1996. december 10-én dr. Jill Bolté Taylor,
37 éves, Harvard egyetemi agykutató bal agyféltekéjében hatalmas
bevérzés alakult ki. Négy óra alatt olyan állapotba került, hogy nem
tudott járni, beszélni, írni, illetve életének bármely részletére
visszaemlékezni. A bal féltekei készségek leépülését egy agykutató
szemével figyelte meg, így még idejében rájött, hogy mi is történik
vele, és sikerült segítséget hívnia. Nyolc évébe került, hogy
agyvérzéséből teljesen felépüljön.
A történet betekintést nyújt az
emberi agy működésébe, valamint annak hihetetlen plaszticitásába. Azt is
elénk tárja, hogy az agyvérzést átélt betegeknek valójában mire van
szükségük a felépüléshez. Dr. Jill Bolté Taylor számára az agyvérzés
megvilágosító hatású áldásnak bizonyult. Ahogy a bal agyféltekéjének
nyelvi központjai elcsendesültek, megtapasztalta, hogy mi történik, ha a
jobb agyfélteke kerül "főszerepbe". Mély lelki békét és eufóriát élt
át, és megértette, hogy az univerzumban végső soron minden energia, s
hogy minden létező összekapcsolódik.
A felépüléssel járó nehézségek
elviseléséhez az adott erőt számára, hogy sok emberhez eljuttathatja
majd az üzenetet, hogy mindannyiunk számára elérhető a mély lelki béke.
Ha felismerjük két agyféltekénk valódi képességeit, és használatukban
megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt, akkor békésebb, boldogabb és együtt
érzőbb világot tudunk teremteni. Gandhi szavaival élve: "Nekünk kell
megtestesíteni azt a változást, amit a világban akarunk látni. /forrás: Libri.hu
- Előadás -
Jill Bolte Taylor, ez a remek humorral és páratlan tudással megáldott nő a TED (Technology, Entertainment, Design) nézői előtt arról beszél arról, hogy "olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós
kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint
agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki.
Megdöbbentő történet."
Az előadást magyar felirattal az alábbi linken lehet megnézni és letölteni. Aki pedig szeretné az youtube-on is tovább oszthatja az angolul jobban tudó ismerőseinek:
TED: „Technology, Entertainment, Design rövidítése. Magyar nyelven: technológia, szórakoztatás, dizájn. A TED olyan konferenciasorozat Amerikában, melynek jelszava:„ideas worth spreading”,
azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. A rendezvény
különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll
rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor
inspirálják a hallgatóikat." /Lélek Cafe
Dualitás, az Elkülönülés megtapasztalása
Dr. J. B. T.: "... Ha valaha is láttatok emberi agyat nyilvánvaló, hogy a két félteke teljesen elkülönül egymástól (...). a két agyi félteke egymástól teljesen szeparált. Azok számára, akik értenek a számítógépekhez, a jobb féltekénk úgy működik, mint a párhuzamos processzorok, míg a bal féltekénk úgy funkcionál, mint egy soros processzor. A két félteke a kérges testen keresztül kommunikál egymással, amely körülbelül 300 millió axon rostból áll. De ettől eltekintve a két félteke teljesen különálló. Mivel másként dolgozzák fel az információt, mindkét féltekénk különböző dolgokon gondolkodik, mással törődik, és merem állítani, hogy nagyon más személyiségek.
Energia-háló és az egység érzékelése
Dr. J. B. T.: "A jobb agyféltekénk a jelenről szól, "az itt és most"-ról. A jobb féltekénk képekben gondolkodik, és testünk mozgásán keresztül, kinesztetikusan tanul. Az információ, energia formájában, szimultán árad be az érzékelő rendszereinken át, majd egy hatalmas kollázzsá robban: hogy milyennek látszik ez a jelen pillanat, milyen illata és íze van ennek a pillanatnak, hogy milyen érzés, és hogyan hangzik. A körülöttem lévő energiához kapcsolt energia lény vagyok,
a jobb féltekém öntudatán keresztül. Egymáshoz kapcsolódó energia
lények vagyunk, a jobb féltekénk tudata szerint, mint egy emberi család.
