2011. május 2., hétfő

A Setét torony és a Lost kapcsolatának elemzése

LinkStephen King Setét Torony (The Dark Tower) regénysorozatának párhuzamban állítása következik a Lost című filmsorozattal. Nem szándékozok nyakatekert fejtegetésbe kezdeni, de mindenképp lelövöm az "összes poént" ami csak eszembe jut és "Spoilert" halmozok. Így tehát csak az olvassa, aki legalább az egyiknek már végére ért! :D
Valamint, mind ez csak lelki tisztázás és tisztelgés részemről. Írásom kétségkívül azoknak lesz, majd muris akik tudják is, hogy miről írok. Ha esetleg még csak az egyik történetet ismernéd kedves idegen, mindenképp ajánlom figyelmedbe a Másikat is! :)
Ne felejtsétek, amit a Fekete Házban („Jacob háza” az erdő közepén?)
Jack Sawyer-ről mondott Sai King:
„Utazott, és az utazás szélesíti a látókört."
Először is leszögezném könnyű egyezéseket találni 2 misztikus sorozat közt. Főleg ha mindkettő alapjaiban jól van megírva, elbeszélve. Mindkettő az emberi kapcsolatokról, a létezés problémáiról ír sokszor extrém felgyorsított színtereken. Nekem nem titkoltan azért is tetszik mindkét "sorozat", mert hemzseg a misztikumtól. Az írásom a D.T. és Lost teljes elolvasása/megnézése után keletkezett. Mindezt a teljesség igénye nélkül teszem, ha ki hagytam valamit nyugodtan szóljatok. Azt még a kalandok elején leszögezném, hogy csak a főbb dolgokat említem meg, a kapcsokat és talán kissé több Lost hasonlattal fogok élni. Bocsássátok meg mindezt, legfrissebb élményem ugyanis az ABC sorozata, lévén hogy csak a múlt héten néztem meg utolsó részét. Kezdjük hát! Kalandra fel!

Érdekességek:
Alapvetően mindig a jó és a rossz, Jin (Lost egyik szereplőjét is így hívják:) és Jang harcáról olvashatunk. A dualitás megkerülhetetlen világában élünk és csúnya szóval megváltásra vagyunk rendeltetve. Életünket ennél fogva a legkülönösebb emberekkel éljük, néhányan ezek közül barátaink lesznek. És most következik a romantikus része a dolgoknak:
Ha nagy feladatokat kell végre hajtanunk, és az istenek is támogatnak vagy esetleg a Rózsa, akkor harcos férfiakká és amazonokká válunk. Szükségszerűen eközben meg kell értetnünk magunkat egymással, a világgal és kulcsfontosságú információkat kell megtudnunk.
Strófa: Commala-ka-nagy,
A sors kezében vagy,
Légy kitalált, vagy lényeges,
A fogyó órák foglya vagy…
/Stephen King - Sötét torony 6. kötet - Susannah Dala - Bihari György
Nyelvezet:
A szigeten számos idegen nyelv jelenik meg: (Angol), Latin, Koreai, Japán, valamint ékírások, hieroglifák és egyéb holt nyelvek. A D.T.-ben rögtön ott találjuk lábunk előtt a Nemes nyelvet és azt a rengeteg dialektust, ami Roland ismer, némelyiken persze csak káromkodni tud az idő előrehaladtával.
Jin a kezdeti nehézségek után végül megtanulja az angol nyelvet. Az pedig csak természetes, hogy Jake, Eddie és Susanna számos kifejezéssel gazdagodnak Pl.: KA, KAtet, Din, ANtet és satöbbi…
A megtett út során könyvek özönével találkozunk: Lostban- Ben, Sayidnak egy Carlos Castaneda (A Separate Reality) könyvet nyújt át: " Már kétszer olvastam, és jó..."
