2020. január 26., vasárnap

Adigzsi és a tuvai sámánok

Szibéria déli részén található egy különös nép, ahol manapság is meghatározó a samanizmus, a természetvallás és buddhizmus. A nemzet 300'000 főből áll, dacol az esetenként -40 fokos hideggel. Orosz és kínai oldalról pedig felváltva érte a 20. század során a folytonos elnyomás.
Tuvában, Ázsia közepén kalandozunk. Egyes földrajz-tudósok szerint valóbban Tuva a kontinens közepe Kizil, a főváros mellett ezt egy emlékmű is jelzi. Kanalas Éva, hazai néprajzkutató erre a távoli vidékre látogatott többször is, hogy bemutassa a helyi közösségek életmódját és a sámánokat.

"1996-ban utaztam először az Altáj-hegységbe majd Tuva köztársaságba. Magyar népdalénekesként 1991-ben elnyertem a Népművészet Ifjú mestere címet. A Kárpát-medencei népdalhagyomány hiteles előadása, a magyar népdalkincs megőrzése gyűjtése egészen fiatal korom óta kíséri és meghatározza életemet. Főként a moldvai csángó magyarok legarchaikusabb népdalait gyűjtöm és adom elő. E dalok keleti hangzása indított el a Belsőázsiai, Dél-szibériai területekre.

Az Altáj és Szaján-hegység vidékén élő őslakosok dalhagyományában rokon dallamokat véltem felfedezni a moldvai csángó magyar népdalokéval. Ezért gyűjteni kezdtem Dél-Szibériában, ahol a gyűjtések mellett magyar dalainkat is énekeltem az ott élő altajiak, tuvák, hakasz népcsoportok körében. 2004-ben utaztam másodjára Tuvába. Ekkor már nem csak népdalokat, hanem az általam feltételezett magyar táltos hagyományt is rekonstruáltam. Kétségtelen, hogy a 96-os Tuva expedíció ebben nagy segítségemre volt. Azóta mintegy nyolc alkalommal utaztam Dél-Szibériába. Mindemellett énekeltem Baskíriában, Mari Köztársaságban, Hakasziában, Hanti-Manysi földön, Komi Köztársaságban, Észt országban. Leginkább Mongus Kenin Lopsan a Tuva sámánszövetség vezetője, és a természetben ott rejtőző ősi világkép segítette utamat, hogy eltaláljak a magyar táltos hagyományhoz. A táltos kultúra, mint ahogyan a magyar népdalok is egy egészen a Csendes-óceánig húzódó egységes kultúra az úgynevezett sztyeppei nomád kultúrához tartozik. Ez nem csak a Közép-Ázsiai népeket foglalja magába, hanem a Belső-Ázsia és Észak-Szibéria őslakos népeit is. Népművészetünk szimbólumrendszere, ugyanúgy megtalálható a türk népeknél: kazakoknál, kirgizeknél, az altajiaknál, hakaszoknál, tuváknál, baskíroknál mint a finnugor népeknél: hanti-manysiknál, mariknál, komi népeknél de ugyan úgy az altajiaknál is. 
Amerre én jártam és énekeltem, mindenhol nagy szeretettel fogadtak és sajátjuknak érezték magyar dallamainkat. Rokonaiknak tartják a magyarokat. Amikor magyar népdalt énekelek e népek körében, egyből énekelnek egy hasonló dallamot. Amikor egy moldvai csángó magyar asszony altatót énekel a keleti kárpátok lejtőin azt egy altaji kazak asszony ugyanúgy végzi, ugyanazzal a nyelvpörgetés technikával mint a moldvai csángó magyar asszony a szeret folyó mentén. Beli buba…kezdődik egy magyar altató közép Erdélyből és Kína területén élő jugar népcsoportnál Beli,bele.. szóval kezdődik szintén az altató dal. 

Egy közös eurázsiai kulturális műveltég része a magyar táltos hagyomány is, nem csak a népdalok és a díszítő művészet. Azon összefüggéseket, melyeket eddigi kutatásaim alapján sejtettem, hogy rokonságban állhatnak a magyar táltos hagyománnyal, főként a moldvai magyarok ősi hiedelemvilágával, azt a tuva sámán munkájával megmutatta számomra, és bizonyosságot tett feltételezéseimre. Amint azt említettem a dél-szibériai őslakos népek körében végzett kutatások mellett folyamatosan gyűjtéseket végzek a moldvai csángó magyarok körében is, népdalainkat, ősi hiedelmeinket összehasonlítom feltételezett rokonnépeink hagyományaival, akik a mai napig számon tartják a Kárpát-medencei magyar rokonaikat, valamint magyar népdalainkon keresztül hírt adok távoli rokonainknak Magyarországról. 
Az archaikus népi imádságokból feltételezek egy, a magyaroknál is végzett szertartást, ahogyan azt Diószegi Vilmos samanizmuskutató is leírta. See-Oglu Adigzsi, a tuva sámán, - tuvául kám, baski, csajakcsi- a lakást tisztítja, ”artis” -hegyi tuja- füstölővel, valamint dobol, táncol stb. Kövekkel jósol, hasonlóan mint ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak. Valamint szintén a csángó „vízvetés”-hez hasonlóan keresi a „zavaró” tárgyat. Tavaly elvittem See-Oglu tuva sámánt a moldvai Csángó Magyarokhoz, Pusztina faluban nagy pillanata volt kutató munkámnak, amikor a majdnem 80 éves László Anna és See-Oglu megmutatta kamerák előtt a közös örökséget. Ősi természeti vallásunk, őseink tisztelete, kapcsolatunk a természeti szellemvilággal, tengri tisztelete közös gyökerünk, más-más néven is." /Kanalas Éva




ADIGZSI ÉS SÁMÁNOK

Kanalas Éva énekes, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával dokumentumfilmet készített, amely bemutatja az életben maradt ősi sámán tradíciókat. Kutatásának főszereplője Sii-oglu Adigszi. Adigzsi nevének jelentése: nyilas, lövész. Tűzevő. Csajákcsi-kám, tuva nyelven így nevezik az örökölt tudású sámánt (a magyar táltos hagyományban itt is találunk hasonlóságot .
A kialakított baráti kapcsolatok révén sikerült Kanalas Évának olyan szertartásokon, tisztításokon részt venni, ahova általában kívülálló ritkán nyer betekintést.