És itt, most testvérek vagyunk ezen a bolygón, itt vagyunk, hogy jobbá tegyük ezt a világot. Ebben a pillanatban tökéletesek és egészek, és gyönyörűek vagyunk.
A bal féltekém - a mi bal féltekénk - nagyon más hely. A bal féltekénk sorosan és módszeresen gondolkodik. A bal féltekénk a múltról és a jövőről szól. A bal féltekénk úgy van kitalálva, hogy fogja ezt a hatalmas kollázst a jelen pillanatról, és elkezd részleteket kiválasztani, részleteket, és még további részleteket azokról a részletekről, majd kategorizálja, rendszerezi mindezt az információt, és asszociációkat hoz létre mindennel, amit a múltban valaha tanultunk, és a jövőre vetíti az összes lehetőségünket.
"Mindaz, ami már mögöttünk és ami még előttünk, eltörpül amellett, ami bennünk van."/Ralph Waldo Emerson
(Kettős) Elme
Dr. J. B. T.: A bal féltekénk nyelvben gondolkodik. Ez a folyamatos agyi beszélgetés köt össze engem és a belső világomat, a külső világommal. Ez az a kis hang, ami azt mondja, (...) "Én vagyok. Én vagyok." És amint a bal féltekém azt mondja nekem, hogy "Én vagyok.", nyomban elkülönülök. Egyedi szilárd lénnyé válok, elkülönülve az engem körülvevő energia áramlástól és másoktól. És az agyamnak éppen ezt a részét vesztettem el, az agyvérzés reggelén. (...)
Állok a fürdőszobámban, készülök belépni a zuhany alá, és valósággal hallottam a testemben folyó dialógust. Hallottam egy kis hangot amint azt mondja: "Ok. Ti izmok, össze kell húzódnotok. Ti izmok, ti lazítsatok. Ekkor elvesztettem az egyensúlyomat, és megtámaszkodtam a falon. Ránézek a karomra, és rájövök, hogy már nem tudom meghatározni a testem határait. Nem tudom meghatározni, hogy hol kezdődöm és hol végződöm, mert a karom atomjai és molekulái összekeveredtek a fal atomjaival és molekuláival. Csak ezt az energiát érzékeltem - energia. És azt kérdeztem magamtól: "Mi baj van velem? Mi történik?" Ebben a pillanatban az agyamban folyó fecsegés - a bal féltekém agyfecsegése - teljesen elnémult. Éppen úgy, mint valaki fogott volna egy távirányítót, és megnyomta volna a némító gombot. Teljes csend. Elsőre sokkolt, hogy egy hangtalan elmében találtam magam. De nyomban magával ragadott az engem körülvevő energia nagyszerűsége. Mivel már nem tudtam meghatározni a testem határait, hatalmasnak és kiterjedtnek éreztem magam. Egynek éreztem magam a létező energiával, és gyönyörű volt ott lenni. Hirtelen újra online lett a bal féltekém és azt mondta nekem, hogy Hé! Van egy problémánk!..."
Hagyd abba, hogy gondolkozol rajta, hagyd abba a róla folytatott beszédet is, és semmi sem marad, amit ne tudhatnál róla. /Zen bölcsesség
ÖnMAGunk megtapasztalása
Dr. J. B. T.: Amikor aznap délután felébredtem, sokkolt a felfedezés, hogy még mindig élek. Amikor éreztem, hogy a lelkem föladja, elbúcsúztam az életemtől. És az elmém két teljesen ellentétes valóság között rekedt. Az érzékelő rendszereimen át beérkező stimulációk, a tiszta fájdalom érzetét keltették. A fény úgy égette az agyamat, mint a futótűz, és a hangok olyan hangosak és kaotikusak voltak, hogy nem tudtam egy hangot sem kiválasztani, a háttér zajokból, és csak el akartam menekülni.