A D.T.-ben könyvekből a szó szoros értelmében telített raktárokkal találkozunk és olyan remek olvasmányokkal, mint Choo Choo Charlie vagy a Riddle-De-Dum. Sőt ki ne felejthetnénk találkozásunk a félénk alkotóval: Sai Stephen Kinggel személyesen.
Mindemellett további diszkrét irodalmi utalások is fellelhetőek, mint például Shardik alakja… a D.T. -ben már ha az a monstrum diszkrétnek számít.

Nevekről:
Itt csak egy észrevételem volna:
Kahana - a hajónak a neve, ami Michaellel együtt felrobban a sziget mellett. Hogy KA-val kezdődik az biztos… :)

A túlélés ára, helyszínek és gépezetek:
Roland története egy fantasy/western nagymű, a Lost pedig gépezetekkel tarkított, misztikus időkből ránk maradt veszélyes paradicsom. Mind kettőben az a közös, hogy a 20. és 21. század szelleme, a mai „modernitás” hívta életre és a fogyasztók igényeit mesterien szolgálja ki. Essen pár szó ezért itt a gépezetekről, melyek terén mind két mű gazdag:
Roland világa, az is amelyikben a világ leginkább elmozdult rendelkezik néhány furcsa gépezettel. Az első könyvben, Roland lövő vasai számítanak a legizgalmasabb látványnak az emberek számára. Van egy-két dolog ami még működik, bár az is lehet hogy csak azért mert Walter úgy akarta, mint Pl. az atommeghajtású kút a Pihenőállomáson.
Choo Choo Charlie is gépezet, akármennyire is gonosz antropomorf rém.
Az érdekes gépezetek listáját nem szeretném tovább szaporítani, ehelyett megemlíteném a repülőgépeket. Roland egy repülőn találkozott először Eddie-vel. Lord Perth sorsát pedig mind tudjuk. A Lostban repülőgép szerencsétlenségek során kell átesniük a túlélőknek. Természetesen azon kevesek kivételnek számítanak, akik például a Fekete Sziklával, vagy épp a Rousseau hajójával „értek partot…”
          Itt egy további kis kitérőt tennék és a drogok felé evickélnék:
„Tudatmódosítás”: - A Drive Shaft basszusgitárosa és lelke épp drogokat szállít és maga is használója. Akárcsak Eddie Dean testvérünk, akit félig-meddig el is kapnak. Charliet – mármint a Lost Charlie-ját mind két megélt valóságában lefülelik. Egyezés, hogy Ő is leszokik, mint Eddie és mindketten nagy harcosokká válnak a saját földükön és meg is halnak két puskaropogás közt. Rolandról tudjuk, hogy meszkalint fogyasztott, John Locke izzasztó kamrát használt mikor szükséges volt, hogy látomások szóljanak hozzá. Mindemellett mind két műben fellelhetőek a hagyományos gyógyszerek és a természetfeletti gyógyulások.
Jack Sheppard doktor volt és sok más szereplőnek volt szüksége – Jacknek is – gyógyszerekre. A D.T.-ben Roland Sawyerhez hasonló fertőzésen esett át, amit csak gyógyszerekkel vészelt át. Kuriózumnak számító italokról is beszélhetünk, ami a Szigeten a sör és a bor, az Rolandnál a kávé és kóla.
Visszatérve pedig a Lost gépezeteire; repülők, VW autók, fúrógépek, templomok (Callahan atya és Mr. Echo helyszínei), tornyok (világító torony), szobrok és föld alatti, bunkerek utak hálózata teszik színessé a képét. Egy-két építménye 8000 éves is lehet (Ha csak nem hiszünk Atlantisz létezésében, de ez másik történet :-D
          Itt nem is az épületek maguk, hanem inkább a tér és időbeli váratlan megjelenésük keltik fel a figyelmet. Ennyi szócséplés után tehát azt is megállapíthatjuk, hogy alapvetően az emberek és a helyszínek megegyeznek. Az emberek legalább annyiban, hogy végül megszeretjük a gazfickó szereplőket is, és nehezen akarunk megválni tőlük.
