Gondolatok
a titkos társaságok jelképrendszeréről, az Állati és emberi minőségekről
A
Bakról (a szarvról), Szűzről és Bagolyról
A bak és az ördögvilla üzenete
Jogosan
mereng el az átlag ember, hogy a nyugati médiát meglovagló társaságok
miért annyira szimbólum mániások, miért szerethetik jelképként annyira erősen használni
például a szarvat. Erre
a legegyszerűbb magyarázatot a népművészet adja számunkra: az állatok feje
a szellemiséget avagy mentalitást
jelöli. Tehát ha a néző elé céltudatosan egyfajta fejből való kitüremkedést,
szokatlan hajviseletet vetítenek akkor vélhetően bizonyos szellemi
beállítottságot kívánnak sugározni. Ahogy az ősművészetben is meglátható az
agancsból, szarvból rengeteg féle-fajta létezhet és létezik is. Vannak
fejletlenek, visszafordulók, kiteljesedettek, felfelé ágazóak, egyenesek,
kunkoriak, egyenesen előre nézők, töröttek, simák, rücskös felületűek és
különféle színűek, irányúak.
Szigorúan
a nyugati médiánál maradva és rajta keresztül sugárzott ördögszarv-ként
elterjedt kézjel megértéséhez meg kell vizsgálnunk az állatvilágban megjelenő
szarvak funkcióját. Ez a fajta összehasonlító vizsgálat kihagyhatatlan, ugyanis
a szarvak és agancsok világa mint későbbiekben látjuk saját szellemi-lelki
beállítódásainkról árulkodik. Hétköznapi példával élve: egyáltalán nem mindegy
egy férjnek, hogy föl szarvazták –e vagy minden tekintetben jó házastársi
kapcsolatot ápol az asszonykájával.
„Olaszországban az ördögszarv jelent hatásos
védelmet a szemmel verés ellen. Ez egy kéztartás, mely hatásos gyógyír. A két
középső ujjunkat hüvelykujjunkkal a tenyerünkhöz szorítjuk. Így a felfelé álló
mutató- és kisujjunk két szarvat fog formálni. Nem muszáj függőlegesen tartani
a kezünket. A lefelé mutató szarvak is elegendőek ahhoz, hogy elkerüljük a
szemmel verést. Ez a mozdulat egyebek mellett arra is alkalmas, hogy megvédje a
férfiakat az impotenciától, mely a szemmel verés egyik lehetséges
következménye.” /Nőiportal.hu
Az
állatvilágban a bak és bika közt jelentős különbség van. A bika termékenységi
szimbólum, közvetlen harcos típus, baráttal-ellenséggel könnyen szembe tud
helyezkedni. Ha harcra kerül sor neki megy, felöklel és ha igazán felingerelik
többször is hatalmas erővel képes támadni.
A bak a kifejlett hím kecske kevésbé
a vad harcosságáról ismertes, ő is növényevő mint a bika, jóval légiesebb, nagy
mozgásigényű és a különféle fajtái rendkívül változatos szarvakat hordanak. A
hegyi kecskék képesek olykor hátsó lábaikat összetéve ágaskodni a legmagasabb
hegyormon, tátongó mélység fölött anélkül hogy meginognának. Tökéletes érzékkel
jutnak egyre följebb és följebb.
„A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, például az orrszarvúak (Rhinoceros), az üreges szarvúaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományú hüvely. (…) Fejlődését tekintve a szarv a kültakaró módosult képlete, hámeredetű módosult bőrképlet. Csontos alapja a homlokcsont üregesszarvnyúlványa, amit szarvcsapnak is neveznek. A szarvnyúlványt nyálkahártya borítja, kívülről elszarusodott anyagú szaruhüvelyvagy szarvtömlő borítja. A szaruhüvely a fejbőr bő vérellátású kötőszövetéből képződik, amit generatív gyűrűnek neveznek. A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik (átmérője a szarv tövénél és a szarv hossza). A szarv nem ágazik el, de csavarodhat.”
A
szarvak nem ágaznak el, viszont csavarodhatnak. Fölmerül ismét az alap kérdés: - mi ez az ördögszarv fétis? Ha jóhiszeműek vagyunk akkor az ördögvillát, vagy metálvillát a rock zenei
kontextusból eredeztetjük és egyszerűen a boldogság, támogatás jelét látjuk
benne a színpadon álló művész felé. Ha kicsit jobban megnézzük, hogy ki mutatja
akkor reálisabban egyfajta baphomet jelnek, lázadás a jó erői elleni
felszólításnak vélhetjük.