Mivel nem voltam képes a testem térbeli helyzetét beazonosítani, hatalmasnak és kiterjedtnek éreztem magam, mint egy dzsinn, aki éppen akkor szabadult ki az üvegéből. És a lelkem szabadon szárnyalt, mint egy hatalmas bálna, a csendes eufória tengerén tovasuhanva. Nirvána. Megtaláltam a Nirvánát. És emlékszem, azt gondoltam, nincs arra mód, hogy ezt a hatalmasságot, ami vagyok visszapréseljem ebbe az aprócska pici testbe. De ekkor ráébredtem, "De hát én még élek! Még mindig élek, és megtaláltam a Nirvánát. És ha én megtaláltam a Nirvánát, és ha én még mindig élek, akkor mindenki, aki él, megtalálhatja a Nirvánát." És elképzeltem egy világot, amit gyönyörű, békés, együtt-érző, szeretettel teli emberek töltenek meg, akik bármikor eljöhetnek ebbe a térbe. És szándékosan választhatják, hogy a jobb félteke felé tesznek lépést, a bal féltekéjük felől, hogy megleljék ezt a békét. És ekkor rájöttem, hogy micsoda óriási ajándék lehet ez a tapasztalás, micsoda rohamos belátáshoz vezethet, azzal kapcsolatban, hogy milyen módon éljük az életünket. Ez motivált, hogy felgyógyuljak.
Melyiket választjátok és mikor?
Dr. J. B. T.: "...Az élet érvényesítő ereje vagyunk az Univerzumban; kézügyességgel és két észlelő elmével. És hatalmunkban áll választani, pillanatról pillanatra ki és hogyan akarunk lenni a világban. Itt és most, képes vagyok rá, hogy belépjek a jobb féltekém tudatállapotába, ahol mi mind vagyunk. Én vagyok az élet érvényesítő ereje az Univerzumban. Az 50 millió gyönyörű molekuláris géniusz érvényesülő élet ereje vagyok, melyekből összeáll a formám; egy vagyok mindennel, ami létezik.
Vagy választhatom azt is, hogy a bal féltekém tudatállapotába lépek be, ahol egy egyedülálló, áthatolhatatlan individuum leszek. Az áramlattól elkülönülve, tőletek is elkülönülve. Dr. Jill Bolte Taylor vagyok: intellektuális, neuroanatómus. Ezek vagyunk "mi", bennem. Ti melyiket választanátok? Melyiket választjátok? És mikor? Hiszem, hogy minél több időt töltünk, a jobb agyféltekéink mély belső-béke áramköreinek működtetésével, annál több békét sugárzunk a világba, és a bolygónk annál békésebb lesz. Úgy gondoltam, ez egy terjesztésre érdemes gondolat."
Kapcsolat, a My Stroke of insight könyv
A doktornő történetéről könyvet is írt My Stroke of Insight címmel, melyet magyarul "Mennybe döngölve" fantáziacímen lehet megtalálni például a librin és a book.hu-n is. Akik további információkat és híreket szeretnének olvasni a doktornő munkájáról azoknak ajánlom a hivatalos oldalát: http://drjilltaylor.com
___ Továbbá ___
Bizonyára a nagy világon számos Jilll Bolte doktornőhöz hasonló agykutató, neurobiológus és specialista található, akik igyekeznek a száraz materialisztikus alapálláson túllépni ... idehaza az online sajtó az utóbbi időben Freund Tamás professzor nevét idézi előszeretettel, aki egy interjújában megkapó könnyedséggel beszél arról, hogy az ő megfigyelései szerint éppen, hogy "...az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő
dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint
az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy
az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi
világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni,
természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
