszámolnak előző életeikről."
/olvasható a könyv hátoldalán és a polc.hu-n a fülszöveg.

Többen, ahogy észreveszem főleg megrögzött ateisták szeretik támadni Dethlefsent, amivel nincs is probléma. Abban az értelemben legalábbis, amit ő is megjegyez könyve végén:

Ő 2 végletre osztja az embereket azokra, akik: „a nyitott hallgatók”, ők „elég gyorsan felfogják, hogy mit is szeretnének és miről is van szó. Ezek olyan emberek, akik – ha öntudatlanul is, de – már eddig is keresték az utat, és most elfogadják az ajánlatot, hogy mindezen állításokat önmaguk ellenőrizzék.”

„A másik csoportba azok az emberek tartoznak, akikből a téma legfutólagosabb érintése is szokatlanul erős elhárítási reakció vált ki. Ezek az emberek ugyan azt állítják – méghozzá különös intenzitással -, hogy ők nagyon is elfogulatlanok és nyitottak minden „értelmes” érv iránt, de tudattalan félelmüket úgy megnöveli minden „értelmes” érv és bizonyíték, hogy a témának minden további kifejtése értelmetlen.

          Ez szerintem több, mint találó volt és bizonyos értelemben ezek a meghatározások tengernyi másra is ráhúzhatók. Ezt úgy értem, hogy mindig is volt és jó ideig lesz egy tábor, kiknek tagjai kérdéseket tesznek fel maguknak és az élet valamifajta mélyebb megértésére vágynak. S vannak/ lesznek azok, akik ezzel teljesen szembe mennek, és mintha genetikailag vakok lennének a hétköznapi megszokott életen túli ideákra. Ezt az utolsó csoportot, pedig nem szabad bántani, és egy ideális társadalomban az utolsó csoport sem dobálhatná kővel az előzőt. A múlt vallásüldözéseiből, és erőszakos hittérítő mozgalmaiból tanulnunk kéne…

Ha jól veszem észre Dethlefsent bizonyos értelemben azért nehéz olvasni, mert állandóan tapogatózik könyveiben. Igyekszik sokszor túlontúl megrögzötten tudományos bizonyítékokat szolgáltatni azon eseményekre, melyeket igazából csak megtapasztalni lehet.S ahogy az egyszerű olvasó, Ő is ha talál valami érdekeset rögtön el kezdi régebbi olvasmányaihoz hasonlítani azt. Ezen dolgok miatt is tűnik nekem hitelesnek, "emberszagúnak" a „fickó".

Térjünk rá konkrét dolgokra.

1.: Shanti Devi esete: Az író számos témába vágó konkrét esetet megemlít, ilyen volt Shanti Devi élete. Aki kislányként vissza tudott emlékezni előző életére és a kétkedő szüleit sikeresen meggyőzve elutazhatott előző életének színhelyeire. Shanti a legapróbb részletekig majd mindent és mindenkit felismert a távoli múltjából.

2.: Rálátás az elmúlásra: Több olyan fejezet is volt, mikor számos kérdés merült fel bennem. Ilyenek azok a részek, mikor a médium elbeszéli, behatárolja a halálának, eltemetésének idejét és körülményeit, sőt mintha egy távoli kameraállásból rálátása volna saját sírjára is.

          Az ilyen "apróságokat" alapul véve, nem csoda hogy a régi népek, mint Pl. az Egyiptomiak miért biztosítottak oly sok mindent halottaiknak. Miért figyeltek oda, legfőképpen a tehetős rétegek, főként a fáraók „nyugalmára”. Minden bizonnyal, mert megvolt az ehhez hasonló konkrét tudásuk és információik arról ahogyan a dolgok valójában zajlanak... Tehát az alany érzékeli halála utáni eseményeket, egészen addig míg el nem szólítja valamifajta erő a múlttól és az anyagtól. Sőt a kísérletek szerint, ha megvan rá az igénye a léleknek, később vissza is tekinthet a régmúlt eseményeire.