A sámánok főbb feladatai közzé tartozik a földhöz kötöttségek oldása, a lakástisztító szertartás, a halottbúcsúztatás, áldozati szerek vezetése, valamint a természeti erők, ősök és szellemek tiszteletére végzett szertartások tartása.
Amit bizonyára kevesen tudnak, hogy tuvában külön sámán központ is működik. Ott szervezetten előre egyeztethetnek időpontot a sámánokkal, helyileg kérhetnek gyógyítást, áldást és általános tanácsokat kaphatnak. E mellett a sámán főleg a házak, lakások tisztításához és a halottbúcsúztató szerekhez külön kiutazik a családokhoz. Több sámán is működik hivatalosan, női sámánok is vannak. Viszont a férfiak össze zárnak, bizonyos megbeszéléseken, szertartásokon nők nem vehetnek részt.

A dokumentumfilm részletesen bemutatja a főbb módszereket, ahogy Adigzsi dolgozik. A kettő leglátványosabb munka a belső terek tisztítása és a természetben, tűznél tartott szertartás.
A tér-tisztításnál a sámán a szobák közepére hordat minden bútort és gondosan megtisztítja, levédi a tereket. A sötét sarkokat fénnyel itatja át. A legtöbb szertartásról elmondható, hogy több órát vesznek igénybe, egy halottbúcsúztató több napból is áll. Az elhunyt és az élők közötti kapcsolatot a sámán pontosan feltérképezi, gondoskodik hogy minden életben maradott megfelelően búcsút vehessen az elhunyt lelkétől.

A film hossza bőségesen elegendő arra, hogy átérezzük azt a mindennapi ismétlődő munkát, amit a sámánok szakadatlanul végeznek. Nagyon nehéz körülmények között, dacolva a távolságokkal és  rettentő faggyal is. Véleményem szerint, ami negatív dolgot el tudok mondani, hogy néhol a jelenetekből merészebben is lehetett volna vágni az alkotóknak. Ugyanis a szertartás elemek gyakran ismétlődnek, a helyszínek pedig váltakoznak, de a jelentéstartalmuk megegyezik új információ nélkül. Ez a néző számára egy vetítésen megterhelő lehet, főleg ha a film után mindenki szeretne legalább egy kérdést föltenni az alkotóknak.

A filmből is kiderül, hogy az egykori tibeti, buddhista hatás is erős a mai napig. Egy 2012-es felmérés szerint a lakosság 60%-a vallotta magát buddhistának és 8%-a samanisztikus Tengri vallásúnak. Ebben a felmérésnek az alakulásában a régebbi szovjet tisztogatásoktól való félelem is közrejátszhat.
Összefonódások mindenesetre vannak, a sámánok tudását mindenki elismeri, segítségüket gyakran kérik. Ráadásul a sámánok is a tibeti naptárat használjak a központjukban is.

Kanalas Éva kutatása során sok, egykor a magyarság körében is még élő szertartást fedezett fel. Sőt, a mai csángók több olyan ősi technikát őriztek, meg amely kísértetiesen hasonlít a tuvaiakra.
"A filmben látható szertartásokban párhuzamokat találunk a magyar archaikus szokásokkal. A tuva sámán „artis” - (hegyi tuja) - füstölővel tisztít, dobol, táncol stb. Kövekkel jósol, hasonlóan, mint ahogyan a moldvai csángó magyarok baboznak. A „zavaró-ártó" szellemeket a csángó „vízvetés”-hez hasonlóan keresi."

A tuvaiak nagy különlegessége, hogy a mai napig egy összetartó közösséget alkotnak. Őket is meggyötörte a történelem, öngyilkosságok náluk is előfordulnak a nyomor közepette, de saját vallásukat, természethez való viszonyukat sikerült megtartani.

Az alapján amit egy filmvetítésen láttam, Adigzsi egy végtelenül szerény ember. A vetítés végén a vastapsot nem fogadja, ellenben felkérésre jól láthatólag szívesen végez tisztító szertartást. Aki nem tervezi, hogy ki utazik Tuvába röpke 6500 kilométert, az bátran éljen a ritka lehetőséggel, főleg mikor Adigzsi is Magyarországon tartózkodik, tekintse meg a róla (is) készült filmet!
A dokumentumfilm vetítés időpontjairól, helyszíneiről Kanalas Éva honlapján és facebook oldalán lehet érdeklődni.

Bejegyzés írásához felhasznált oldalak:
http://kanalas.freeweb.hu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tuva
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tuvai_nyelv
https://vilagbarangolo.blog.hu/2018/08/27/egzotikus_orszagok_7_0_tuva
http://www.mandorla.hu/rendezvenyek/Oiun-Adigzsi-See_Kanalas-Eva_2014aug23.pdf