2020. január 16., csütörtök

Hova tűnt a harmadik szemünk?

Miért kételkedünk a reinkarnációban? Miért nem hiszünk Istenben? Miért nem látjuk az angyalokat, ha vannak? Miért gondolkodunk túl dolgokat? Betegségeink okát miért nem kutatjuk? Miért hanyagoljuk a nyilvánvaló karmikus összefüggéseket? Miért látja valaki a csodát, más valaki pedig miért vak a természetfelettire? 

Az ilyen és ehhez hasonló kérdések számtalan kiváltó okra vissza vezethetőek. Problémáink mélyére, illetve a vizsgált jelenségek gyökeréig leásni azonban nehéz, ha eleve nem állnak rendelkezésünkre megfelelő eszközök.
Teszem azt, ha elhívnak ismerőseink megnézni egy filmet a moziban, amit 3Ds technológiával forgattak, akkor szükségünk lesz egy 3Ds szemüvegre, ami lefordítja nekünk a mozivásznon látottakat olyanra, ahogy azt az alkotók szánták. Ha például egy olvasószemüvegen keresztül néznénk az igazi három dimenziós filmkockákat akkor merőben más - feltehetően rosszabb - élménnyel távoznánk a moziból mint a mellettünk ült barátaink akik 3Ds szemüvegben élvezték az alkotást.
A természetfelettinek titulált jelenségek is szintén előttünk történnek, de olyan spektrumban amit átalakító eszköz nélkül nem látunk. Feltételezhető az is, hogy már a fejünkön van az a bizonyos szemüveg, de mivel az előzetesek mennek még a vásznon, ezért nem éreztük szükségesnek hogy aktiváljuk a szerkezetet.
Rengetegen kísérleteztek már és bizonyára fognak is olyan pszichotropikus, tudatmódosító szerekkel amelyeknek segítségével más rezgésre hangolhatóak az érzékek. A DMT-t tartalmazó anyagok  új világokat nyithatnak meg erőszakosan, a szert használónak. Azonban a vegyületek által elindított mellékhatások kezelésére már a kísérletezők nincsenek felkészülve - a destruktív jelenségeket "rossz tripként" aposztrofálják. Ez a könnyed pszichikai utazgatás hatalmas felelőtlenség azok szemében, akik ösztönösen vonzódnak a jóga és különféle meditációkhoz.
Pár dologban azonban a meditáció és a szerek útját járók egyet értenek, az egyik az, hogy az ember képessé válhat tudatosan is a hétköznapi ébrenlét (és az álom állapotok) mellett más "dimenziókat" is megtapasztalni. És ez nem hit, rassz, nemiség vagy politikai nézet függvénye. Szabad akaratunkkal ugyanis rengeteg utat kipróbálhatunk, inkarnációkon keresztüli létünk alapvetően is az örök utazásról, megtapasztalásról szól.

"Ismernünk kell a dolgok fizikai, asztrális és mentális természetét, hogy a maguk helyére beoszthassuk, osztályozhassuk őket. Mindenesetre tisztázásukat, osztályozásukat nehézzé teszi az, hogy a három sík között nincs éles határ, egymásba olvadnak. Például a durva, fizikai, szexuális éhség szinte észrevétlenül folyik át az asztrális érzelmességbe, s az asztrális művészet legmagasabb fokán alig észrevehetően siklik át a mentális, a tiszta, szellemi elvontságba." /Wictor Charon

A HÁROM TEST ÉS
A HARMADIK SZEM

Az Igazságot kereső, tudásszomjra éhes ember hamar ráébred a csakrák és a különféle finom fizikai testek létére. Hozzájuthat az azokkal foglalkozó írásokhoz. Társulni is lehet számos olyan spirituális gyakorlatokat végző körhöz, ahol energiatesttel dolgoznak, tisztítanak.
Nagyobb kerülőkkel, de az egykori harmadik szemről is beszerezhetőek írások. Én most Wictor Charont hívom segítségül, aki így írt róla A misztikus út c. könyvében:

"Eredete, mint mondottuk, visszanyúlik az ősi egyiptomi és az annál is régebbi, a mai anyagelvű emberiség számára elveszett lemuriai és atlantiszi kultúra idejére. A betűk akkor természetesen hieroglifák voltak mérhetetlen mélységű tartalommal töltött pentagrammok, amelyeknek három síkon volt értelmük. Első formájukban nem a kauzálisan gondolkodó, hanem a vizuálisan felismerő, intuícióval beleérző ember számára készültek, akinek még működött a Harmadik Szeme. Ez a csodálatos okkult szerv, amelynek elveszítését; megvakulását később csak úgy pótolta a lassan kifejlesztett agyrendszer, mint a vak ember látását a Braille írást kitapogató kéz. A Harmadik Szem látta a másik világot, tehát a háromszemű ember nem ismert halálfélelmet. Tudta, hogy a halál csak létforma-változás, helycsere a két világban, s mind a két világban nyitott szemmel benne élt. A Harmadik Szem feleslegessé tette a kauzalitást, vagyis az ok és okozat törvényei közötti nehézkes, hosszadalmas botorkálást, a hamis következtetéseket. Mert nem szavakban, tisztázatlan tartalmú fogalmakban gondolkodott, hanem képekben, szimbólumokban látott. Nem csak a koponya közepén lévő rejtélyes tobozmirigy őrzi a Harmadik Szem emlékét az ember testében, hanem áloméletünk is. Képekben, szimbólumokban álmodunk, s ezt a modern pszichoanalízis is felismerte. Igaz ugyan, hogy egyelőre csak néhány szegényes kulcshoz sikerült hozzájutnia, melyeket az álomfejtéshez használ, ugyanis a legtöbb analitikus a másik két síkot fel sem tételezi. Pedig az álomnak gyakran van jelentős és mind a három síkra vonatkozó értelme, leszámítva a valóban csak testi ingerekből és hiányérzetekből eredő álmokat. Az új orvostudomány például az álmokból eredő megfigyelések alapján ma már kénytelen számolni az úgynevezett prófétai álmokkal, diagnózisálmokkal, problémafejtő álmokkal, figyelmeztető álmokkal és a magasabb Én létezésével, amely ezeket sugalmazza. 
A Harmadik Szem tragikus elhomályosulása az ember börtönkapujának bezárulását jelentette, azáltal, hogy foglyul ejtette őt az idő, a tér és a halál káprázatába. Később Káldeában és Egyiptomban a papok, a hagyományok őrzői hieroglifa-gyakorlatokkal nyitották fel újra – belülről – ezt a lecsukódott szemet. A meditációnak, a magasabb betűgyakorlatoknak ma is a Harmadik Szem, az, "elveszett paradicsom" visszaszerzése a célja. Ezért kell a meditációnál a két szemét lehunyni, a testet lenyugtatni, a gondolatokat lecsendesíteni, hogy a látens dermedésben alvó Harmadik Szem ebben az áttetsző, csendes, belső derengésben felnyíljék és átnézhessünk vele abba a világba, amelyben úgy élünk, tágra nyitott anyagi szemünk vakságával, agytekervényeink bizonytalanul tapogató ujjhegyeivel, mint a világtalan: csak botorkálunk a káprázatos tavaszi napsütésben. 

A Harmadik Szem legcsekélyebb méretű megnyitása, életre keltése meglepő okkult képességeket támaszt fel az emberben. Egyébként a Harmadik Szem történetének bővebb megismerésére szolgál Kurt Aram: Magie und Zauberei in der alten Welt (Mágia és csodák a régi világban) című könyve. Aram alapos, tudományos felkészültséggel tárgyalja a kérdést. A Harmadik Szem létezésének, majd eltűnésének transzcendens okát abban kereshetjük, hogy az ősi, magasabb fejlettségű, mágikus kultúra híjával volt még a szenvedés és tapasztalás szülte etikai értékrendnek, s a Harmadik Szem mágikus hatalmát önös, sötét irányban kezdte felhasználni. Az eredmény kataklizma és a Harmadik Szem elvesztése volt."
Wictor Charon - A misztikus út

AZ EGO

Wictor Charon szerint sem véletlen baleset oka az, hogy jelen képességeink korlátozottak. Sok-sok évezreddel a mai emberiség előtti lények a Földön annyi karmát halmoztak föl, ami már elég volt ahhoz hogy  tudatszintjük lesüllyedjen. Több özönvíz is végigsöpört a bolygón, a rombolás sok áldozattal járt. Az indiai ősi iratok is említik, hogy energia fegyverekkel vívták a háborúkat. Azóta pedig lehet, hogy évezredek teltek el, de az emberek sok mindenben hasonlítanak elődeikre. Kétség sem fér hozzá, hogy egy maroknyi gonosz vezető ismét a kőkorszakig tudná az emberiséget percek leforgása alatt juttatni.
Az ősi harcok következményeként a durva fizikai test kötöttebbé vált, korlátoltak lettek az öntudatos személyiségek. Ezt  átokként és áldásként is értelmezhetjük. A történtek tagadhatatlan pozitív haszna az ok adatoló elme kifejlődése, ami által részleteiben is megértjük már, kimerevítve a filmet, kockákként. Az természetesen más kérdés, hogy az egyes kockák, fényképek amiket látunk túlságosan megbűvölhetik tekintetünket és elfelejtkezünk más képkockákról (esetleg párhuzamosan vetített egyéb filmekről), arról meg pláne hogy egy egybefüggő Filmet látunk, élünk.

