2020. január 16., csütörtök

Hova tűnt a harmadik szemünk?

Miért kételkedünk a reinkarnációban? Miért nem hiszünk Istenben? Miért nem látjuk az angyalokat, ha vannak? Miért gondolkodunk túl dolgokat? Betegségeink okát miért nem kutatjuk? Miért hanyagoljuk a nyilvánvaló karmikus összefüggéseket? Miért látja valaki a csodát, más valaki pedig miért vak a természetfelettire? 

Az ilyen és ehhez hasonló kérdések számtalan kiváltó okra vissza vezethetőek. Problémáink mélyére, illetve a vizsgált jelenségek gyökeréig leásni azonban nehéz, ha eleve nem állnak rendelkezésünkre megfelelő eszközök.
Teszem azt, ha elhívnak ismerőseink megnézni egy filmet a moziban, amit 3Ds technológiával forgattak, akkor szükségünk lesz egy 3Ds szemüvegre, ami lefordítja nekünk a mozivásznon látottakat olyanra, ahogy azt az alkotók szánták. Ha például egy olvasószemüvegen keresztül néznénk az igazi három dimenziós filmkockákat akkor merőben más - feltehetően rosszabb - élménnyel távoznánk a moziból mint a mellettünk ült barátaink akik 3Ds szemüvegben élvezték az alkotást.
A természetfelettinek titulált jelenségek is szintén előttünk történnek, de olyan spektrumban amit átalakító eszköz nélkül nem látunk. Feltételezhető az is, hogy már a fejünkön van az a bizonyos szemüveg, de mivel az előzetesek mennek még a vásznon, ezért nem éreztük szükségesnek hogy aktiváljuk a szerkezetet.
Rengetegen kísérleteztek már és bizonyára fognak is olyan pszichotropikus, tudatmódosító szerekkel amelyeknek segítségével más rezgésre hangolhatóak az érzékek. A DMT-t tartalmazó anyagok  új világokat nyithatnak meg erőszakosan, a szert használónak. Azonban a vegyületek által elindított mellékhatások kezelésére már a kísérletezők nincsenek felkészülve - a destruktív jelenségeket "rossz tripként" aposztrofálják. Ez a könnyed pszichikai utazgatás hatalmas felelőtlenség azok szemében, akik ösztönösen vonzódnak a jóga és különféle meditációkhoz.
Pár dologban azonban a meditáció és a szerek útját járók egyet értenek, az egyik az, hogy az ember képessé válhat tudatosan is a hétköznapi ébrenlét (és az álom állapotok) mellett más "dimenziókat" is megtapasztalni. És ez nem hit, rassz, nemiség vagy politikai nézet függvénye. Szabad akaratunkkal ugyanis rengeteg utat kipróbálhatunk, inkarnációkon keresztüli létünk alapvetően is az örök utazásról, megtapasztalásról szól.

"Ismernünk kell a dolgok fizikai, asztrális és mentális természetét, hogy a maguk helyére beoszthassuk, osztályozhassuk őket. Mindenesetre tisztázásukat, osztályozásukat nehézzé teszi az, hogy a három sík között nincs éles határ, egymásba olvadnak. Például a durva, fizikai, szexuális éhség szinte észrevétlenül folyik át az asztrális érzelmességbe, s az asztrális művészet legmagasabb fokán alig észrevehetően siklik át a mentális, a tiszta, szellemi elvontságba." /Wictor Charon

A HÁROM TEST ÉS
A HARMADIK SZEM

Az Igazságot kereső, tudásszomjra éhes ember hamar ráébred a csakrák és a különféle finom fizikai testek létére. Hozzájuthat az azokkal foglalkozó írásokhoz. Társulni is lehet számos olyan spirituális gyakorlatokat végző körhöz, ahol energiatesttel dolgoznak, tisztítanak.
Nagyobb kerülőkkel, de az egykori harmadik szemről is beszerezhetőek írások. Én most Wictor Charont hívom segítségül, aki így írt róla A misztikus út c. könyvében:

"Eredete, mint mondottuk, visszanyúlik az ősi egyiptomi és az annál is régebbi, a mai anyagelvű emberiség számára elveszett lemuriai és atlantiszi kultúra idejére. A betűk akkor természetesen hieroglifák voltak mérhetetlen mélységű tartalommal töltött pentagrammok, amelyeknek három síkon volt értelmük. Első formájukban nem a kauzálisan gondolkodó, hanem a vizuálisan felismerő, intuícióval beleérző ember számára készültek, akinek még működött a Harmadik Szeme. Ez a csodálatos okkult szerv, amelynek elveszítését; megvakulását később csak úgy pótolta a lassan kifejlesztett agyrendszer, mint a vak ember látását a Braille írást kitapogató kéz. A Harmadik Szem látta a másik világot, tehát a háromszemű ember nem ismert halálfélelmet. Tudta, hogy a halál csak létforma-változás, helycsere a két világban, s mind a két világban nyitott szemmel benne élt. A Harmadik Szem feleslegessé tette a kauzalitást, vagyis az ok és okozat törvényei közötti nehézkes, hosszadalmas botorkálást, a hamis következtetéseket. Mert nem szavakban, tisztázatlan tartalmú fogalmakban gondolkodott, hanem képekben, szimbólumokban látott. Nem csak a koponya közepén lévő rejtélyes tobozmirigy őrzi a Harmadik Szem emlékét az ember testében, hanem áloméletünk is. Képekben, szimbólumokban álmodunk, s ezt a modern pszichoanalízis is felismerte. Igaz ugyan, hogy egyelőre csak néhány szegényes kulcshoz sikerült hozzájutnia, melyeket az álomfejtéshez használ, ugyanis a legtöbb analitikus a másik két síkot fel sem tételezi. Pedig az álomnak gyakran van jelentős és mind a három síkra vonatkozó értelme, leszámítva a valóban csak testi ingerekből és hiányérzetekből eredő álmokat. Az új orvostudomány például az álmokból eredő megfigyelések alapján ma már kénytelen számolni az úgynevezett prófétai álmokkal, diagnózisálmokkal, problémafejtő álmokkal, figyelmeztető álmokkal és a magasabb Én létezésével, amely ezeket sugalmazza. 
A Harmadik Szem tragikus elhomályosulása az ember börtönkapujának bezárulását jelentette, azáltal, hogy foglyul ejtette őt az idő, a tér és a halál káprázatába. Később Káldeában és Egyiptomban a papok, a hagyományok őrzői hieroglifa-gyakorlatokkal nyitották fel újra – belülről – ezt a lecsukódott szemet. A meditációnak, a magasabb betűgyakorlatoknak ma is a Harmadik Szem, az, "elveszett paradicsom" visszaszerzése a célja. Ezért kell a meditációnál a két szemét lehunyni, a testet lenyugtatni, a gondolatokat lecsendesíteni, hogy a látens dermedésben alvó Harmadik Szem ebben az áttetsző, csendes, belső derengésben felnyíljék és átnézhessünk vele abba a világba, amelyben úgy élünk, tágra nyitott anyagi szemünk vakságával, agytekervényeink bizonytalanul tapogató ujjhegyeivel, mint a világtalan: csak botorkálunk a káprázatos tavaszi napsütésben. 