3.: Két élet közti szakadék/ a láthatatlan űr: Többszöri, mély pszichoterápiával sem feltérképezhető „szakadék tátong” két élet közt. Vegyük azt, hogy én itt most meghalok, engem Tamásnak hívnak. De újjászületek 10 év múlva Józsiként. Születésem után 30 évesen elmegyek egy ilyen „előző élet feltérképező” hipnózist alkalmazó szakemberhez. Aki el is mondatja velem sikeresen, hogy előzőleg Tamás voltam, kék bálna mercit vezettem és ilyen-olyan feszített víztükrű medencém volt. Majd eljutnék végül – Józsi testében – ahhoz a részhez, hogy cápa támadásban haltam meg. Látnám testem felülről lebegni a vízen, később síromat is… majd jönne egy szakadás.

          Mintha egy „biztonsági protokoll”, vagy dimenzió ugrás következnék be ezen a ponton. A következő emlékem már csak Józsiként lenne, az hogy mikroba vagyok anyám méhében… De valami, amire pl. Szepes Mária néni oly sokat utal, valami mérhetetlenül megfoghatatlan és az egészben a legrejtélyesebb, azt nem lehet felszínre hozni! Azt meg kell élni, mert ilyen formán elbeszélhetetlen.

Megjegyzése szerint „ez a könyv nem térítési szándékkal íródott” és tételezzük fel, hogy hiszünk is neki. (némi iróniával :) Bevallom még nem olvastam Dethlefsen összes művét, és azért vettem a bátorságot, hogy írjak róla néhány szóban, mert mint sok más is felkeltette az érdeklődésem. Annyira legalábbis, hogy említésre méltóként kezeljem. Érdemes átnyálazni más írásait is, mert elég érdekes "útjelzőket" vonultat fel. Olyan alak volt, aki maga is gyűjtötte a spirituális tudást és értelmezni, átélni is megpróbálta a saját eszközeivel.

          Rengeteg idea létezik ezek közül csak egy az, hogy több életet is leélünk. Vagy legalábbis számos múlt és jövő zsúfolódik bele ebbe lehetséges életeinkbe. Hiszem azt, hogy a világ rejtettebb dolgait muszáj kutatnunk, és elsődlegesen önmagunkat, környezetünket figyelve olykor meglepően drasztikus, erős válaszokat kaphatunk. - Megéri? - Ha szükségét érezzük akkor feltétlen,

Végezetül; beszerezhető könyvei*:
- Élet az élet után
- A sors mint esély
- Út a teljességhez
+ Az újjászületés élménye (scribd)
+ kiegészítés: Oidipusz, a talány megfejtője c. könyve
Ezt leginkább csak könyvtárakban és antikváriumokban lehet megtalálni.
De beszerzése garantáltan megéri a fáradtságot ;)[*Végül és nem utolsó sorban, a google a barátunk, számos e-book elérhető interneten:
Út a teljességhez:
http://www.scribd.com/doc/7270116/DethlefsenDahlkeUt-a-Teljesseghez
http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=3&ved=0CCYQFjAC&url=http%3A%2F%2Feudoxia.pokhalo.hu%2FUt%2520a%2520teljesseghez.pdf&ei=B_eSTZPcH8zrsgavy5jQBg&usg=AFQjCNGLcRitdvm264fNo34eOtP0mDmztw&sig2=oyZmOd28cls4oiIfmfSMgw
http://kungfu.sport.hu/pages/erdekes.htm
Élet az élet után:http://hotfile.com/dl/41272847/4efadde/Th_D_-_let_az_let_utn.rar.html
pass: fagyocska
A sors, mint esély:
http://kungfu.sport.hu/pages/erdekes.htm]

Edgar Cayce (1877 - 1945)

Edgar Cayce (1877. március 18. USA - 1945. január 3.)

