A Szamszára egy régebbi Szamszára Blogteres blognak a folytatása. Az első blogspot bejegyzés: 2008. október 28-án egy keddi napon született. Névadásakor a rövidség és megjegyezhetőség szintén számított. A bejegyzések nagy része személyes olvasmány élményeken, megértéseken és megtapasztalásokon alapul.
A hozzátartozó Facebook fiók leginkább rövid, naplózó jellege miatt lett elkészítve, illetve azért hogy a jövőben illetéktelenek ne tudjanak visszaélni a blog nevében, nos a nevemben. Akinek, pedig esetleg megtetszett pár olvasmány az követhette az oldalt, kérdést tehetett fel.
A blognak és a közösségi oldal részének köszönhetően megismerkedtem már boszorkánnyal, mágussal, gyógyítóval, olvasóval, íróval, festővel, tanítóval és hozzám hasonló lelki utakat kereső és járó emberekkel.
Az oldal Google kereső által nyújtott alapvető elérési lehetőségét használtam kizárólag. A bannerek nem felkérésre, kizárólag saját elhatározásból lettek kitéve. Fizetett hirdetéseket nem jelenítettem meg a felületeken és saját hirdetéseket sem adtam fel, továbbá ismerősök meghívásával sem igyekeztem azonnal 1000 fő fölé duzzasztani a Facebook oldalt és annak nevében is csak bizonyos esetekben posztoltam más oldalakon.
GYORS (MÉG VISSZÁBB) VISSZATEKINTÉS
Noha sok tekintetben fiatalnak számíthatok, de az Interneten jelen vagyok azóta amikor még floppy lemezeken kellett haza vinni a könyvtárból a letöltött fotókat és txt. fájlokban a honlapok cikkeit - amik betöltöttek 1 kb/s sebességgel.
Kezdetben csak megismerésre törekedtem, a fórumokon kevesebbet időztem, inkább a regényesebb, nagyobb lélegzetvételű blogok vonzottak. Volt valami szépséges, antik hangulata alapvetően is a kezdeti időknek amikor az embereknek még nyomógombos telefonjaik voltak és a közösségi média a Myvipből, MSN-ből és a szerelmeseknek szánt chat szobák falaiból állt csak. A társalgáshoz pedig kellett egy alapvető számítógépes ismeret. Régebben mind a 10 ujjunkra szükség volt, most már elég csak 1!
A blogokon keresztül rengeteg fajta érdeklődésű embert meg lehetett ismerni. Mindenkinek meg volt a saját véleménye, témaköri érdeklődése és ha veszekedtek is, mégis olvasták egymást. Az egyének kiegészítették az arra nyitott többség tudásanyagát.
De ez a legkevesebb... több dolog történt 2008 óta: Rengeteg érintőképernyős okostelefon jelent meg a piacon, amelynek segítségével mindenki számára olcsón, akár ingyen wifi mellett is elérhetővé vált az Internet. A sokak által közkedvelt és egy bizonyos csoport számára kedvező Iwiwet felszámolták, az Origo Zrt. 2014. május 15-én jelentette be, hogy a szolgáltatást 12 év után megszüntetik. Így a Facebook feltörhetett Magyarországon is és ezzel párhuzamosan azóta rengeteg tartalomfogyasztási trend és kommunikáció megváltozott. Több lett az álhír, óceánokká állt össze a felesleges információ. A Facebook-algoritmus pedig csak azt teszi eléd, amit szerinte látnod kell. Bizonyos honlapokat egyes keresők és országok pedig alapvetően blokkolnak.
Szóval rengeteg videó jelent meg, a Youtube részben felváltotta a haldokló televíziókat és bizonyos mértékig a zenehallgatás és önkifejezés megreformálását indította el. Az egyesek által régebben lenézett számítógépes játékoknak is több platformja lett - pl. Twitch, azokkal most a fiatalok akár milliókat is kereshetnek ha meg van hozzá a tehetségük.
A FORMÁTUM
Azt hiszem ennyi elég egy idegennek is, hogy megérezze merről indultam és a jelenlegi közösségi média-korral nem feltétlenül értek egyet - annak ellenére is, hogy át látom és még használom is annak nagy részét.