A CÉL A VISSZATALÁLÁS,
AZ ABSZOLÚT, AZ ISTENI

A képességek fejlesztésénél és magunk tisztításánál tehát figyelembe kell vennünk az emberi gyarlóságot. Számolni kell azzal, hogy hasonló kozmikus erők hatnak ránk is, mint őseinkre.
Hosszú távon jobb dolgozni a saját egónkon, karmáinkon, mint öntudatlanul azokat elszenvedni.
Minden lépés, ami a léttisztítás útján történik nem elvesztegetett. A csakrák és képességek idomulnak a befogadó tudásához. Ezért vigyázni kell azzal kapcsolatban is, nehogy magunkat erőszakosan sok fénynek tegyük ki. 
"Annyi fényt kaptak, amennyinek a kezelésére képesek voltak. Nincs veszélyesebb a szemnek a túl sok fénynél. Olyan ez, mintha a Napba néznénk. Az ember megvakul tőle. Úgyhogy nem az a kérdés, hogy valakinek több fényt adjunk, ha nem hogy annyit adjunk, amennyi még jót tesz neki. Krisztus épp eleget mutatott tanítványainak dicsőségéből, annyit, amennyit elbírtak."
/Kyriacos Marcides - A ciprusi mágus
Minden tehetség és készség azonban semmit sem ér, ha azokat nem állítjuk hasznos szolgálatunkba. Egy tisztán-látó például minden idejét használhatja csak eltűnt tárgyak, kulcsok felkutatására pedig ugyanannyi erővel segíthetne is eltűnt személyek megtalálásában, esetleg gyógyításánál.

A harmadik szem önmagában egy óriási nagy téma, ezért ez a bejegyzés nem szándékozik bemutatni az aktivizálását, használatát segítő és taglaló leírásokat, gyakorlatokat.
Viszont mindenkinek sok sikert kívánok az élet játszóterén! :)

Balogh Tamás

PS.: Wictor Charon Misztikus út c. könyvéből jelenleg több példány is kapható a bookline.hu oldalon
keresztül.

Photo source: pixabay.com
https://androidjones-obtain.com/products/trancendia-limited-edition-on-canvas-or-paper

2019. december 27., péntek

Bhagavad-gītā hangoskönyv

Azoknak, akik érdeklődnek az indiai kultúra iránt jó hír, hogy a Magyarországi Krisna-tudatú hívők elkezdték hangoskönyvként is elérhetővé tenni a Bhagavad gītā-t. Jelenleg az első fejezetet osztották meg, ráadásul ingyenesen elérhető formátumban, továbbiakért érdemes figyelni az oldalt. Az alkotók természetesen felajánlásokat elfogadnak és meg is érdemelnek. Technikailag egy kilenc és fél perces hangsávról beszélünk, ami 21,9 mb. helyet foglal, tehát mobil barát is. 
Többféle fordítás született az évek során, olyan is ahol pont Krisna tanításai csorbultak. A hangoskönyv azonban a hiteles A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda Gitájának fordítása alapján készült. 
Vasvári Csaba hangja kellemes, tisztán szól és munkáját hangmérnökök, rendező, szerkesztő és nyelvi szakértő segítették. Tehát egy igényes anyagról van szó, aminek a puszta tényét is a mai világban igazán meg kell becsülni.

Mint magam is lelkes olvasó jó szívvel ajánlom másoknak még Bakos Attila gita előadásaiból készített hanganyagát. Biztos sokan ismerik az írót, szerzőt, de akit igazán érdekel a filozófia az ne habozzon, csapjon le hamar a hanganyagra. Garantáltan többször hallgatós.
18 előadás sorra veszi a Bhagavad-gita fejezeteit, és több érdekes információ is elhallatszik, amik a "művházas" beszélgetésekből kimaradnak. Ez nem csoda, hiszen jóga táborokban, baráti társaságokban rögzített felvételekről van szó.

Egy másik érdekes, néhol tömör prezentálása a BG-nak  Bhaktipada Dasa-tól hallgatható meg. Bhaktipada is több videóban, előadásban is beszél természetesen a Gita-ról, az alábbi egy kifejezetten igényes, szerkesztett videó. 

A könyvet fizikailag sok helyen be lehet szerezni. Most 1950 forintért a puha fedeles nyomtatvány a Krisnavölgy honlapján is megtalálható.

A fenti szervezetekkel és személyekkel egyébként nem állok pénzügyi kapcsolatban, érdek viszonyban... - illetve de, vettem tőlük könyveket már, sőt azt is mondhatnám sokkal jönnek nekem :D
De hagyjuk az ilyen anyagias vicceket is. (Ha-ha-ha.) 
Hajtsa a szekered bármi is, légyen az filozófiai vagy a lelki megismerés vágya jó olvasást és hallgatást kívánok! 

2019. december 26., csütörtök

SPIRITUÁLIS NAPLÓZÁS

Van egy Rendszertelen naplóm, amit már évek óta írok számítógépen. Az igazi naplóíráshoz nem volt sohasem kedvem, ezért ennek a bizonyos naplónak valóban a Rendszertelen nevet adtam. Változó, hogy mikor mit rögzítek benne, vissza olvasni nem igazán szoktam. A Rendszertelen mellett van egy Álom naplóm amit viszont ha emlékszek egy álomra, akkor írok. Mikor felébredek általában mobilba át vezetem a felidézett képeket, majd arról másolom számítógépes dokumentumba. 
A kézzel, papírra írt álmok egyébként önmagukban is különlegesek. Az álom és ébrenlét határán, mikor még az ego nem kapcsol teljesen be az íráskép többről is árulkodhat. Az én ilyen írásaim alkalomadtán meglepően 19. századi, kalligrafikus jellegűek.  

Rendkívüli előnye az ömlesztett digitális írásnak az, ha egy kulcsszóra szeretnénk keresni akkor évtizedek történései közül azonnal megmutatja a számítógépes könyvtáros a keresett egyezéseket. A bedigitalizált írások szamárfül mentesen tárolhatók, viszont mégsem alkalmasak valamire. Képtelenség bennük a főbb eseményeket észrevenni.  Fizikailag sem érzed súlyukat. 
Egyszer vettem viszont egy naplót, ami rég óta pihent felhasználásra várva. Ez egy összekapcsolható példány, amelynek tollat is lehet a gerincéhez illeszteni, tehát az írószerszám mindig kéznél van. 
Olyan egyedi események leírására használom, amelyek lelki téren fontosak számomra. Egy ilyen kis könyvecske csalhatatlan tükörré válhat a kezünkben, ha jól vezetjük. Működik, ha igazán arra használjuk ami a rendeltetése, máskülönben csak a változó mentális folyamataink tárházává válik. Ezt a "komolyabb naplót" most ősszel kezdtem el vezetni, havonta egy oldallal tele írva. Azonkívül, hogy van egy bája, igazán hasznos, olyan formátumú ami meg is követeli hogy értelmezd a leírtakat.

Amit egy komolyabb naplóba érdemes leírni: betegségek, gyógyulások, gyógyítások, fontosabb álmok, tanulmányok, spirituális és természetfeletti megtapasztalások, megértések, nagyobb veszteségek és boldogságok pillanatai. Elférnek benne még az egyes emberekkel szembeni megérzéseink, viszályaink, kibéküléseink. Bármi, amit rendkívül fontosnak érzünk. 
Saját naplóm elkezdésére az inspirált elsődlegesen, hogy több számomra fontos vagy meghatározó emberrel találkoztam akik még mindig fizikai naplót, naptárat használnak és jól láthatóan nekik nagyon jól működik. 
A rejtett spirituális része, pedig az, hogy a múlt nagy mesterei a tanítványokat gyakorta írásra buzdították. Daszkalosz a ciprusi mágus is bátorította tanítványát, hogy szanszkritul tanuljon meg írni. A mágusok grimoárjait mindenki ismeri, némelyiknek több száz éves történelme van. Egy fontos tanári kézikönyv ugyanis előbb-utóbb a kitartó tanítványra szállt.
Ezek a grimoárok, pedig az írástudatlanok szemében gyakran akkor is misztikus tárgyaknak számítottak, ha csak sebtisztító, fájdalomcsillapító szerek leírásával voltak tele róva. 

Mi viszont elég, ha kevesebbel is beérjük, a naplónkat tanítványoknak nem kell később tovább adományozni. A cél az alapvető terápiás jelleg mellett, hogy egy térképet adjunk magunknak, illetve a megértésünket, analógiák felismerését segítsük. 

Megtudom erősíteni saját példám alapján, a naplózás fontosságát. Ez leginkább az álomnaplóknál derül ki, amikor már az is elég ha csak az éjjeliszekrényhez készítünk egy darab papírt és tollat. Meglepően sokat tud segíteni az azonnali álomfelidézésben pár leírt szó is. Lehet, hogy mikor el kezdjük írni az álmunkat annak csak egyetlen jelenetére emlékszünk, viszont amint írjuk eszünkbe jutnak további színterek és talán rejtett jelentések is, hogy miért álmodtunk azzal, amivel. 
Álmok mellett, pedig alapvetően jó ha látja az ember, hogy milyen úton halad, mik ismétlődnek az életében. Nekem többen is ajánlották hogy figyeljem meg a Hold-ciklusokat, mert azoknak is van jelentőségük. Hold hatásokkal nem is foglalkoztam, de nem is láttam rá igazán amíg el nem kezdtem írni ezt a típusú naplót. 
Első körben pusztán azt figyeltem meg, hogy valóbban van egy már-már matematikai szintű hullámzása a képességeknek, pénz energiának, hangulatoknak, eseményeknek.  

Mindenkit csak bátorítani tudok a napló írás elkezdésére, akkor is ha nem foglalkozik semmilyen kifejezetten okkult vagy gyógyítói praxissal. Nincs olyan lélek ugyanis, akinek ne volnának lelki feladatai és szükség az értelmezésükre.

2019. november 8., péntek

LELAKATOLT SZÍVEINK

Szeretteinkhez, szüleinkhez, barátainkhoz és ismerőseinkhez sok kapcsolat fűz. Millió emlék köt másokhoz, egy részük szép, más taszító. Szempillantás alatt építhetünk ki személyes kapcsolatot. A másiknak szánt kedves fél mondatból, oda figyelésből örökre szóló barátságok és szerelmek alakulhatnak ki. 
Szerelmi téren a többé-kevésbé tudatosan létrehozott párkapcsolatok, amik túlmutatnak az egy éjszakás kalandokon komoly jövőbeni elhatározásokat kívánnak. Ezeknek a jól vagy rosszul fenntartása a közös célok, tudati szintek összehangolása elengedhetetlen. Az együttes munka közös áldozatokat kíván, ha együtt jól vesszük az akadályokat, akkor jobban haladhatunk az életben, mint azt egyedül tennénk. Építhetjük, taníthatjuk új dolgokra egymást és magunkat.

Lányokra mondták régebben, hogy "bekötötték a fejét". Ugyanis előtte hajadon fővel jártak, később viszont egy el nem téveszthető kötést kapott az illető hölgy. Az eljegyzési gyűrű és jegygyűrű adása pedig a mai napig élő szokás.

2000-től terjedt el a nagyvárosokban a "szerelem lakatok" (Love Lock) szokása. Ez sokkalta személyesebb, lehet hogy csak az a kettő illető tud róla akikről szól. Általában egy híd korlátjára, emlékműre teszik a szerelmesek. Ez a lakat tartalmazhatja a párok nevét és bizonyos esetben a megismerkedésük dátumát.
Miután bele vésték a lakatba nevüket, lezárják a híd korlátjára, elkészülhet a közös szelfi is. A fotó már az ismerősöknek szól első sorban. Ez idáig mindenki által követhető, azonban azt a tényt nem veszik komolyan, hogy létesült egy olyan fizikailag is élő kötés amihez társul két ember rettentően erős érzelmi, elementális világa. 
Ha az elképzelt párunk néhány hónap vagy év után felbontják kapcsolatukat, akkor vajon mi fog történni a lakattal? 
Elképzelhető, hogy a létezését elfelejtik és senki még csak nem is gondol rá. Ideális esetben csak a műemlék következő esedékes renoválásakor, tisztításakor fogja az őrületbe kergetni a munkásokat a sok zárszerkezet. A munkások vagy figyelmen kívül hagyják, vagy levágják azokat és az ócskavas telepen jó pénzért hasznosítják.

Viszont az, aki komolyan gondolta a lakat felhelyezését és később össze tört szívvel elsétál mellette akkor is bánkódhat régi dolgok miatt, ha még a lakatot le is vágta és ő maga dobta a folyóba. Természetesen bánkódni lakatok nélkül is lehet. 
Miután viszont miután lelakatoltuk magunkat, össze kötöttük a sorsunkat másokkal nem az a jellemző, hogy könnyen el is engednénk az illetőt. Ha nagyon jól menne az idejét múlt dolgok elengedése, akkor nem élnénk úgy, mint az öreg szerzetes a viccben:
Két szerzetes - egy öreg és egy fiatal - a kolostorba tart. Egy megáradt folyón kell átkelniük. A folyó partján egy fiatal nő áll, micsoda veszély, kísértés egy cölibátusban élő embernek! Az öreg szerzetes elfordítja a fejét, tudomásul sem veszi a nő jelenlétét. A fiatal egyszerűen odamegy, a nyakába veszi a lányt, és átviszi a folyón. Ezután a két szerzetes szótlanul gyalogol tovább. Végül az öreg nem bírja tovább, kifakad, megfeddi a fiatalt, hogy miért tett ilyet, nem szabad, a fogadalom tiltja! A fiatal csak ennyit mond:
 - Én letettem a lányt a folyó túlpartján, de te még mindig cipeled.
 
Nem szabadna olyan kötéseket el vállalnunk, alkotnunk aminek egyszer ha eljön az ideje nem oldunk föl. Szepes Mária erre azt mondaná, hogy ez a hétköznapi élet mágiája.

Mindenkit sértettek már meg életében, mindenki tartozott életében és bizonyára senkinek sincs teljesen veszteségek nélküli élete. Ezért a taszító emlékek is komoly halmokba tudnak gyűlni és azokat súlyosabbaknak érezzük. Akkor is jobban nyomják ezek az emlékek vállainkat, ha számszerűleg kevesebb van belőlük, mint a szépekből. Ezeknek a felidézése és az azt követő undor, addig együtt jár amíg nem engedtük el a múlt bizonyos fejezeteit.
Lakatok helyett régebben fákba karcolták a szerelmesek nevüket. Ez még ma is előfordul, magányos fák alatt egybe forrnak a sorsok. 
Könnyen lehet találni olyan fát, ami részben vagy egészben haldoklik, dacára annak hogy "szerelmesek fája". Akármilyen hihetetlen bizony igaz: a fák fölveszik energiánkat. Szennyezhetjük őket műanyag termékektől kreatívabban is. Konkrét fát nem említek, nehogy valaki nagyobb kárt okozzon benne, de ahol van ilyen érzékeny, öreg növény menjünk oda hozzá és tisztítsuk energetikailag. Biztos rá fér. 

Egyszer szemtanúja voltam ahogy megszállottan kereste egy nő azt a fát, aminek törzsébe egykori szeretőjével belevésték monogramjukat. Megrögzötten el akarta tüntetni a nyomát. Nem sikerült neki, csak találgatott melyik fa lehetett az, miközben rá sötétedett az erdő.  A fa azóta tovább nőtt, magasodott, vagy akár bele is dőlhetett a közeli tóba. A gyűlölet, a megvetett szerelem nyoma viszont maradt. A mágikus véset gondolatától nem tudott szabadulni.

Nem kell nekem hinni. De óva intek mindenkit attól, hogy olyan lakatokat helyezzen ki (akármilyen trendi is) amit csak rozsdásodni tesz ki. Helyette inkább ültessen virágot vagy fát.
Lehet mások is hasonlóan gondolkoznak, Párizsban például indítottak pár éve egy "Love without locks" kampányt, ami nem bünteti a lakatok felhelyezését, de arra inspirál hogy inkább fotózkodjanak a párok a műemlékek lakatokkal való terhelése ellen.
A fákat, pedig jobb békén hagyni, a segítségüket kérhetjük, de a kötéseinket mi magunk alkottuk meg. Saját feladatunk azok oldása is, még ha a tükörbe is kell tekintenünk hozzá.

PS.: Az Istenért, nehogy valaki abba a hitbe ringassa magát, hogy a blog írója felfuvalkodottként tudja a válaszokat, nekem is megvannak a saját keresztjeim. 
Nekem is sok mindent kéne el engedni, tisztítani. 

2019. október 22., kedd

ÚJRA-BEMUTATKOZÓ: Mi a blog? Miért írom? Ki vagyok?

A Szamszára egy régebbi Szamszára Blogteres blognak a folytatása. Az első blogspot bejegyzés: 2008. október 28-án egy keddi napon született. Névadásakor a rövidség és megjegyezhetőség szintén számított. A bejegyzések nagy része személyes olvasmány élményeken, megértéseken és megtapasztalásokon alapul. 
    A hozzátartozó Facebook fiók leginkább rövid, naplózó jellege miatt lett elkészítve, illetve azért hogy a jövőben illetéktelenek ne tudjanak visszaélni a blog nevében, nos a nevemben. Akinek, pedig esetleg megtetszett pár olvasmány az követhette az oldalt, kérdést tehetett fel.
A blognak és a közösségi oldal részének köszönhetően megismerkedtem már boszorkánnyal, mágussal, gyógyítóval, olvasóval, íróval, festővel, tanítóval és hozzám hasonló lelki utakat kereső és járó emberekkel.
    Az oldal Google kereső által nyújtott alapvető elérési lehetőségét használtam kizárólag. A bannerek nem felkérésre, kizárólag saját elhatározásból lettek kitéve. Fizetett hirdetéseket nem jelenítettem meg a felületeken és saját hirdetéseket sem adtam fel, továbbá ismerősök meghívásával sem igyekeztem azonnal 1000 fő fölé duzzasztani a Facebook oldalt és annak nevében is csak bizonyos esetekben posztoltam más oldalakon.

GYORS (MÉG VISSZÁBB) VISSZATEKINTÉS

Noha sok tekintetben fiatalnak számíthatok, de az Interneten jelen vagyok azóta amikor még floppy lemezeken kellett haza vinni a könyvtárból a letöltött fotókat és txt. fájlokban a honlapok cikkeit - amik betöltöttek 1 kb/s sebességgel.
    Kezdetben csak megismerésre törekedtem, a fórumokon kevesebbet időztem, inkább a regényesebb, nagyobb lélegzetvételű blogok vonzottak. Volt valami szépséges, antik hangulata alapvetően is a kezdeti időknek amikor az embereknek még nyomógombos telefonjaik voltak és a közösségi média a Myvipből, MSN-ből és a szerelmeseknek szánt chat szobák falaiból állt csak. A társalgáshoz pedig kellett egy alapvető számítógépes ismeret. Régebben mind a 10 ujjunkra szükség volt, most már elég csak 1!
    A blogokon keresztül rengeteg fajta érdeklődésű embert meg lehetett ismerni. Mindenkinek meg volt a saját véleménye, témaköri érdeklődése és ha veszekedtek is, mégis olvasták egymást. Az egyének kiegészítették az arra nyitott többség tudásanyagát.
Ez mára már tudjuk mennyire megváltozott. A nyálát csorgató 5 évesnek oda adják a tabletet a természetben sétálva, hogy anyuka(?) és apuka(?) nyugodtan tudjanak...  a saját telefonjaikon közösségi médiázni. Ez megtörtént eset, Szilvásváradon a Szalajka pataknál találkoztam ezzel az élőképpel pár éve (először).
    De ez a legkevesebb... több dolog történt 2008 óta: Rengeteg érintőképernyős okostelefon jelent meg a piacon, amelynek segítségével mindenki számára olcsón, akár ingyen wifi mellett is elérhetővé vált az Internet. A sokak által közkedvelt és egy bizonyos csoport számára kedvező Iwiwet felszámolták, az Origo Zrt. 2014. május 15-én jelentette be, hogy a szolgáltatást 12 év után megszüntetik. Így a Facebook feltörhetett Magyarországon is és ezzel párhuzamosan azóta rengeteg tartalomfogyasztási trend és kommunikáció megváltozott. Több lett az álhír, óceánokká állt össze a felesleges információ. A Facebook-algoritmus pedig csak azt teszi eléd, amit szerinte látnod kell. Bizonyos honlapokat egyes keresők és országok pedig alapvetően blokkolnak. 
Jó persze a cuki macskás/kutyás fotók és videókért azért nem kár, azok tök frankó hogy vannak. HÁ nem? Há' meg kell zabálni őket... ja igen, bocsánat.
Szóval rengeteg videó jelent meg, a Youtube részben felváltotta a haldokló televíziókat és bizonyos mértékig a zenehallgatás és önkifejezés megreformálását indította el. Az egyesek által régebben lenézett számítógépes játékoknak is több platformja lett - pl. Twitch, azokkal most a fiatalok akár milliókat is kereshetnek ha meg van hozzá a tehetségük.

A FORMÁTUM

Azt hiszem ennyi elég egy idegennek is, hogy megérezze merről indultam és a jelenlegi közösségi média-korral nem feltétlenül értek egyet - annak ellenére is, hogy át látom és még használom is annak nagy részét.
A formátum, amiben a Szamszárán a bejegyzések megjelennek, az a blog-formátum. Ha úgy döntök egyik napról a másikra, hogy F-16-os vadászgépekről fogok képeket megosztani... megtehetem. Nincs csendes társam, aki azt mondaná: - nézd Tamás, tudod eddig könyvekről volt szó, mi lenne ha a magaslatokból lejjebb szálnál. Olyan eseményeket osztok meg amiket akarok, onnan idézek ahonnan szerintem megfelelő - kivéve ha a kiadó szól az ellenkezőjéről :D . Ez is alapvetően egy egycsatornás, anti-demokratikus sziget. Habár hozzáteszem eddig nagyon ritkán is fordult elő, hogy valaki javasolt volna egyáltalán bemutatásra, bővebb tanulmányozásra való témát. 

Mivel olvasmányok és ideák bemutatásáról szól ez a blog - ha csak nem F-16-os va... -
khm Szóval ez a blog alapvetően a bejegyzéseiben egyenként nem egy csapongó, összeszedetlen oldal. De semmi esetre sem önismétlő, nyelvtani hibákban hemzsegő, rendszertelen és ritkán jelentkező... - ja várjunk ezek talán lehet igazak :D
    De TÉNYLEG komolyra fordítva a szót, a kezdetekben valahogy automatikusan ráálltam egy kicsit a dokumentarista, bemutató hangvételre. Ez az ismertetői metódus pedig bizonyos távolságtartást követel meg. Saját személyes hangunkat kordában kell tartani például, ha Az egri csillagok történetének bemutatásával foglalkozunk. Gárdonyi Géza személyes életéről, a könyv hatásairól és a hozzá való viszonyunkat ugyan felvázolhatjuk. De a lényeg akkor is Az egri csillagok kell, hogy legyen. Elmondhatom róla, hogy nekem tetszett, kétszer is olvastam, viszont ha a történetét elbeszélem nem mondhatom azt, hogy Jumurdzsák egy khm. vadászrepülőgépen bombázta Eger várát, a védők pedig Scud rakétákkal válaszoltak csapásaira.
Ezt, mármint a dokumentarista bemutató stílust a legjobban az idézetek alkalmazásával lehet elérni.
- Az a fő, hogy ne féljen a legény!” - Dobó István mondta Gergőnek a I. rész 9. fejezetében.

SZABAD VÉLEMÉNY NYILVÁNÍTÁS
- SZABAD?

A 2018-2019-es év során több magánéleti, egészségügyi és lelki változáson mentem keresztül. Ezért érzékenyebb lettem és aktívabb olyan területeken amiket előzőleg nélkülöztem. Elképzelhető, sőt biztos is, hogy egy személyesebb, kezdeményezőbb hangvételben kezdtem el mondandómat átadni.
     Sok cikk és egyéb személyes meglátás azért nem íródott meg ezen a blogon, mert az alapvető bemutatói stílust nem lehetett megtörni. Nem írhatsz le egy 1000 oldalas könyv trilógiát kettő A4-es oldalban maradéktalanul. A végén röviden összefoglalhatod a véleményed, de ha a véleményed írod le a művekről elejétől a végéig, az egészen más. Nehezebb elkészíteni egy véleményező írást, mint egy pusztán bemutató jellegűt. Ugyanakkor a jó véleményező/bemutató és kritikai munkákra van igény. Keressük a másik véleményét, elemi ösztön szintjén kutatjuk benne a megerősítést, a kákát és a csomót is.
     Nem tagadom, az idő hiány és a lustaság is közre játszott, hogy az egyes témáknál csak rövid bemutatásra törekedtem. Mentségemre szóljon, hogy sok esetben hiánypótló munkákat végeztem el mások helyett. Ez a megtekintési adatokban is látszott, látszik. A La Belle Verte film például a legmagasabb 13000 feletti megtekintésnél tart jelenleg. Pedig csak azt a pár szót írtam le, ami egy forgalmazónak vagy filmes oldalnak lett volna eredetileg feladata.

A változtatásra való kényszer a blog írás módjára is kihatással volt. Régebben is, ezeket külön nem jeleztem, mert egyrészt ez nem vlog, másrészt az nem tartalom. A lényeg, hogy hosszas mérlegelés után az alábbi lehetőségek merültek föl bennem.
- nem írok több bejegyzést
- folytatom a jelenlegi formátumban a jelen blogon
- folytatom a jelenlegi formátumot más blog felületen
- folytatom más formátumban más felületen
- folytatom más formátumban a MOSTANI blog felületen
Ezek közzül jelenleg, pedig az utolsót tartom elfogadhatónak. Noha, a más, kiegészítő formátumok, megjelenési felületek gondolatát nem vetem el  - nem, nem a Facebookra gondolok itt.

HITVILÁG

Végezetül nehogy személyes hitvilágom kérdőjel maradjon:
Az írás számomra egy önfelfedezés. Azért írok, hogy megértésben közelebb kerüljek az örök kérdésekhez: - Ki vagyok? Mi vagyok? Átszűröm magamon a tapasztaltakat, eldobom ami így vagy úgy nincs hasznomra és hosszas transzmutáció lévén építem be azt amire szükségem lesz később is.
Ezt pedig újra ismétlem ahányszor kell - sajnos nem olyan mértékben így sem, mint amire igazán szükségem volna - végül teljesen máshogy nézem a világot, mint a folyamat elején. De közben a világ is változott. Ami változatlan maradt és amivel igazán gyarapodtam, az az én személyes megértésem, amivel gazdagabbá tettem a világot.

Leginkább az információ szabadságában hiszek, akár saját káromra is. Mélyen, nyomozói lelkületű, ugyanakkor ösztön ember is vagyok. Simán belerohantam olyan dolgokba már, amelyeket messzire kerülnöm kellett volna.
Alapvetően Keresztény lelkületűnek vallom magam, ennek ellenére közel áll hozzám a különféle válfaja a: Buddizmusnak, Krsna tudatnak és bizonyos mágikus/samanisztikus gyakorlatoknak. Vélem Isten, újraszületés és a jó sörök kóstolásának tanát (ezt később ki kéne szerkesztenem, ciki lenne ha benne hagynám :D )

SZAMSZÁRA ÉS DHARMA

A kettőségekben képes vagyok meglátni az egységet és keresni a rejtetett és feladni a gyötrelmes hittérítésre való kényszert. Elférnek nálam az UFO témák mellett a meditációk, aszkéták, gyógyítók, sámánok, zsidó misztikusok, görög gnosztikusok, a Fantasy és a SCIFI is. Mindnek megvan a maga szerepe. Egy dolog tud ki akasztani: mikor valamiről egyszerre 10 oldalról hallom a téveszmét, a rontást. Ha olyanom van a saját portámon hangot adok legalább az ellenérzésemnek. Legfeljebb később tévedek én is, az is tanítás... Mivel elmondom mindenkinek, tudom így már nem csak a saját ügyem, viszont mindenki maga dönt meddig olvas. A távkapcsoló mindenkinek ott van a kezében.


A LEHETETLEN

Kezdetben azt hittem, hogy bizonyos tudásanyag keresése, prezentálása elég lesz. Elég lesz a titkok feltárására, a problémák megoldására. Ma már tudom hogy elég tud lenni... ha van mellette hasonló mennyiségű gyakorlati elem is ami előre lendít. Megtapasztalás nélkül semmi sem értelmezhető.
Hiába tartanék több órányi előadást is a szellemekről, energia érzékelésről és megvilágosodás élményekről megrögzött materialistáknak, akiknek életciklusuk szerint épp minden szellemi-lelki impulzussal szemben lezártak. A főbb bizonyítások belül történnek, próbára tesznek. 
Minden tudás akkor tárul fel, ha készen állunk megélni. Amit elmondani tudok azt vagy érti valaki ,vagy később fogja majd tudni, vagy ellenkező véleményen van. Mivel ez pedig nem a Párbeszéd tere, így az internet korlátaiból fakadó lehetetlen helyzeteket kerüljük (több órás személyes beszélgetéseket az egyéni meglátásokról, lelkiségről nem lehet kiváltani, csak gyötrelmesen utánozni az interneten). Mégis mire jó az amikor valaki megrögzötten ki áll egy megafonnal Budapesten a köztérre és el kezdi a saját igazát bizonygatni? A tömeg a bölcs számára sohasem cél.

Fotel-forradalmársággal szakítani kell. Ez, tudom ellentmondásos egy blog esetében, de CSAK akkor ha KIZÁRÓLAG mások elképzeléseinek az ízlelgetésére szánunk időt. Amíg magunkat és a többi embert is kizárjuk az egyenletből, addig megértést és megélést nem fogunk tapasztalni.

És igen, ezt így akartam írni. Tapasztalható ellentmondás az utóbbi kettő bekezdésben? Nem szabad a tömeg-emberek szintjén működni, de nyitni kell mégis mindenkire. De csak azokra lehet érdemileg beszélni, akikkel egy hullámhosszon vagyunk. Azok maguktól is megtalálnak minket, felesleges hangosbeszélőn ordítozni, ha úgy teszünk akkor mindenkit elriasztunk és ránk hívják a rendőrt is. Viszont, ha egy emberrel is találkoztunk, akivel valóbban találkoznunk kellett, akkor már megérte. 

A JÖVŐBEN

Az oldal egy személyesebb nyelvezetet fog felvenni, ezentúl a név:
"Balogh Tamás alias Acrab
Szamszára nevű oldala"
Nem lesz másik blog, mert azzal még több probléma adódna. Egyetlen lehetséges hasznos terjeszkedési felületet egy Youtube-alapú vlog/könyvblog kiépítésében látom.

A Facebook oldal szüneteltetésének vagy annak teljes megszüntetése is opció. Ez nem volna olyan nagy csapás és nem régebbi velem szemben megfogalmazott kritika, vagy időhiány miatt történne. Az ok, az hogy Facebookon az emberek (tisztelet a kivételnek) a Facebook olvasására és mások másolására álltak rá. Kreatív párbeszédeket ritkán kezdeményeznek és az idézetes oldalakkal különben is Dunát lehetne rekeszteni.
Egy olyan bomlasztó reakció-mechanizmust és mentalitást képvisel az oldal, amit ellensúlyozni csak kicsiny, de annál erősebb egyéniségek csoportja képes. Ezen csoportoknak is viszont csak kiegészítő munkafelületül szolgálhatnak a közösségi médiák. 

Minnél kevesebb, koncentráltabb, tisztább annál jobb.

2019. október 5., szombat

Michael korszak, Mihály angyal szerepe

Lelki-szellemi üzenetként többször találkoztam már Michael nevével. Egészen pontosan Imánuel Jézus mellett közvetlenül említve Michael arkangyalt. Az üzenetek kiemelt fontosságúnak és rendkívüli hatókörrel felruházottként hivatkoztak Mihályra. Ez számomra sok tekintetben félrevezető volt, ugyanis a meglévő ezoterikus és vallási ismereteim szerint Michael számomra bizonyos elemek bizonyos arkangyali minősége volt csupán, egyfajta megszilárdult statikus képben. A biblikus események és egyéb vallási történetek részeinek pedig egész egyszerűen nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget azok mesés, szimbolikus voltánál.
Angyaltannal érintőlegesen a Szamszára oldalain legfőképp Daszkalosz, a Ciprusi mágus kapcsán lehetett találkozni. Daszkalosz megtapasztalásai, tanításai során szintén tisztelettel említi:
"A „Nagy Isten” szanszkritül a Maha nagyot jelent, az El pedig Istent (az ősi egyiptomi nyelvben és a héberben is ugyanaz a jelentése). Az El ragot minden arkangyali névben megtalálhatjuk. Mihály fényének színe a piros minden árnyalata. Ő a fény és a tűz arkangyala." /Stylianos Atteshlis - Gnózis 
A mai nap azonban realizáltam olyan felismeréseket, amelyek számomra is érthető módon elmagyarázzák Michael további fontosságát. Ez az egykoron előadásokon elhangzott, ma könyvekben található szavak elsőként nem csak az intelektus kielégítésére íródtak. Mindenki számára javallott a tudása szerinti lehető legmélyebb értelmezése, későbbiekben alkalmazása. 
     Az első részben Váradi Tibor Manifesztumban is megjelent írását idézem, majd Rudolf Steiner előadásának anyagát hívom segítségül. A teljes Steiner-i szöveg a Magyar Antropozófiai Társaság oldalon megtalálható, itt csak kiemelt részek olvashatóak.
Rudolf Steiner egy olyan arkangyal periódust, időszámítási ciklust ír le, amely szerint a Naphoz Tartozó Michael korszak 1879-ben kezdődött és 2234-ig tart. Ez az időszak mindenképp érint minket,  hozzáállásunkban és tetteinknek pedig magasabb szinteken is következménye, visszahatása van a nagy egészre nézve. 
Michael impulzus -
a korunkat vezető angyali lényről: Michaelről 
(Váradi Tibor)

Az embert három jelenség teszi emberré: a felegyenesedett járás, az értelmes beszed és a gondolkodás. Az atlantiszi embernél még nem beszélhetünk gondolkodásról, intellektusról. Amíg az éteri fej nem fedte pontosan a fizikai fejet, az atlantiszi ember látta az érzékfeletti világot. Amikor az éteri fej fedésbe került a fizikai fejjel, megszűnt a magasabb látás, és megjelent a gondolkodás. Az akkori gondolkodás azonban jelentősen eltért a maitól! 
     Az emberek régebben a gondolatokat a szellemi világból érkező sugalmazásnak érezték. A gondolkodás folyamatát nem sajátjukként élték meg, hiszen a kozmikus szellemiség tengerében egy cseppnek érezték csupán magukat. Azt a lényt, akit a kozmikus gondolatok urának tekintettek, így hívták: MICHAEL. 

A golgotai misztérium korában változás történt: megindult a kozmikus gondolkodás egyénivé válása. Ez a folyamat a IX. században zárult le. Egyéni intelligenciáról tehát a IX. századtól beszélhetünk. A IX. századtól az emberek kezdték úgy érezni, hogy ők képezik a gondolataikat. Az ember éretté vált arra, hogy saját szellemi lényére ráeszméljen. 
I. századig: Kozmikus intelligencia. Eredete: Michael arkangyal 
I.-IX. század: Átmenet korszaka 
IX. századtól: Egyéni intelligencia. Az ember saját szellemiségéből meríti aktívan az ideákat. 

Az egyénivé vált gondolkodás révén két változás indult meg az emberben: 
1. A gondolatvilág csak a fizikailag érzékelhetőre korlátozódott. 
2. Az ember növekedett a szabadságban. 

A mai ember a fejével gondolkodik – a gondolkodás agyhoz kötött folyamat. Michael az a szellem, aki kiszabadítja a gondolatokat a fej hatásköréből, és szabaddá teszi számukra a szívhez vezető utat! A mai kor emberének el kell jutnia a fejgondolkodástól a szívgondolkodásig; ezt a folyamatot pedig Michael segíti! 
     Míg a fejgondolkodás nem-cselekvő és szemlélődő, addig a szívgondolkodás tevékeny és teremtő. A fejgondolkodás alapja a fizikai agy, míg a szívgondolkodás alapja az éteri szív. A gondolat átalakítását Michael segíti! 

Nézzük meg az emberi gondolkozás átalakulását a kultúrkorszakok tükrében:
1. kultúrkorszak: Az emberi gondolat szellemmel, lélekkel és élettel áthatott.
2. kultúrkorszak: Az emberi gondolat lélekkel és élettel áthatott.
3. kultúrkorszak: Az emberi gondolat élettel áthatott.
4, kultúrkorszak: A fejhez kötött intellektuális gondolkodás kialakulása.
5. kultúrkorszak: Az emberi gondolat ismét át lesz hatva élettel Michael által.
6. kultúrkorszak: Az emberi gondolat ismét át lesz hatva lélekkel Michael által.
7. kultúrkorszak: Az emberi gondolat ismét át lesz hatva szellemmel Michael által.

Mi az az út, amin keresztül Michael a halott gondolatoktól a szellemmel áthatott gondolatokhoz vezet? A szellemtudomány útja! Michael a modern szellemi tanítások kinyilatkoztatója. A szellemtudományban emberi gondolatok formájában megtaláljuk az isteni-kozmikus gondolatokat. A kozmikus gondolatokkal nemcsak eszmények költöznek a lelkünkbe, hanem a szellemi világból jövő szellemi élet is beárad! 
     A szellemtudomány nem csupán tan vagy elmélet, hanem magába foglal egy komoly gyakorlati részt, egy beavatási utat is. Michael ennek a korszellemnek megfelelő beavatási útnak az inspirátora, segítője. Így tehát azt mondhatjuk, hogy minden korszellemnek megfelelő szellemi tanítás, és minden modern keresztény beavatási út fő kinyilatkoztatója – és egyben segítője is – Michael! 

Miben segít Michael?
Abban, hogy az emberi intellektus át legyen hatva szellemiséggel! Az intellektus és a szellemiség frigyre lépése olyan mértékben történik meg, amilyen mértékben az egyes emberek magukévá teszik a modern szellemtudományt! A korszellemnek megfelelő (michaeli) szellemi tanítások olyan spirituális igazságokat közölnek, amelynek felvétele intellektuális erőfeszítés révén lehetséges. Aki lusta gondolkodni és koncentráltan figyelni, annak nehéz megérteni Michael tanításait. 

Michael tevékenysége az ember életében három fő szakaszra osztható:
1. Előkészület 
Lényege: A Michael-Impulzus befogadása a gondolati szférába. Michael megtermékenyíti a földi gondolatokat a kozmikus gondolatokkal. Az emberi intellektus ennek révén egyre spirituálisabbá válik. Ezen a szinten kezdenek kifejlődni a magasabb megismerés szervei. 
2. Megvilágosodás 
Lényege: A Michael-Impulzus befogadása az érzelmi szférába. Michael segítségével a gondolatok levezetése a fejből a szívbe. A szívben átélt gondolatok fénnyé változnak, a feltámadt gondolat eleven fényévé, amely a szívből kisugárzik a világba. A megvilágosodásnak ez a lelki élménye Michael igazi ünnepe! 
3. Beavatás 
Lényege: Michael-Impulzus befogadása az akarat-szférába. Ezen a szinten lehetővé válik a szellemi világba való tudatos behatolás, a saját szellemi kutatás, valamint a szellemi lényekkel való kommunikáció. A szellemi iskolázás három fokozatának megvalósítása tehát Michael segítségével válik lehetővé! 

Michael és a Nátháni lélek 

A szellemtudomány tanítása szerint az emberiség “bűnbeesése” a lemúriai korban történt meg. Ekkor hatoltak a luciferi erők az emberek asztrális testébe. A lelkek közül azonban egyet visszatartottak a magasabb szférákban, aki így nem ment át a közös bukáson. A szellemtudomány ezt a lényt úgy hívja, hogy: Nátháni lélek. 
     Szintén a lemúriai korhoz kötődik az emberi forma végleges kialakítása, amelyben Michael tevékenyen részt vett. Ezért sokszor hívják őt az “emberi forma arkangyalának” is. A Nátháni lelket tehát visszatartották az arkangyalok szférájában. A luciferi lények természetesen próbálták őt is megkörnyékezni. Michael arkangyal lett a bűnbeeséstől megóvott Nátháni lélek napszerű őrzője! Michael arkangyal tartotta távol a Nátháni lélektől az ellenerőket egészen addig, ameddig elkövetkezett a Nátháni lélek első (és egyetlen) testet öltése. Ezt a testet öltést ünnepeljük meg évről-évre karácsonykor! A testet öltött Nátháni lélek tehát nem más, mint Jézus! Michael a szellemi világban maradt, és onnan figyelte a palesztinai eseményeket. Ekkor a Nátháni lélek segítője átmenetileg Gabriel arkangyal lett. Ebben az időszakban történt meg az, hogy Krisztus elhagyta a Nap-szférát, és a Nátháni lélekhez kapcsolódott. Krisztus a Jordán keresztelőnél kötődött össze a Nátháni lélekkel, majd a golgotai misztérium (keresztre feszítés) után válik el tőle. Michael ezzel egyidőben a Nap-szférába került, és Krisztus helyettese, Krisztus képviselője lett! 
     A golgotai misztérium előtt Michael Jahve követe volt. A golgotai misztérium után Michael Jahve (Hold-exusai) követéből Krisztus (Nap-exusai) követe lett, s azóta legfontosabb segítője! Michael-Impulzus: A szellemi világból hat az emberek világába (fő ismérve a bölcsesség) Krisztus-Impulzus: Az emberek világából hat a szellemi világba (fő ismérve a szeretet) Michael, aki vezető szerepet játszott a golgotai misztérium előkészítésében, korunkban elvezet a golgotai misztérium megértéséhez. Michael és az ellenerők Az emberi fejlődést akadályozó lények egyik csoportját alkotják az ahrimáni szellemek. Ahrimán próbálja az embert hitetlenné, szkeptikussá, materialistává, ateistává tenni. Michaelt gyakran ábrázolják úgy, amint éppen küzd a sárkánnyal. A sárkány (Ahrimán) legyőzése, az anyagelvű gondolkodás meghaladása a mai ember feladata. A mai ember vagy Ahrimán hatása alá kerül, és akkor csak azt fogadja el, amit érzékszerveivel észlel, vagy befogadja a Michael-Impulzust, és nyitott lesz a szellemi tanításokra. 
     Mi történik, ha valaki Ahrimánt választja Krisztus helyett? Aki Ahrimán hatása alá kerül, erősen materialista gondolkodású lesz. A materialista gondolkodás hatására pedig az ember éteri teste megszilárdul, besűrűsödik. Halál után az ilyen emberek éteri teste nem tud lebomlani! A materialista emberek halála után le nem bomlott éteri testeket az ahrimáni szellemek megszerzik, s azokból a Föld köré egy éteri falat akarnak emelni. Ez az éteri fal akadályozná az emberiség és a szellemi hierarchiák kapcsolatát. Michael munkája ezért részben arra irányul, hogy segítse a megszilárdult étertestek gyors feloszlását. A materialista emberek halála után harc folyik a michaelita és az ahrimáni lények között az éteri testekért. Vagy tizenkét michaelita szellem veszi körbe a le nem bomlott éteri testet, és a szeretet erejével lebontják azt, vagy az ahrimáni szellemek kaparintják meg, és építgetik belőle az éteri falat. Ez az éteri fal azt is akadályozza, hogy a Föld a megfelelő időben és a helyes módon lépjen tovább a következő planetáris inkarnációba. A szellem kozmikus sorsát a golgotai misztérium előtt a következő lények alakították: Mózes és a kerubok. 
A szellem kozmikus sorsának irányítói a golgotai misztérium óta: – Mózes helyett Krisztus – A kerubok helyett Michael. Michael legfőbb feladata, hogy az egyes emberek karmáját összhangba hozza a világ karmájával (tehát az egyes emberek úgy dolgozzák le egyéni karmájukat, ahogyan ez az egész világ fejlődését legjobban szolgálja). Végül még egy fontos szellemi tény: Michael 1879-ben arkangyali szintről arché szintre emelkedett! Míg arkangyalként csak egyes népekre hatott, most arché szinten az egész emberiség fejlődését segíti! 

Összefoglaló
1. Michael a kozmikus intelligencia ura, a gondolatok tüzes fejedelme.
2. Michael segíti az emberek fejgondolkodástól való eljutását a szívgondolkodásig.
3. Michael a korszellemnek megfelelő szellemtudomány kinyilatkoztatója.
4. Michael a modern beavatási út inspirátora.
5. Michael volt a bűnbeeséstől visszatartott Nátháni lélek szellemi őrzője.
6. Michael volt a lemúriai korban az emberi forma egyik kialakítója.
7. Michael segíti a materialista emberek éteri testének lebomlását a halál után.
8. Michael – Krisztussal együtt – a kozmikus sors kialakítója.
9. Michael Krisztus reprezentánsa, helyettese a Nap-szférában.
Váradi Tibor

Mihály korának feladatai - 
A rózsakeresztes beavatás elve
Rudolf Steiner - Dornach, 1924. január 13.

A világ már a XIX. század utolsó harmada óta belépett Mihály korába és az embereknek is tudatosan egyre inkább be kell lépniük ebbe a korba. Ez a Mihály-korszak egészen eltér Mihály régebbi korszakaitól. Hiszen az emberiség földi fejlődése olyan, hogy időről-időre a hét nagy arkangyali szellem egyike hat ebben az emberi életben, így meghatározott periódusokban ismétlődik, hogy a világot Gábriel, Uriel, Rafael, Mihály és a többiek vezetik. Azonban a mi időszakunk mégis lényegesen más, mint Mihály régebbi korszakai. Ez azon alapul, hogy az embernek a szellemi világhoz fűződő viszonya a XV század első harmada óta egészen más lett, mint korábban bármikor, és különleges kapcsolatot feltételez azzal az emberi sorsot vezető szellemmel is, akit a régi Mihály névvel nevezhetünk meg.
Említettem, hogy amit most megint rózsakeresztességnek neveztem, az igen sok tekintetben belesodródott a sarlatánságba, hiszen ami belőle fennmaradt, az nagyrészt sarlatánság. De ahogyan régebbi fejtegetéseimben kimutattam, volt egy individuum, akit Christian Rosenkreuz névvel jelölhetünk meg és ő bizonyos módon hangadó olyan szempontból, hogy egy megvilágosodott, megismerő szellem milyen módon kerülhet kapcsolatba a szellemi világgal az emberiség újabb időszakának megjelenésekor.

Azt mondhatnánk, hogy Christian Rosenkreuz küldetése az volt, hogy az emberiség régebbi tapasztalataihoz képest egészen új módon tegye fel a léttel kapcsolatos legkülönfélébb és az elképzelhető legmagasabb rendű kérdéseket. Mert míg a rózsakeresztesség eljött, és az emberi értelmet a későbbi úgynevezett fausti törekvéssel vezette a szellemi világ felé, addig másfelől viszont megjelent az elvont materialista tudomány. Ennek az újabb szellemi irányzatnak a - természetesen nagyon elismerésreméltó - képviselői pedig másképpen viszonyultak a világhoz, Galilei, Giordano Bruno, Kopernikusz, Kepler, mint azok, akik nem pusztán a dolgok formális-elvont, hanem valóságos megismerését akarták megőrizni. Mert utóbbiak egész emberi mivoltukon észlelték, hogy a kor és ezzel az isteneknek az emberiséghez fűződő kapcsolata is megváltozott.

Egy olyan egyéniség mint Christian Rosenkreuz, tudott arról, hogy a régi korok beavatottjai együtt éltek a látomásaikkal és azáltal erősítették meg azt, amit láttak, hogy tudták róla, hogy jelen van és visszatükröződik valahol az égen, akár a Hold-szférában, a bolygószférában vagy a világmindenség végén. Visszaverődik. - Most semmi sem verődött vissza. Semmi sem tükröződött a közvetlen éber szemlélet számára. Az embereknek most eszméik voltak a természetről, létrejöhetett a kopernikuszi világrendszer, minden eszmét megtalálhattak: a hőérterben ezek mégis szétszóródtak a világ távolába.

Ekkor történt, hogy Christian Rosenkreuz egy magasabb szellemi ihletésére rátalált annak az útjára, hogy mégis észlelje a visszasugárzást, bár a hőéter által való visszasugárzásról volt szó. Ez a tudat más, tompa, tudatalatti, alvásszerű állapotainak segítségével történt, amelyekben az ember egyébként is testén kívül tartózkodik. Ekkor észrevehető volt, hogy ha nem is a térben, de a világban, a szellemi világban fel van jegyezve az, amit a modem elvont ideákkal tudtak meg a dolgokról. Így a rózsakeresztesség számára az a különös dolog derült ki, hogy ezek a rózsakeresztesek mintegy átmeneti állapotban ismerkedtek meg mindazzal, amit a természetről kikutathattak abban a korszakban. Ezt felvették magukba, és úgy dolgozták fel ahogyan csak egy ember képes rá. Amiből a többiek csak tudományt képeztek, azt ők valóban eljuttatták, a bölcsességig. Ezt azután megőrizték lelkükben és a lehető legtisztábban próbáltak intim meditációkba átaludni. Akkor az történt, hogy a szellemi-isteni világok - nem a világ vége, hanem a szellemi-isteni világok - szellemi konkrét nyelven hozták vissza nekik azt, amit elvont eszmékben fogtak fel.
A rózsakeresztességnek az a sajátsága, hogy az átmeneti korban meg kellett állnia annál, hogy bizonyos álomszerű állapotba jusson és mintegy megálmodja annak a magasabb valóságát, amit a tudomány józanul talál meg itt a természetben. A XIX. század utolsó harmadában, a hetvenes évek végén, a Mihály-korszak kezdete óta az a jellemző, hogy amit a rózsakeresztes korban a leírt módon értek el, az most tudatosan érhető el. Így ma azt mondhatjuk: nem a régi, félig tudatos állapotra van szükség, hanem, egy magasabb tudatos állapotra. Akkor azután a természet megszerzett ismereteivel belemerülhetünk a magasabb világba, és amit a természet megismeréseként szereztünk meg, az a magasabb világból merül fel számunkra. Amikor újra olvassuk azt, ami beleíródott az asztrális fénybe, az szellemi realitásában merül fel számunkra. Amikor felvisszük a szellemi világba az itt megszerzett természet- ismeretet, vagy a naturalista művészet alkotásait, vagy a vallásnak lelkünk belső világában naturalista módon ható érzéseit - hiszen alapjában véve a vallás is naturalista lett -, akkor valóban találkozunk Mihállyal, ha kifejlesztettük ehhez a képességünket. Így azt mondhatjuk: A rózsakeresztességre az jellemző, hogy a leginkább megvilágosodott szellemei intenzíven vágyódtak a Mihállyal való találkozásra. Ez csak mintegy álmukban történhetett meg. A XIX. század utolsó harmadának a vége óta az emberek tudatosan találkozhatnak szellemükben Mihállyal.

Mihály azonban sajátságos lény. Olyan lény, aki voltaképpen nem nyilatkoztat meg semmit, ha nem viszünk hozzá valamit szorgalmas szellemi munkával a Földről. Mihály hallgatag szellem. Magába zárkózott szellem. Míg a többi uralkodó arkangyal sokat beszélő szellem - természetesen szellemi értelemben -, Mihály igen zárkózott, szűkszavú szellem, aki legfeljebb elvétve ad útmutatásokat. Mert Mihálynál voltaképpen nem a szót tapasztaljuk, hanem -, ha szabad így kifejeznem - a tekintetet, a tekintet erejét. Ez azon alapul, hogy Mihály leginkább azzal foglalkozik, amit az emberek a szellemből kiindulva alkotnak. Az ember alkotásainak a következményeiben él. A többi szellem inkább az okokkal él Mihály inkább a következményekkel. A többi szellem indítékot ad az ember számára, hogy mit cselekedjék. Mihály a szabadság tulajdonképpeni szellemi hőse lesz. Hagyja cselekedni az embereket de azután felveszi azt, ami az emberi tettekből lesz, hogy továbbvigye a kozmoszba, hogy amit az emberek még nem tudnak vele elérni, azt tovább hasson a kozmoszban.

Az arkangyali hierarchia más lényeinél úgy érezzük, hogy impulzusok származnak tőlük egyik-másik cselekedethez; kisebb vagy nagyobb mértékben erednek tőlük ezek az impulzusok. Mihály viszont olyan szellem, akitől nem érkeznek impulzusok, mert a most következő, valóban őt képviselő uralkodó korszakban a dolgok az emberi szabadságból fakadnak. Ha azonban az ember szabadon tesz valamit, tudatos vagy nem tudatos módon az asztrális fény olvasásának ihletéséből, akkor Mihály az ember földi tettét kiviszi a kozmoszba, ahol kozmikus tetté válik, ő a következményekkel törődik, más szellemek inkább az okokkal.
Mihály azonban nemcsak zárkózott, hallgatag szellem, hanem az emberhez közeledve határozottan elutasít sok mindent, amiben az ember ma még benne él a Földön. Úgy látjuk, hogy Mihály elutasítóan taszítja el magától például mindazokat az ismereteket, amelyek az emberi, állati vagy növényi életben az öröklött tulajdonságokra vonatkoznak vagyis mindarra, ami átöröklődik a fizikai természetben. Ezzel azt akarja megmutatni, hogy az embernek ilyen ismeretek mit sem használhatnak a szellemi világ számára. Mihály csak azt viheti fel, amit az ember a tisztán átörökölhetőtől függetlenül talál az ember állati és növényi mivoltában. Akkor nem következik be az oly sokatmondó elutasító kézmozdulat, hanem az egyetértő tekintet, amely azt mondja: ez helyes gondolat a kozmosz irányítása számára.
Mihály szigorúan elutasítja mindazt, ami például az emberi nyelvekben elválasztó jelleggel megjelenik. Amíg megismerésünket csak beburkoljuk a nyelvbe és nem visszük fel a gondolatba, addig nem jutunk Mihály közelébe. Ezért is folyik ma a szellemi világban alapjában véve igen jelentékeny küzdelem. Mert egyfelől az emberiség fejlődésében megjelent a Mihály-impulzus és jelen van; másfelől azonban sok minden más is van az emberiség fejlődésében, ami nem akarja felvenni ezt a Mihály-impulzust, vissza akarja utasítani. Ma például ide tartoznak a nemzeti érzések, amelyek vissza akarják utasítani Mihály impulzusát. A XIX. században lobbantak fel és a XX. században egyre erősebbekké váltak. Az utóbbi időben sok minden a nemzeti elvnek megfelelően, nem mondhatjuk, hogy rendeződött, hanem inkább rendezetlenné vált. Valóban rendezetlenné vált. Mindez a legnagyobb mértékben ellenkezik a Mihály-princípiummal és ahrimáni erőket tartalmaz, amelyek ellenszegülnek annak, hogy Mihály erői hassanak az ember földi életére és impulzusokat adjanak neki. Ma látjuk tehát a felfelé törő ahrimáni szellemek harcát, akik azt szeretnék felfelé vinni, ami az öröklött nemzeti impulzusokból származik, és amit Mihály szigorúan visszautasít.

Ebben az irányban valóban a legélénkebb szellemi küzdelem zajlik, mert az emberiség nagy részét elárasztja az, hogy nem gondolataik vannak, hanem szavakban gondolkodnak. Az ilyen szavakban való gondolkodás azonban nem Mihályhoz vezető út. Mihályhoz csak úgy jutunk el, ha a szavakon keresztül igazi belső szellemi élményekhez jutunk, ha nem tapadunk a szavakhoz, hanem igazi belső szellemi élményeink lesznek. Valóban az a titka a modem beavatásnak, hogy a szavakon túljutva érjük el a szellemiség átélését. Ez nem vét a nyelv szépségének az érzése ellen. Mert a nyelvet éppen akkor kezdjük érezni, és érzelmi elemként magunkban és magunkból kiáramlóan megélni, mikor már nem a nyelvben gondolkodunk. Erre azonban a mai embernek még törekednie kell.

A világnak újra el kell jutnia oda, hogy a civilizáció princípiumai közé felvehesse a valóságos beavatás elvét. Mert csak ezáltal jön létre az, hogy az ember olyasmit gyűjt lelkében itt a Földön, amivel úgy járulhat Mihály elé, hogy egyetértő pillantását vesse rá: ez megfelel a világnak. - Ez megszilárdítja akaratát, és az ember beletagolódik a világ szellemi előrehaladásába. Ezáltal válik az ember annak munkatársává, amit Mihálynak kell beleillesztenie az emberiség és a Föld fejlődésébe a most elkezdődő korszakában.
Rudolf Steiner

Mihály ezen okkult megközelítése olyan dimenziók kutatását kívánja, amely pusztán kételkedő elmével nem lehetséges, viszont a keresés során feltétlenül szükség van lényünk több szintű elemző képességére.
A szerepeket szemlélve valóbban azt láthatjuk, hogy nincs: "nincs új a Nap alatt".
A dualitás leckéi újra ismétlődnek más korokban más neveken: jó-rossz, fény-árnyék, dévák-aszurák, lemúriak-atlantisziak, angyalok-démonok munkája vesz minket körbe. 
Minden olvasónak mind szeretettel teljesebb utat kívánok, és olyan élményeket amelyek közeleb viszik saját lelkükhöz és Istenhez!

Thomas Meyer könyve korunk fő spirituális eseményeiről

Szergej O. Prokofieff - A Michael iskola és a Michael kultusz 

2015. Michael-nap: Csontváry géniusza (4. rész) 

A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI. 

Mihály arkangyal korszaka 

Mireisz László - Az álruhás király