Edgar Cayce a huszadik század egyik kiemelkedő misztikusa és szellemi látója. Mélyen vallásos környezetben nevelkedett fel, a Biblia állandó olvasmányai közé tartozott. Érdekes módon, annak ellenére, hogy rengeteg barát vette körül életében, mindig is magányos lélek maradt, egészen haláláig. Kezdetben könyvkereskedésben dolgozott, majd kitanulta a fotográfus szakmát. Tisztánlátó közléseit alvás közben, jegyzőkönyvvezető jelenlétében tette. Negyvenhárom év alatt harmincezer ilyen dokumentált eset maradt fenn. Elsősorban betegeknek adott pontos képet betegségükhöz és gyógymódot, illetve gyógyszereket ajánlott hipnotikus álomba merülve. A diagnózis és terápia az esetek kilencven százalékában helyesnek bizonyult. Soha nem tanulta az orvoslást, a tudósok, orvosok megvizsgálták, és nem találtak tudományos magyarázatot a jelenségre. Soha nem kereste a népszerűséget, nem a pénz hajszolásáért tevékenykedett.

Noel Langley - Edgar Cayce a reinkarnációról - c. könyvében számos érdekes dolgot közöl. Ezen elbeszélések rávilágítanak arra, hogy egy bizonyos "entitás" nem csak egy emberi életet él le. Ez a modern úgy nevezett "ezoterikus körökben" elfogadott tétel, azonban csak kevesen világították rá arra a tényre, hogy a leélt számos életek hogyan szövik át meg át egymást. Példa erre egy olyan eset, mikor a "saját fia" tért vissza egy új testben s ő neki segített, illetve az akkori szülők keresték fel.

Sokfajta kétségbe esett, eltévedt ember kereste fel élete során, s az igazlátások (avagy angolul readingsek) során sokan választ is kaptak. Előfordult, hogy az "alvó" Cayce olasz nyelven adott tanácsokat egy természetesen olasz embernek. S természetesen Cayce soha életében nem tanult olaszul. Aki nem akar hinni az ehhez hasonló megmagyarázhatatlan dolgokban, az valószínű nem is foglalkozik vele. Ezért a kételkedőket mellőzve jómagam tényszerűen közlöm a fellelhető információkat. Véleményem szerint Cayce története igaz, már csak azért is, mivel számos hiteles ember fordult hozzá, olyan dolgokat mondott, amik tökéletesen beigazultak - ez pedig több, mint szerencse. Mindemellett, pedig a tisztánlátások dokumentálva vannak, az anyagok hozzáférhetőek és végül, de nem utolsó sorban hiszek a lélek - megtapasztalható erejében.

Alvó prófétának is nevezik, főleg azért, mert a jövőre vonatkozó dolgokat közölt. Ezek legtöbbje személyes információ volt, mivel általában testileg, lelkileg beteg, eltévelyedett emberek keresték fel.

A tisztánlátások során, mintha a háttérben a következő felirat villódzna: "Haszontalan szenvedés". Haszontalan szenvedés, amit elkerülhetünk. Például, ha megcsináljuk a házi feladatot a tanárunknak, akkor elkerüljük a rossz pontokat és az év végi megalázkodást.

Föl merül a kérdés: „105: - Miért nem emlékszünk előző életeinkre? - Nem kell emlékeznünk – jelentette ki. – Azonosak vagyunk valamennyi emlékünk összegével. – Ezek nyilvánulnak meg szokásainkban, megmagyarázhatatlan viszolygásainkban, vonzalmainkban és ellenszenveinkbe, tehetségeinkben és vakfoltjainkba, fizikai és érzelmi erőnkben vagy gyengeségünkben.”*

Magyarán a múltba tekintés hasztalan, minden problémát megoldhatunk a jelen eszközeivel. Mert a megoldó kulcsnak is nálunk kell lenni valahol. Ugyanakkor néha nem árt egy kis katalizátor, ami felgyorsítja a folyamatot. Sok embernek ez volt Edgar Cayce. Rávilágított arra, hogy megéri az Egésszel foglalkoznunk, s ha úgy adódik kész kell lenni világképünket újra értelmezni.