Kicsit arra emlékeztethet minket ez az egész, mint a mindent látó illuminátus szem összetévesztése a Hórusz-szem / harmadik szem / tobozmirigy ábrázolásokkal. A kettő két külön dolog, ugyanis az egyik vélhetően a kiindulási alap amiből saját céljaikra egyének és társaságok fabrikáltak egy megfelelő jelentéstartalmat és beillesztették saját programjukba.
Amennyiben
mi kizárólag a jelkép gyökerét keressük: két szarvat látunk, melyek biztos nem
az ártatlan és bizonyos tekintetben robosztus, határozott termékenység
imádathoz köthetőek. Ez a jelkép az idő előrehaladtával a bizonytalanul ezer
irányba csavarodó kettőséget sugallja. Ha ehhez hozzáadjuk még a
misztikus-zodiákus értelmezését a bak negatív tulajdonságairól akkor azonnal a
legrosszabbra számíthatunk.
A bak két szarva a kérlelhetetlenül
letisztult dualitást jelképezi. Ahol csak az jár jól aki a legjobban rágja le
az élet külső burkát, mindent ami termés megszerez és természetesen nem ad
belőle másnak. Fajtáján belül osztozkodhat, de azt is csak zárt rendszeren
belül. Itt minden szellemi erő a durva anyagra koncentrál, minden a következményeket
vizsgálja, csakis a testiséget szolgálja, minden pillanat újabb lehetőség a még
több élvezet kielégítésre, felhalmozásra. Megtapasztalhatóak eltérő magasságok,
de csakis egy törvényekkel behatárolt dogmákkal biztosított környezetben. Itt
élet vagy halál, pénz vagy boldogtalanság, birtoklás vagy depresszió, árnyak és
sötétség bújik meg a lehető legtávolabb minden lelkiségtől. Ilyen hosszan tartó helyzetbe pedig nemzetiségtől,
nemtől, életkortól függetlenül bárki belekerülhet aki „tesz érte.”
AZ
AGANCS
A
szarvak betokozódott horrorját magunk mögött hagyva vizsgáljuk meg, hogy milyen
is egy igazi szarvas agancs.
„A szarvasfélék ágas fejnyújtványai (amiket helytelenül szarvnak is neveznek) egészen más természetűek, csupán csontállományból állnak és éppen ezért ezeket, megkülönböztetésül a valódi szarvtól, agancsoknak nevezzük. (…)A fejlődő agancsot vérerekben és idegekben gazdag bársonyos szőrrel borított bőr, úgynevezett barka vagy háncs borítja, ez látja el a növekvő agancsot oxigénnel, ásványi és tápanyagokkal. Miután az agancs növekedése befejeződött, a szarvas ledörzsöli a háncsot róla, amit az agancs tisztításának neveznek. Az agancs nem holt csont – az agancs és a bika között élő kapcsolat van, mely csak az agancs levetésekor szűnik meg. Az agancs elvetésének ideje fajonként változik. Az őznél ez ősszel, a gímszarvasnál tavasszal történik."Az agancs és a szarv közötti fontos különbség, hogy az agancsot a szarvasfélék hímjei minden évben a levetést követően újra növesztik. Az új agancs növekedése az előző agancs levetését követően megindul. A tülkösszarvúak szarvai ezzel szemben az egész élet folyamán növekszenek.
Vessünk nyugodtan pillantást egy jávorszarvas vagy rénszarvas növényien elágazó koronájára. Kutatások igazolják azt is hogy az agancs több mint puszta dísz, párválasztási szerepe mellett gyűjti a levegő rezgéseit is, segíti az állatok hallását.
A
szkíta-hun szarvas ábrázolásokon egyenesen látszik, hogy ezek az agancsok
mennyire fölfelé törnek, szerteágazóak. Évenkénti váltásukkal pedig az ösztönös
szellemi megújulást és a magasabb dimenziókkal való összekapcsolódást
jelképezik.
Mindebből némi humorral tehát az szűrhető le,
hogy ha mi már legalább az igazság keresőinek gondoljuk magunkat és szeretnénk
lecserélni saját idejétmúlt gondolkodásmódunkat akkor mindenképpen
agancsot hordozzunk az Életben.