A Harmadik Szem legcsekélyebb méretű megnyitása, életre keltése meglepő okkult képességeket támaszt fel az emberben. Egyébként a Harmadik Szem történetének bővebb megismerésére szolgál Kurt Aram: Magie und Zauberei in der alten Welt (Mágia és csodák a régi világban) című könyve. Aram alapos, tudományos felkészültséggel tárgyalja a kérdést. A Harmadik Szem létezésének, majd eltűnésének transzcendens okát abban kereshetjük, hogy az ősi, magasabb fejlettségű, mágikus kultúra híjával volt még a szenvedés és tapasztalás szülte etikai értékrendnek, s a Harmadik Szem mágikus hatalmát önös, sötét irányban kezdte felhasználni. Az eredmény kataklizma és a Harmadik Szem elvesztése volt."
Wictor Charon - A misztikus út

AZ EGO

Wictor Charon szerint sem véletlen baleset oka az, hogy jelen képességeink korlátozottak. Sok-sok évezreddel a mai emberiség előtti lények a Földön annyi karmát halmoztak föl, ami már elég volt ahhoz hogy  tudatszintjük lesüllyedjen. Több özönvíz is végigsöpört a bolygón, a rombolás sok áldozattal járt. Az indiai ősi iratok is említik, hogy energia fegyverekkel vívták a háborúkat. Azóta pedig lehet, hogy évezredek teltek el, de az emberek sok mindenben hasonlítanak elődeikre. Kétség sem fér hozzá, hogy egy maroknyi gonosz vezető ismét a kőkorszakig tudná az emberiséget percek leforgása alatt juttatni.
Az ősi harcok következményeként a durva fizikai test kötöttebbé vált, korlátoltak lettek az öntudatos személyiségek. Ezt  átokként és áldásként is értelmezhetjük. A történtek tagadhatatlan pozitív haszna az ok adatoló elme kifejlődése, ami által részleteiben is megértjük már, kimerevítve a filmet, kockákként. Az természetesen más kérdés, hogy az egyes kockák, fényképek amiket látunk túlságosan megbűvölhetik tekintetünket és elfelejtkezünk más képkockákról (esetleg párhuzamosan vetített egyéb filmekről), arról meg pláne hogy egy egybefüggő Filmet látunk, élünk.

A CÉL A VISSZATALÁLÁS,
AZ ABSZOLÚT, AZ ISTENI

A képességek fejlesztésénél és magunk tisztításánál tehát figyelembe kell vennünk az emberi gyarlóságot. Számolni kell azzal, hogy hasonló kozmikus erők hatnak ránk is, mint őseinkre.
Hosszú távon jobb dolgozni a saját egónkon, karmáinkon, mint öntudatlanul azokat elszenvedni.
Minden lépés, ami a léttisztítás útján történik nem elvesztegetett. A csakrák és képességek idomulnak a befogadó tudásához. Ezért vigyázni kell azzal kapcsolatban is, nehogy magunkat erőszakosan sok fénynek tegyük ki. 
"Annyi fényt kaptak, amennyinek a kezelésére képesek voltak. Nincs veszélyesebb a szemnek a túl sok fénynél. Olyan ez, mintha a Napba néznénk. Az ember megvakul tőle. Úgyhogy nem az a kérdés, hogy valakinek több fényt adjunk, ha nem hogy annyit adjunk, amennyi még jót tesz neki. Krisztus épp eleget mutatott tanítványainak dicsőségéből, annyit, amennyit elbírtak."
/Kyriacos Marcides - A ciprusi mágus
Minden tehetség és készség azonban semmit sem ér, ha azokat nem állítjuk hasznos szolgálatunkba. Egy tisztán-látó például minden idejét használhatja csak eltűnt tárgyak, kulcsok felkutatására pedig ugyanannyi erővel segíthetne is eltűnt személyek megtalálásában, esetleg gyógyításánál.

A harmadik szem önmagában egy óriási nagy téma, ezért ez a bejegyzés nem szándékozik bemutatni az aktivizálását, használatát segítő és taglaló leírásokat, gyakorlatokat.
Viszont mindenkinek sok sikert kívánok az élet játszóterén! :)

Balogh Tamás

PS.: Wictor Charon Misztikus út c. könyvéből jelenleg több példány is kapható a bookline.hu oldalon
keresztül.

Photo source: pixabay.com
https://androidjones-obtain.com/products/trancendia-limited-edition-on-canvas-or-paper