Atlantisz

Cayce egyik visszatérő témája az elpusztult szigetcsoport, Atlantisz civilizációja. Számos lélekről azt állította, hogy élt Atlantiszon és bár csak részletekben, de az elveszett világ kultúráját részletesen is ismerteti.

Egy, a jelenlegi Atlanti – óceánból kiemelkedett háromrészes szigetcsoport volt, amelyen a miénket messze túlszárnyaló civilizáció uralkodott. Ismerte és a gyakorlatban alkalmazta az atomenergiát, ami végül a kontinens pusztulásához vezetett. Atlantiszi túlélők nagy csoportjai jutottak el Közép – Amerikába és Észak – Afrikába. Egy részük, amely elszigeteltsége miatt nehezen asszimilálódott, Franciaország és Spanyolország között, a Pireneusokban telepedett le az ő leszármazottaik a mai baszkok.

E. C. szerint Atlantisz egy 200 ezer éves gyökerekkel rendelkező civilizáció, melynek utolsó szigetei I. E. előtt 10’000-ben merültek el végleg. Atlantiszt sokáig megosztotta két ellenségeskedő csoport a Beliál fiai és az Az Egy törvényének gyermekei közti háborúskodás.

[Érdekességkép megjegyzendő, hogy a nemrég törölt Caprica nevű sorozatban hasonló csoport, avagy csoportokat mutattak be, néha kínos hasonlósággal.]

Engem személy szerint nagyon érdekel a téma. S szeretném azt hinni, hogy Cayce múltra vonatkozó információit jó kiindulási alapként lehet használni. Későbbiekben ha lesz időm és további kész anyagom Atlantisszal kapcsolatban, akkor azokat megpróbálom minnél hamarabb itt is közölni.
Források:
Noel Langley Edgar Cayce a reinkarnációról
* N. L. - E. C. a reinkarnációról 105. oldal.

Mr. Langdon és Isten

Nincs isten, csak Isteni. Ami pedig mindenben ott rejlik. A mi hivatásunk pedig, hogy vélt képességeinken túl teljesítve a lehető legtöbb helyen rá leljünk.
Rendkívül rajongok az idézetekért, de csak azokért természetesen, amelyek olykor megrázó bölcsességekre, igazságokra hívják fel figyelmünk. Vadászok rájuk és a legkülönfélébb helyeken találok kincsekre. A következő Dan Brown tollából származik:

"- Ez nagy adomány, Robert, és Isten azt várja tőlünk, hogy megértsük. Az egész világ az eget fürkészi, Istenre várva… de az fel sem merül bennünk, hogy Isten vár minket. – Kathrine hagyott egy kis időt Langdonnak, hogy megeméssze a hallottakat. – Teremtők vagyunk, de naiv módon a teremtmény szerepét játsszuk. Tehetetlen birkaként tolongunk Isten körül, aki megalkotott bennünket. Ijedt gyermekként térdre hullva rimánkodunk segítségért, bocsánataiért, jutalomért. De amint tudatosítjuk magunkban, hogy a teremtő képére teremtettünk, meg fogjuk érteni, hogy mi is teremtővé válhatunk. És amint ezt megértjük, szélesre tárulnak az ajtók az emberi képességek előtt." / Dan Brown – Az elveszett jelkép - 720. old

Magyarán a fejlődő emberi tudatnak ki kell lépnie a butítás árnyékából. Van egy közkeletű mondás: "Ha a hegy nem megy Mohamedhez. Mohamed megy a hegyhez." 
Tehát leginkább nekünk kell közelednünk. Ez a bizonyos fajta megszemélyesített Isten csak éppen annyira nyújtja felénk az ujját, amennyire mi magunk is. Manapság ugyan a tévutak száma tengernyi, azonban mégis hiszem, hogy érdemes elindulni. Már csak azért is, mert az utazás és a kaland szélesíti a látókört,