          A helyszínekben a víz, mint az élet eredője mindig megtapasztalható, még ha negatív festés által is. Roland rengeteget utazik sivatagos közegben, gyakorta a kifulladásig és végül eléri azt a hatalmas víztömeget, melynek partján megtalálja az ajtókat. A homok, mint hadszíntér szintén jellemző a Szigetre is, melynek sávja elválasztja a vizet a dzsungeltől. Az óceán, pedig akár egy végtelen sivatag öleli körbe hőseinket a menekülés lehetősége nélkül.

Elvesztett szerelmek és emberek:
Erre a részre felesleges szavakat pazarolni: Roland üveggömbben látott álmát ismerjük, ahogy azokat a nőket is akikkel össze hozta a sors. Eddie és Susannah egymásra találtak.
A Lost pedig szinte minden epizódja tömítve van női-férfi szerelmi szálakkal.
Némelyik szerelemből gyermek is születik, néha testvérek. A D.T.-ben szintén egy terhességnek leszünk szem és fül tanúi, ami viszont közel sem annyira idillikus, mint Pl. Aaron születése. Na persze a Szigeten született gyermekekről is lehet tudni, hogy nehéz sorsuk lesz, akárcsak anyjuknak.
A párkapcsolatok témakörben ejthetünk néhány szót a testvérekről is. A Lostban a testvéri-anyai kapcsolatoknak nagy szerepe van:
(Itt feltétlen megemlítendő, hogy Jacob fivérét angolul: The Man in Black-nek hívják, mert hisz sötét haja van, sötét ruhákban járkál és rettentő sötét ügyei lesznek végül.)
Jacob testvére ugyan könnyek közt, de megöli anyját – mert az a szigeten maradásra kárhoztatta – majd Jacob szemet szemért alapon végez gonosz bátyjával.
          Lelkének egy része – feltehetőleg a gonoszabbik - azonban valahogy még ezentúl is a szigeten ragad, a fehér fény melyet olyannyira kívánt és félt nemcsak egyszerűen ellökte magától, hanem még inkább magához láncolta. Rolandnak pedig mind tudjuk, anyja halálában szintén van némi szerepe…
Callában egyenesen ikerpárokat rabolnak el a farkasok. Később, pedig megnyomorítva küldik őket vissza. A Többiek Ben Linus vezetése alatt szintén raboltak el gyerekeket is. Valamikor még Eddie Dean és Henry is gyerekek voltak, s Eddie a nagyobb árnyékától félt még testvére halála után is. Charlie Pace és testvére a Dean-ékhez hasonlóan szintén drogfogyasztók voltak és rivalizáltak egymással.
Utálnám magam, ha egyetlen szóval sem utalnék szőrös kis barátainkra. Név szerint: Csí-re (angolul Oy) és Vincentre gondolok, akiknek kis gazdáik mindkét történetben bőven kivették részük és az állatok is meghatározó, egyedi személyiségei voltak a történeteknek.

Mikor a szerelem titkokkal társul:
A megváltás szó mellett a titokkutatást bűn volna nem megemlíteni. Minden szigetlakónak megvan a maga kis rejtegetni valója, elmondatlan élettörténete. Ugyanez a helyzet Roland KA-tetjénél is, Eddie Pl. a faragott kulcsot napokig szorongatja markában, mire oda megy Deschain úrhoz. Ha már Roland neve szóba került ismét, akkor megemlíthetjük a hosszú életet. Legjobb tudomásunk szerint Ő már igencsak ősidők óta kutatja tornyát. Hogy mióta azt talán senki se tartja számon, mindenesetre a Lostban is megjelenik a hihetetlen hosszú életkor a sziget védelmezői és Richard személyében.