A szűz
A szűz két teljesen eltérő minőségben
jelenhet meg. Vagy ártatlan, határozott középpontból díszítetten szétterülő
pillangó forma, vagy vonalszerű, rovar jellegű lény.
A pillangó, vagy kiteljesedett szűz a színskála
minden színében pompázik. Nagyon hosszú utat járt be mielőtt szárnyait kiérdemelte
volna és ugyan még mindig jobbra-balra csapong de egy teljesen új dimenzióban,
magasabbról szemléli a világot.
Ha nem pillangó akkor marad a színtiszta
rovar állapotában. Gombamód képes szaporodni, kizárólag tömegben létezik, az
egyéni meglátások és célok teljes hiánya jellemző rá. Információhoz csak egy
másik forrással (készülékkel) képes jutni, saját érzékszervei másodlagossá
kezdenek válni a csoporttudathoz képest.
Amennyiben emberi jellemekben gondolkodunk és egyénekre
alkalmazzuk mind a végletes bakot, és a rovarosodott szüzet, netán kombináljuk is
őket akkor elméletben megkaphatjuk a lehető legsilányabb alapanyagot melynél az
„ember” jelzőt erőteljesen fölül kell vizsgálni. Gyakorlatilag az utóbbi időben
ezeknek a legrombolóbb válogatottjai váltak leghangosabb egyedekké a Földön.
Talán Anthony de Mello szerzetesnek vannak a
legfrappánsabb történetei ezzel a jelenséggel, illetve a lehetséges válságkezelésekkel kapcsolatosan:
„Jó
előre beharangozták, hogy a Mester "A világ elpusztításáról" fog
beszédet mondani, így aztán hatalmas tömeg gyűlt össze a kolostor udvarán.
A beszéd egy percnél is rövidebb ideig tartott. A Mester csupán ezt mondta:
A beszéd egy percnél is rövidebb ideig tartott. A Mester csupán ezt mondta:
-
A következő dolgok semmisítik meg az emberiséget: az elv nélküli politika, az
együttérzés nélküli fejlődés, a munka nélküli jólét, a csend nélküli tanulás, a
félelemmel teli vallás és a tudatosság nélküli istenimádás.”
„Egy
csoport politikai aktivista azon fáradozott, hogy bemutassák a Mesternek,
hogyan változtatná meg ideológiájuk a világot. A Mester figyelmesen hallgatott.
Másnap azt mondta:
- Egy ideológia csak annyira jó vagy rossz, amennyire azok az emberek, akik élnek vele. Ha egy millió farkas szervezkedne az igazságosságért, attól még nem szűnnének meg egy millió farkas lenni.”
- Egy ideológia csak annyira jó vagy rossz, amennyire azok az emberek, akik élnek vele. Ha egy millió farkas szervezkedne az igazságosságért, attól még nem szűnnének meg egy millió farkas lenni.”
A bagoly
Végül, de nem utolsó sorban az egyik
legkülönlegesebb állat, a bagoly repült be elénk. Aki látszólag „csak egy
madár”, viszont képességeivel állandóan foglalkoztatja az emberek fantáziáját.
Hazánkban tudásával méltóan szerzett a „Kérem a következőt!” mesében is doktori
címet. J. K Rowling Harry Potter univerzumában pedig öntudatos háziállatként
szerepel, megszelídíthetetlen vadságával elengedhetetlen társa boszorkányoknak
és varázslóknak.
A bagoly misztikus képességeit egyszerű
összefoglalni, sokan szerethetik mert:
1. Jól átlátja az anyagi sötétséget és
nagyszerű a hallása is
2. Fejét szinte minden irányba könnyedén
körbe tudja forgatni
3. A levegőben száll a föld fölött, de a
földi táplálék mozgatja
4. Rejtőszíneivel könnyedén beletud olvadni környezetébe
5. Képesek szárnyukat széttárva, nagyobbnak tettetni
magukat valós méretüknél
6. A fiatalabb egyedeket megkörnyékezheti
holló vagy héja de a kifejlett állatokra igazán csak az ember veszélyes
Egy
olyan vadászról van szó tehát akit nem lehet az orránál fogva vezetni, nagyon
jól eltud tájékozódni a világban és képessége az, hogy ellenségei számára
elérhetetlen, észrevehetetlen.
Forrás:
