Szamszára és Dharma: június 2023

Alexandra David-Néel (Louise Eugénie Alexandrine Marie David); 1868 október 24-én született és 1969 szeptember 8-án távozott el. A Francia-Belga származású hölgy jó módú családba született, jelentős örökséggel kezdhette fiatal éveit. Ennek ellenére a kalandok, a misztikum vonzotta. Híressé az 1924-es tibeti látogatása és a Buddhizmussal, Tibettel kapcsolatos könyvei tették. Sokan csak Madame Tibetként hívták.

Kalandvágyó, felfedező és Buddhista

Alexandra David-Néel felfedező 1868. október 24-én született Párizsban. Apja a francia származású Louis David francia szabadkőműves, liberális újságíró, tanár, míg anyja a skandináv származású, belga Alexandrine Borghmans volt. A teljes nevén Louise Eugénie Alexandrine Marie David már gyermekkorában rajongott Jules Verne könyveiért, a benne olvasott kalandos utazások megragadták a képzeletét. Később figyelme Ázsia felé fordult, amikor egy mesét olvasott Buddháról. Gyermekkora nem volt könnyű, többször megszökött otthonról, de elsősorban a család tétlensége zavarta, míg ő kalandokkal teli életre vágyott. Volt eset, hogy szüleitől elmenekült, elérte a hollandiai Vlissingen kikötőjét, ahonnan Angliába hajózott, de hamarosan a pénzhiány miatt vissza kellett térnie. Ekkor 15 éves volt. Figyelme egyre inkább a keleti filózófia irányába fordult.

Húszas évei elején bemutatták Madame Blavatsky asszonynak, akinek az ezoterikus világképe nagy hatással volt rá. Alexandra később megismerkedett Annie Beasant-tal és csatlakozott a Teozófia társulat Európai ágához is, Londonban 1892 június 7-én. De érdeklődése sokféle volt, a feminizmus és az anarchizmus eszméjével is foglalkozott. 1891-ben utazott először Indiába, és találkozott Bhaskarananda Saraswati-val. 1893-ban Sanskritot kezdett tanulni. A leírások szerint több "titkos társulathoz" is csatlakozott.

1895-től 1904-ig operaénekesként kereste a kenyerét. 1904-ben házasságot kötött Philippe Néel de Saint-Sauveur-al. 1911-ben Alexandra elindult harmadik Indiai útjára. Philippe-nek azt mondta, hogy elméletben legkésőbb 19 hónap múlva újra hazatér. De a valóságban 14 év múlva tért vissza Franciaországba. Ráadásul nem is egyedül, ha nem a fogadott fiával, Aphur Yongden lámával az oldalán.

Az Ázsiában átélt kalandjairól rengeteget írt. A wikipédiás bibliográfia szerint 30 könyv kapcsolódik a nevéhez. Gazdag, mozgalmas élete volt, találkozott főméltóságokkal, de szegény, hétköznapi emberek között is sokat mozgott.

Utolsó éveit Franciaországban, Provence-ban töltötte, házában amit Samten-Dzong-nak hívott, melynek jelentése a meditáció erődje. Korára való tekintettel több gondozó, titkár és segítő is megfordult nála. Legkitartóbb és legaranyosabb Marie-Madeleine Peyronnet volt, első találkozásukkor 91 éves volt már Alexandra Néel. Úgy volt, hogy csak pár napra kell a segítség, mert Alexandra Néel már akkor számolt azzal, hogy öreg teste nem bírja sokáig. Ezzel szemben egy tíz éves közeli ismertség lett a pár napból. Van egy 51 perces dokumentum film, amiben Marie-Madeleine emlékszik vissza az írónővel együtt töltött évekre. És ő maga is részben vonattal végig járja azokat a helyeket, amikről Alexandra Néel mesélt neki. Ez a kisfilm megtekinthető jelenleg francia nyelven Youtube feliratokkal, címe: "Sikkimtől a tiltott Tibetig".

Alexandra egykori háza ma múzeumként funkcionál, mely megtekinthető az alábbi címen: 27 Av. du Maréchal Juin, 04000 Digne-les-Bains, Franciaország

Életéről készült egy TV film is: Alexandra David-Néel: J'irai au pays des neiges

Magyarul olvasható könyvei

1927-ben jelent meg a Voyage d'une Parisienne à Lhassa-ben franciául, angolul My Journey to Lhasa. Ezt Magyarországon, magyarul először 1943-ban olvashatták, "Arjopa – Európai asszony zarándokútja a tiltott Lhászába" lapjain. A 291 oldalas könyvet Kemény Katalin fordította.

Későbbiekben a KönyvFakasztó újrakiadásában Utam Lhaszába címen találkozhatunk újra a könnyvel.