Számok és a Dharma:
- Számok King-nél: a 19es, 7es, és a többi Gádor alapvető elrendezése köré szerveződik
4 - 8 - 15 -16 - 23 -42 mely, mint később kiderül a Sziget és Jacob eszközei, mellyel magához kapcsolja a számára fontos embereket. Valami olyasmik ezek a számok, mint a Pí (3,14...) a matematikában és a természetben.
Dharma: A Lost legmeghatározóbb csoportja a Dharma kezdeményezés. A Dharma Ázsiából "jött" szó, ezért is passzol hozzá talán Pierre Chang hangsúlyos alakja (és ugyancsak a Namaszté kifejéz, üdvözlés). A Dharma egyik szimbóluma, a Dharma-kerék, mely ismeretes természetesen az egyik legfontosabb buddhista szimbólum.
          A Toronyban a KA-t sokszor úgy értelmezik, mint egy kereket. "A KA egy kerék..."
Tengernyi könyvet lehetne teleírni erről az egyetlen szóról, így hát aki érdeklődik iránta, az kezdje a szemlélődést a Wikipédián. A Dharmáról el lehetne mondani, hogy egy olyan fogalom ami a "minden egy" elvét sűríti magában akárcsak a Torony és a Sziget :)



A gonoszság és további emberi kapcsolatok:
Szó esett már a Jin-Jang szimbólumáról, de meglehetne említeni még ezernyi tanmesét, görög eposzt, tragédiát és drámát is. Mind ugyanazt az emberben megjelenő harcot testesíti meg, ami kitölti egész életünket.
A füst szörny, avagy a Fekete ruhás ember – mind 2 sorozatban – ennél fogva összeegyeztethető Mefisztóval és a Bíbor Királlyal is. A gonoszság és a sötétség, pedig megbúvik mindenkiben, végül azonban mi döntjük el, hogy „melyik farkast akarjuk táplálni”.
Érdekes, hogy az utolsó évadban Ben Linus egy a szigettől távol eső lehetséges életsíkon jó emberként, jókor cselekedett mindig.
Ha létezik a Fehér, a Nemes és a Jó akkor természetszerűleg rossznak is kell lennie. Hogy, pedig izgalmas legyen a történet mindkét oldalt rendkívül kontrasztosan mutatják be; ez a kettőség jelenik meg Jacob és testvére kapcsolatában is. Ez természetesen a "modern" nyugati kultúrában, annak eszközeivel történik, ahol a testvérek is elárulják egymást és eredetüket, valamint az egész létezés ellen értelmetlen elme harcot folytatnak.
          - A Gonosz Locke "füstszörny" alakja párhuzamba állítható a Torony világának szellemeivel is, boszorkány-kör-kő szörnyeivel. Azokban is lényegében raboskodó lelki minőségek kísértenek. Szintén ide sorolható a ház, ami Jake-et megtámadta, a koponya szelleme, ami a Harcossal beszélgetett és talán Shardik megmételyezett alakja is.
Roland és Jake az őrület határáig sodródik, mi alatt azzal küszködnek, hogy Jake-t áthúzzák az ő valóságukba. A Szigeten egyfajta vírusként manifesztálódik a gonosz erők működése, Roussea-val fiatalabb korában szerelme végezni akar őrült állapotában. Rousseau azonban megelőzte. Az idő előrehaladtával később ő maga is megőrül, bár ő leginkább abba, hogy a Többiek elvették tőle lányát. Halála után az ő sorsát járja Claire, aki nem kevésbé lesz bolondabb. D.T.-ben az egyik főszereplőről tudjuk biztosan, hogy több személyiséggel rendelkezik: (Odetta Holmes és Detta Walker)
          Ennél a pontnál jegyezném meg, hogy én magam személy szerint nem tartom vérbeli harcosnak Jack Sheppard karakterét – igazából nem is kedvelem, de ez csak személyes ügy – ami viszont kikerülhetetlen motívum, hogy a KA forgószele végül őt is felkapta és mikor igazán kellett vezetői minőségét megszerezve cselekedett. Semmiképp sem Roland, de egyfajta Herkulesi utat járt be, s végül hívő lett.