A formátum, amiben a Szamszárán a bejegyzések megjelennek, az a blog-formátum. Ha úgy döntök egyik napról a másikra, hogy F-16-os vadászgépekről fogok képeket megosztani... megtehetem. Nincs csendes társam, aki azt mondaná: - nézd Tamás, tudod eddig könyvekről volt szó, mi lenne ha a magaslatokból lejjebb szálnál. Olyan eseményeket osztok meg amiket akarok, onnan idézek ahonnan szerintem megfelelő - kivéve ha a kiadó szól az ellenkezőjéről :D . Ez is alapvetően egy egycsatornás, anti-demokratikus sziget. Habár hozzáteszem eddig nagyon ritkán is fordult elő, hogy valaki javasolt volna egyáltalán bemutatásra, bővebb tanulmányozásra való témát.
Mivel olvasmányok és ideák bemutatásáról szól ez a blog - ha csak nem F-16-os va... -
khm Szóval ez a blog alapvetően a bejegyzéseiben egyenként nem egy csapongó, összeszedetlen oldal. De semmi esetre sem önismétlő, nyelvtani hibákban hemzsegő, rendszertelen és ritkán jelentkező... - ja várjunk ezek talán lehet igazak :D
De TÉNYLEG komolyra fordítva a szót, a kezdetekben valahogy automatikusan ráálltam egy kicsit a dokumentarista, bemutató hangvételre. Ez az ismertetői metódus pedig bizonyos távolságtartást követel meg. Saját személyes hangunkat kordában kell tartani például, ha Az egri csillagok történetének bemutatásával foglalkozunk. Gárdonyi Géza személyes életéről, a könyv hatásairól és a hozzá való viszonyunkat ugyan felvázolhatjuk. De a lényeg akkor is Az egri csillagok kell, hogy legyen. Elmondhatom róla, hogy nekem tetszett, kétszer is olvastam, viszont ha a történetét elbeszélem nem mondhatom azt, hogy Jumurdzsák egy khm. vadászrepülőgépen bombázta Eger várát, a védők pedig Scud rakétákkal válaszoltak csapásaira.
Ezt, mármint a dokumentarista bemutató stílust a legjobban az idézetek alkalmazásával lehet elérni.
- Az a fő, hogy ne féljen a legény!” - Dobó István mondta Gergőnek a I. rész 9. fejezetében.
SZABAD VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS
- SZABAD?
A 2018-2019-es év során több magánéleti, egészségügyi és lelki változáson mentem keresztül. Ezért érzékenyebb lettem és aktívabb olyan területeken amiket előzőleg nélkülöztem. Elképzelhető, sőt biztos is, hogy egy személyesebb, kezdeményezőbb hangvételben kezdtem el mondandómat átadni.
Sok cikk és egyéb személyes meglátás azért nem íródott meg ezen a blogon, mert az alapvető bemutatói stílust nem lehetett megtörni. Nem írhatsz le egy 1000 oldalas könyv trilógiát kettő A4-es oldalban maradéktalanul. A végén röviden összefoglalhatod a véleményed, de ha a véleményed írod le a művekről elejétől a végéig, az egészen más. Nehezebb elkészíteni egy véleményező írást, mint egy pusztán bemutató jellegűt. Ugyanakkor a jó véleményező/bemutató és kritikai munkákra van igény. Keressük a másik véleményét, elemi ösztön szintjén kutatjuk benne a megerősítést, a kákát és a csomót is.
Nem tagadom, az idő hiány és a lustaság is közre játszott, hogy az egyes témáknál csak rövid bemutatásra törekedtem. Mentségemre szóljon, hogy sok esetben hiánypótló munkákat végeztem el mások helyett. Ez a megtekintési adatokban is látszott, látszik. A La Belle Verte film például a legmagasabb 13000 feletti megtekintésnél tart jelenleg. Pedig csak azt a pár szót írtam le, ami egy forgalmazónak vagy filmes oldalnak lett volna eredetileg feladata.
A változtatásra való kényszer a blog írás módjára is kihatással volt. Régebben is, ezeket külön nem jeleztem, mert egyrészt ez nem vlog, másrészt az nem tartalom. A lényeg, hogy hosszas mérlegelés után az alábbi lehetőségek merültek föl bennem.Nem tagadom, az idő hiány és a lustaság is közre játszott, hogy az egyes témáknál csak rövid bemutatásra törekedtem. Mentségemre szóljon, hogy sok esetben hiánypótló munkákat végeztem el mások helyett. Ez a megtekintési adatokban is látszott, látszik. A La Belle Verte film például a legmagasabb 13000 feletti megtekintésnél tart jelenleg. Pedig csak azt a pár szót írtam le, ami egy forgalmazónak vagy filmes oldalnak lett volna eredetileg feladata.