Hatalmas erőfeszítések és sokszor életveszélyes helyzeteken keresztül jutott el a szerző és társa az áhított Lhaszába. Az első európai nő, a volt ünnepelt operaénekes ráadásul inkognitóban, kvázi koldusként. Ruhája alatt pisztolyt szorongatva, az önvédelem utolsó lehetőségeként. Fehér bőrét korommal, zsírral és kosszal kellett fednie, nehogy elárulja magát. Többször rablókkal összeszólalkozva, fagyhalál és éhhalál küszöbén küzdve. A könyv több útikönyvtől, ajánlom mindenkinek aki már lassan 100 év távlatából társává akar szegődni az utazóknak.

Alexandra D-N és Jongden ugyanis 1924-ben érték el Lhaszát.

1929-ben jelent meg a Mystiques et Magiciens du Tibet (Magic and Mystery in Tibet). Ezt magyarul kiadta a Sorgerkolon és a Geopen, Mágusok között Tibetben címen. Később a Hermit kiadó gondozásában is megjelent, Misztikusokkal és mágusokkal Tibetben címen.

A "Le lama au cinq sagesses" (1935) magyarul az ISIS Irodalmi Könyvkiadó Vállalat gondozásban jelent meg "MIPAM Az öt bölcsesség lámája" címen. Ez egy Jongden-el közös regény. A legkorábbi ISIS kiadás, amit sikerült megszereznem 1945-ös és Moharné Dobó Éva fordította.

Ennek egy facsimile kiadását (Az öt bölcsesség lámája) köszönhetjük a KönyvFakasztó kiadónak 2001-ben.

A Magie d'amour et magic noire; Scènes du Tibet inconnu (1938), magyarul a Szerelmi mágia, fekete mágia avagy az ismeretlen Tibet szintén a Könyvfakasztó kiadásában jelent meg 2002-ben. Az írónő regénye, melynek hősét egy valóságban is élt volt rablóvezérről mintázta.

A La puissance de néant (1954), magyarul A semmi hatalma egy Jongden-el közösen készült regény. 2008-as Könyvfakasztó kiadvány.

A Les Enseignements Secrets des Bouddhistes Tibétains (1951), azaz a Titkos szóbeli tanításokat a Buddhista Misszió jelentette meg Magyarországon.

"Az okkult hangzású cím, "Titkos szóbeli tanítások a tibeti buddhista szektákban", ellenére a Mahayana Buddhizmusnak ez az eddig leírt legvilágosabb, képzelgésektől mentes, elfogadható magyarázata… David-Neel asszony azonban írását nem a tudományos beállítottságú tanítványoknak szánta, hanem olyanoknak, akik egyszerűen gyakorolni és tapasztalni akarják ezt a módszert, mint utat az akadályozók (klesa) legyőzésére, melyek abból az illúzióból fakadnak, hogy létezik egy személyes "én" különváltan minden létező örök és felfoghatatlan alapjától." /Alan Watts

Alexandra David útleírásainak és regényeinek köszönhetően sokan ismerkedhettek meg először Tibet és a buddhizmus csodálatos világával. Többen hivatkoznak rá, mint lámára, illetve az európai-női-lámára. Sajnos hitelt érdemlően jelenleg azt cáfolni vagy megerősíteni nem tudom, hogy láma rangot kapott volna Tibetben. Valószínű ez a megnevezés egy tiszteletadásból is jön, másrészt abból is, hogy a vele sokáig élő Yongden viszont valóbban láma volt. Akárhogy is legyen, érdeme, illetve Yongden érdemei is kimagaslóak és tisztelendőek. Remélem a jövőben további Alexandra D-N könyvet is lefognak fordítani magyarra, illetve jó volna ha újrakiadások is napvilágot látnának. Ugyanis az eddig magyarra lefordított könyveket is nehéz fizikai beszerezni még antikváriumokban is.

/Írta: Balogh Tamás, 2023 06. 12.

Link ajánló:

https://www.youtube.com/watch?v=IWQPF385ouE

https://old.vopus.org/hu/gnozis/nagy-alakok/alexandra-david-neel.html

https://elbidaprojekt.hu/2021/04/ajropa-europai-asszony-zarandokutja-a-tiltott-lhaszaba.html

https://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/tudomany/az-egyetlen-lamaasszony-38745/

https://nlc.hu/ezvan/20140921/az-elso-noi-lama/

http://www.buddhapest.hu/2012/04/az-elso-europai-no-aki-felfedezte.html

https://tricycle.org/magazine/alexandra-david-neel/

https://www.harperacademic.com/book/9780060596552/my-journey-to-lhasa/

https://videa.hu/videok/film-animacio/23.alexandra.david.neel.es.tibet.egyszer-volt-mese-rajzfilm-1Sh0Ng0I4WiFgCb9

https://moravcsikandi.cafeblog.hu/2017/05/28/madame-tibet-alexandra-david-neel/