„Strófa: Commala-me-három,
Végig kell menned az úton.
Ha végül megleled, amire vágyol,
Boldog leszel, tudom. ..”
/Stephen King - Sötét torony 6. kötet - Susannah Dala - Bihari György

Fantasy elemek és további motívumok:
Legszembetűnőbb talán e téren az időutazás, az idősíkok gyakori váltakozása (A Lostban az esetleges zavaró gyakoriság véleményem szerint az amerikai nézőközönség miatt is van, akiknek a perverz érdeklődési rátáját ki kell szolgálni. Ennek ellenére az egész sorozatot szemügyre véve a készítők jól oldották meg a feladatot. Habár néha zavaró volt az a kényszerűség, hogy a párhuzamos idősíkon a már ismert szereplők csakis a hasonszőrű régi arcokkal találkozhatnak.)
(Ezek az angolból átvett szóval: flashbackek és flashforwaldok – létezésük oka az, hogy így tudják a szereplők múltját leírni és jövőjüket előrevetíteni. Így megy ez, a könyvekben ugyanezt észre se vesszük, és a Lostban is próbálják a két idősík közti átmenetet a lehető legjobban összemosni.)
„Daniel Faraday: - Képzelje el, hogy valami szörnyűség fog történni, egy katasztrófa és csak úgy tudnánk megakadályozni, hogy ha rengeteg energiát szabadítanánk fel; mondjuk egy nukleáris bombával.
Desmond Hume: - Felrobbantana egy nukleáris bombát?
- Figyeljen! Ttegyük fel, hogy mindez igazából nem is a mi életünk, az is lehet hogy van egy másik életünk és valami okból változtatnunk kell. Eszemben sincs felrobbantani egy bombát, de azt hiszem megtettem.”
Adott szabályok szerint kell játszaniuk a szereplőknek, a képlékeny de mégis múló idő alatt.
Legyen a helyszín Los Angeles, vagy Kansas – vagy egy alternatív hely, ami hasonlít rájuk.
Bár már megemlítettem a régi kultúrákat és azok visszamaradt használati tárgyait. Gyakorta a letűnt királyságok és rendszerek maguk mögött hagyják eszméiket is az utánuk következőknek.
Az eszmékből és harcokból pedig gyakorta csak az őrület marad, mint azt a D.T. Lud nevű városában a pubik és szürkék csatározásainál láthatjuk. Ugyanez a továbbörökített pusztítás kíséri végig a Dharma és a Többiek háborúval töltött éveit is. Igazából csak „megszokásból harcolnak” és az igazi működtető vagy épp romboló energiákról fogalmuk sincs.
          Ismertek még Jacob anyjától a következő szavak:
„Ide jönnek, harcolnak, pusztítanak, megrontanak, mindig ugyanúgy végződik.” Ő ezt még az ártatlan fiainak mondja, kiknek későbbi bűneit az Oceanic utasai igyekeznek jóvátenni és elrendezni a maguk és mások okozta pusztítást, rémségeket. A Barlang szájában, ahonnét a fény érkezik és ahová a víz folyik, nos akörül rózsák teremnek. Hahó, ugye nem kell meg magyaráznom? :-)
Az angol frázis: "We'll live together or we'll die alone" angol punk rockertől Billy Bragg tollából származik. Azaz magyarul: „Vagy együtt tovább fogunk élni, vagy magányosan halunk meg.”
= „Élj másokkal és hallj egyedül.” és ennek fordítottja igencsak visszatérő frázis.
- Kútba, avagy szakadékba esés motívuma a Harcos végén egyértelműen és végzetesen megtalálható. Ugyanez a Lost végjátékában Sawyer és Juliet közt játszódik le talán a legerőteljesebben – természetesen Sawyer épp hogy minden porcikájával meg akarja menteni a feleségét - , azonban ha csak a cserbenhagyásra, mint jelenetre vagy sötét szakadékra gondolunk, akkor azokból végtelen számú példát tudunk említeni.

Célok és áldozatok:
Roland célja, hogy eljusson a toronyhoz. Jack-é – az idő többségében -, hogy kijusson a szigetről. Mind a két férfi története tele van más emberek védelmezésével és tőlük magasabb rendeltetésű energiák megóvásával. Hug és Jacob Jack-ről beszél:
„Hurley: - Várjunk csak! Azt akarta, hogy Jack lássa a tükrét? ... Miért?
Jacob: - Ez volt az egyetlen mód, hogy megértse milyen fontos.
- Ha ez volt a terve, visszafelé sült el.
- Jack itt van, mert meg kell tenni valamit. Nem árulják el mi az, neki kell rájönnie.
Nem mindig megy, hogy beugrunk egy taxiba és közöljük mit kell tenni.
... Más alkalommal el kell érnünk, hogy bámulják az óceánt.”
Röviden kimondva: mind ketten elérik céljuk, bár nem úgy ahogy elképzelik. Minden - szükséges - utat végig kell járnunk, s végül föl kell caplatni annak a toronynak a legtetejéig is. A rejtélyeket ki kell deríteni, leásni a föld legmélyére, ha az szükséges. A kalandozásban az a nehézség, hogy legtöbbször a szereplők nem egy meghatározott cél felé tartanak. Legtöbbször az igazi cél maga a tanulság, az élmény, ami az átélt kalandból visszamarad. A tanulság – a sok közül, hogy nem mindegy, kik vagyunk és miként járjuk az utat. A megtett Út formál minket, néhányunk megváltozik, de vannak, akik minden világban gonoszak.
          A szereplők a sors, végzet, elrendeltetés és a múlt megváltoztatásával kísérleteznek. Sokszor mindeközben öntudatlanul is játékszerévé válva egy nagyobb rendnek. Ilyenkor állandóan jelen van az abszolút kikerülhetetlen véletlenek láncolata és kénytelenek egy sugár/vezérfonál mentén táncolni (deus ex machina). Megjelenik egyes esetekben a szent élet, a megszentelt élet szentsége, a vallásosság, mely jó tetteket követel a kárhozott lelkektől. Azonban jó keresztényi tetteket a halál földjén, puskapor viharában nehéz véghezvinni, főleg ha állandóan versenyt kell futni az idővel. (A hagyományos-lineáris időkeretet pedig sokszor felrúgják.) A szereplők céljai mellett az alkotók végső célja a nézők kiengesztelése – a hős megdicsőülése, mégis valamifajta szakrális megváltás által.

Megváltás fázisai:
Szó esett már a gonoszságról és annak megtestesüléséről. A gonosz fő karakterek sajátja az a képesség, hogy tudnak olyat ajánlani a pozitív hősöknek, amitől azok elcsábulnak, netán át is állnak a setét oldalra. Így megy ez. Tehát a főhősnek fokozattan önmagára és ellensége kígyó nyelvére is vigyáznia kell, ha épp bőrrel akar kikerülni az események sodrából.
Ördögi praktikákkal kapcsolatos a tolószék motívum is: Detta Walker és John Locke, két történet, két kulcs szereplője mozgáskorlátozott múlttal rendelkeznek. S bizonyos értelemben korlátaikat mind le tudták küzdeni, amikor eljött annak ideje.
A zenék, dalok is fontos feladatot látnak el. Létező és fiktív zenekarok és dallamok kísérik el barátainkat. Drive Shaft, ZZ top, AC/DC, Mama Cas csakhogy néhány példát felhozzak.
Fegyverek – lövő vasak és a vadászat/halászat és a nehezen megszerzett élelem egyéb formái.
Támadás – a western hangulat megvalósulása a dzsungelben. Taktikázás és megtévesztés, valamint valaki mindig támad és valaki védekezik.
          Alternatív valóságba való "belehalás" avagy tovább lépés és utazás. A D.T.-ben a Manniták segítségével – is – találnak ki utat a szereplők, mindemellett átjárókon, ajtókon és révüléseiken keresztüli utakra kényszerülnek. A Lostban Jack és társai másodszorra is egy veszélyes repülő útra indulnak. Kvázi önmaguk, együttesen teremtik meg a lehetőséget, az ajtót amin keresztül átléphetnek a Szigetre. A Lostban a megváltás végső fázisa a zárókő eltávolításával, majd visszahelyezésével érkezik el. Desmond miután a zárókőt eltávolította a mélyben lakozó sötét erők felszínre kerülhettek és azokkal szembenézve a hősök végül legyőzhették azt. Az energiák megfordultak ez által – sikeresen visszazárták Pandóra szelencéjének száját (a borosüveg dugaszát) – a zárókő - rózsa megújult erővel tölthette be feladatát. Érdekes pont, hogy miután az ördög szerepét, vagy legalábbis erejét vesztette, mintha az alvilág/Pokol azzal párhuzamban tört igazán felszínre. Lehet már volt róla szó, de még egyszer kihangsúlyoznám a kalandtörténetek másik magvát a barát kiszabadítását a gonosz karmai közül, ez itt jól láthatóan megjelenik. Szintén érdekesség, hogy zárókő erősen fallikus kialakítású volt feladatában is, azonban ezen ne akadjunk ki – a masszív ember építette dolgok, mint Pl. piramisok, tornyok és masztabák egyszerre törnek az Ég és Föld végtelene felé. Így megy ez.
Összegzés:
Kezdet és vég megegyezik, a válasz mindig az : Élet. Miért működik mindez? Mert a titkok érdekesek és szeretjük őket ha a fülünkbe súgják. Mert létezik a beavatás és az ősi motívum rendszerek nyelve, amik miatt feláll hátunkon szőr. Azoknál, akik kicsit is fogékonyak a misztikumra és a rejtélyekre értékelik mindezeket.
Nem mindenki születik kalandornak, van aki szó szerint egész életében egy kis szigeten él és hal saját belátása szerint. Más el akarja hagyni ezt a szigetet, megint más el is hagyja, majd valami visszatéríti. Vannak, akik sohasem hagyhatják el. Bármi is legyen a mi "végzetünk" érdemes vele szembenézni, és ha félelmünk van, vagy feladatunk, annak okának végére kell járnunk - lehetőleg úgy, hogy közben ne a vén hasított patájút szolgáljuk (mosoly :-)
A mulandó életüket jelképező fonál elvágására készteti az embereket a Sziget és a Torony is.
A fonál, avagy a szövés itt megemlítendő nagyon kedvenc motívum a Szigeten. Jacobot nevelőanyja tanította meg az !anyaggal! való helyes bánásmódra és tőle tudjuk hogy magát a szálakat is ők maguknak kellett előállítaniuk.
Az emberek hatással vannak egymás sorsára legalább annyira, mint önmagukéra.
Megerősíthetjük vagy eloszlathatjuk mások félelmeit, gondolatait, érzéseit. Pozitívan vagy épp negatívan befolyásolhatjuk őket. Az, aki csak a negatív dolgainkban "erősít meg" minket/engem arra semmi szükségem. Az, aki csak eljön hozzád és személye sem kedves, mondanivalója sincs és még ajándékot sem hoz - netán még korhol is arra semmi szükség, meneszteni mihamarabb muszáj.
Szintén fontos, hogy felismerd ezeket az embereket és azt is, hogy viszolygásod ellenére mi dolgod még velük. A Sziget az egy helyről feltörő, de olykor a felismerhetetlenségig ellentétes erők megjelenítésének színtere. A dualitás melegágya, a Jing- és Jang megvalósulása.