- nem írok több bejegyzést
- folytatom a jelenlegi formátumban a jelen blogon
- folytatom a jelenlegi formátumot más blog felületen
- folytatom más formátumban más felületen
- folytatom más formátumban a MOSTANI blog felületen
HITVILÁG
Végezetül nehogy személyes hitvilágom kérdőjel maradjon:
Az írás számomra egy önfelfedezés. Azért írok, hogy megértésben közelebb kerüljek az örök kérdésekhez: - Ki vagyok? Mi vagyok? Átszűröm magamon a tapasztaltakat, eldobom ami így vagy úgy nincs hasznomra és hosszas transzmutáció lévén építem be azt amire szükségem lesz később is.
Ezt pedig újra ismétlem ahányszor kell - sajnos nem olyan mértékben így sem, mint amire igazán szükségem volna - végül teljesen máshogy nézem a világot, mint a folyamat elején. De közben a világ is változott. Ami változatlan maradt és amivel igazán gyarapodtam, az az én személyes megértésem, amivel gazdagabbá tettem a világot.
Ezt pedig újra ismétlem ahányszor kell - sajnos nem olyan mértékben így sem, mint amire igazán szükségem volna - végül teljesen máshogy nézem a világot, mint a folyamat elején. De közben a világ is változott. Ami változatlan maradt és amivel igazán gyarapodtam, az az én személyes megértésem, amivel gazdagabbá tettem a világot.
Leginkább az információ szabadságában hiszek, akár saját káromra is. Mélyen, nyomozói lelkületű, ugyanakkor ösztön ember is vagyok. Simán belerohantam olyan dolgokba már, amelyeket messzire kerülnöm kellett volna.
Alapvetően Keresztény lelkületűnek vallom magam, ennek ellenére közel áll hozzám a különféle válfaja a: Buddizmusnak, Krsna tudatnak és bizonyos mágikus/samanisztikus gyakorlatoknak. Vélem Isten, újraszületés és a jó sörök kóstolásának tanát (ezt később ki kéne szerkesztenem, ciki lenne ha benne hagynám :D )
SZAMSZÁRA ÉS DHARMA
A kettőségekben képes vagyok meglátni az egységet és keresni a rejtetett és feladni a gyötrelmes hittérítésre való kényszert. Elférnek nálam az UFO témák mellett a meditációk, aszkéták, gyógyítók, sámánok, zsidó misztikusok, görög gnosztikusok, a Fantasy és a SCIFI is. Mindnek megvan a maga szerepe. Egy dolog tud ki akasztani: mikor valamiről egyszerre 10 oldalról hallom a téveszmét, a rontást. Ha olyanom van a saját portámon hangot adok legalább az ellenérzésemnek. Legfeljebb később tévedek én is, az is tanítás... Mivel elmondom mindenkinek, tudom így már nem csak a saját ügyem, viszont mindenki maga dönt meddig olvas. A távkapcsoló mindenkinek ott van a kezében.
A LEHETETLEN
Kezdetben azt hittem, hogy bizonyos tudásanyag keresése, prezentálása elég lesz. Elég lesz a titkok feltárására, a problémák megoldására. Ma már tudom hogy elég tud lenni... ha van mellette hasonló mennyiségű gyakorlati elem is ami előre lendít. Megtapasztalás nélkül semmi sem értelmezhető.
Hiába tartanék több órányi előadást is a szellemekről, energia érzékelésről és megvilágosodás élményekről megrögzött materialistáknak, akiknek életciklusuk szerint épp minden szellemi-lelki impulzussal szemben lezártak. A főbb bizonyítások belül történnek, próbára tesznek.
Minden tudás akkor tárul fel, ha készen állunk megélni. Amit elmondani tudok azt vagy érti valaki ,vagy később fogja majd tudni, vagy ellenkező véleményen van. Mivel ez pedig nem a Párbeszéd tere, így az internet korlátaiból fakadó lehetetlen helyzeteket kerüljük (több órás személyes beszélgetéseket az egyéni meglátásokról, lelkiségről nem lehet kiváltani, csak gyötrelmesen utánozni az interneten). Mégis mire jó az amikor valaki megrögzötten ki áll egy megafonnal Budapesten a köztérre és el kezdi a saját igazát bizonygatni? A tömeg a bölcs számára sohasem cél.
Fotel-forradalmársággal szakítani kell. Ez, tudom ellentmondásos egy blog esetében, de CSAK akkor ha KIZÁRÓLAG mások elképzeléseinek az ízlelgetésére szánunk időt. Amíg magunkat és a többi embert is kizárjuk az egyenletből, addig megértést és megélést nem fogunk tapasztalni.
És igen, ezt így akartam írni. Tapasztalható ellentmondás az utóbbi kettő bekezdésben? Nem szabad a tömeg-emberek szintjén működni, de nyitni kell mégis mindenkire. De csak azokra lehet érdemileg beszélni, akikkel egy hullámhosszon vagyunk. Azok maguktól is megtalálnak minket, felesleges hangosbeszélőn ordítozni, ha úgy teszünk akkor mindenkit elriasztunk és ránk hívják a rendőrt is. Viszont, ha egy emberrel is találkoztunk, akivel valóbban találkoznunk kellett, akkor már megérte.
Fotel-forradalmársággal szakítani kell. Ez, tudom ellentmondásos egy blog esetében, de CSAK akkor ha KIZÁRÓLAG mások elképzeléseinek az ízlelgetésére szánunk időt. Amíg magunkat és a többi embert is kizárjuk az egyenletből, addig megértést és megélést nem fogunk tapasztalni.
És igen, ezt így akartam írni. Tapasztalható ellentmondás az utóbbi kettő bekezdésben? Nem szabad a tömeg-emberek szintjén működni, de nyitni kell mégis mindenkire. De csak azokra lehet érdemileg beszélni, akikkel egy hullámhosszon vagyunk. Azok maguktól is megtalálnak minket, felesleges hangosbeszélőn ordítozni, ha úgy teszünk akkor mindenkit elriasztunk és ránk hívják a rendőrt is. Viszont, ha egy emberrel is találkoztunk, akivel valóbban találkoznunk kellett, akkor már megérte.
A JÖVŐBEN
Az oldal egy személyesebb nyelvezetet fog felvenni, ezentúl a név:
"Balogh Tamás alias Acrab
Szamszára nevű oldala"
Nem lesz másik blog, mert azzal még több probléma adódna. Egyetlen lehetséges hasznos terjeszkedési felületet egy Youtube-alapú vlog/könyvblog kiépítésében látom.
A Facebook oldal szüneteltetésének vagy annak teljes megszüntetése is opció. Ez nem volna olyan nagy csapás és nem régebbi velem szemben megfogalmazott kritika, vagy időhiány miatt történne. Az ok, az hogy Facebookon az emberek (tisztelet a kivételnek) a Facebook olvasására és mások másolására álltak rá. Kreatív párbeszédeket ritkán kezdeményeznek és az idézetes oldalakkal különben is Dunát lehetne rekeszteni.
Egy olyan bomlasztó reakció-mechanizmust és mentalitást képvisel az oldal, amit ellensúlyozni csak kicsiny, de annál erősebb egyéniségek csoportja képes. Ezen csoportoknak is viszont csak kiegészítő munkafelületül szolgálhatnak a közösségi médiák.
A Facebook oldal szüneteltetésének vagy annak teljes megszüntetése is opció. Ez nem volna olyan nagy csapás és nem régebbi velem szemben megfogalmazott kritika, vagy időhiány miatt történne. Az ok, az hogy Facebookon az emberek (tisztelet a kivételnek) a Facebook olvasására és mások másolására álltak rá. Kreatív párbeszédeket ritkán kezdeményeznek és az idézetes oldalakkal különben is Dunát lehetne rekeszteni.
Egy olyan bomlasztó reakció-mechanizmust és mentalitást képvisel az oldal, amit ellensúlyozni csak kicsiny, de annál erősebb egyéniségek csoportja képes. Ezen csoportoknak is viszont csak kiegészítő munkafelületül szolgálhatnak a közösségi médiák.
Minnél kevesebb, koncentráltabb, tisztább annál jobb.