Végkövetkeztetés tehát, hogy amit látunk, olvasunk és megfog minket azok az egyetemes emberben meglévő erők miatt hatnak ránk. Harcossá azok a beavatott férfiak és nők válnak, akik a gyakorlatban is megélik (élnek a tudással) a megértett tudást.
          A harcos szemtől szemben áll a (az abszolút való) világgal (avagy világokkal).
És Ő minden pillanatában ennek a ténynek tudatában van. Attól a pillanattól válik valaki Harcossá, hogy a felismert tehetségét, eszközeit kamatoztatni, használni tudja és ráadásul szembe is néz Élete azon részeivel, melyek előtte vannak.
/A HARCOS elbukhat, elvehetik fegyvereit, vagy épp leszúrhatják és futni kényszerül, ám nem Harcos, ha nem tanul, s nem akarja értelmezni és előnyévé változtatni veszteségeit - melyek a történtek fényében mindig szükségszerűnek bizonyulnak.
          „Figyeljetek rám, kukacok! Figyeljetek, mert egy napon az életeteket jelentheti! Sohasem láttok mindent, amit láttok. Az egyik dolog, ami miatt hozzám küldtek benneteket, az, hogy megmutassam nektek, amit nem láttok abban, amit láttok – amit nem láttok, amikor beijedtek, vagy harcoltok, futtok, vagy keféltek. Egyetlen ember sem lát meg mindent, amit lát, de mire harcosok lesztek – úgy értem, azok, akik nem mennek nyugatra –, többet láttok meg egyetlen pillantással, mint némelyik ember egész életében. És amit nem láttok meg azonnal, azt meglátjátok utólag, emlékezetetek szemével, amennyiben elég sokáig éltek ahhoz, hogy emlékezni tudjatok. „ /Cort
Továbbiakban még érdekes, hogy semelyik történet sincs teljesen lezárva. A Harcosról tudjuk... amit tudunk, vagyis hogy nyitva van hagyva egy ajtó. A sivatag magába szippantotta, mint már annyiszor és lehet hogy sikerül egyszer valahogy megváltania önmagát végleg - ? (na persze ahogy a Tornyot és Roland makacsságát ismerjük...) - .
          A Sziget, az Elveszettek utolsó epizódjai erősen azt sugallják, hogy miután Jack visszatette a zárókövet Hugo és Benjamin sikeresen védelmezte a Fényt. S végül - már-már túlzó amerikai Happy End érzet közepette - elnyerték megváltásukat, mivel jól szolgálták a KA-t.
Érdekes tény még, hogy Benjamin nem megy be a templomba. Érdekes még, hogy mind két történet úgy kezdődik, ahogy végződik: Jack kinyitja a szemét, majd becsukja. Roland a sivatagban üldözi a feketébe öltözött embert, majd ismét a sivatag…
          Egy másik sorozatból idézve: „All of this has happened before and it will happen again.”
= „Mindez megtörtént már egyszer és újra meg fog történni.” / Battlestar Galactica
Úgyis lehet értelmezni, hogy a Sziget ellenségei a Törők és Jacob "barátai" a Harcosok, akik az előbbiektől védelmezik minden világok motorját, értelmét és eredőjét a Fehéret, azt az elemi Fényt, mely rossz kezekben a világot őskáoszba taszíthatja. Tehát a Sziget tornya valójában maga ez az energia nyaláb, melynek sok szála van, és ahol a legerősebb; az a Sziget szíve. Történet vége.
- Talán helyesebb volna azt kérdezni, hogy mi NEM egyezik a két történetben?
Remélem élveztétek az olvasást és filmsorozat nézést. Hosszú napokat és kellemes éjszakákat! Találkozunk egy másik életben! :-1 :-9
Hogy még itt vagytok? Nos akkor ajánlom figyelmetekbe a következő linkeket:
Lost az IMDB-n
Asetettorony.wordpress.com - Magyar nyelvűn rajongó oldal
A-setet-torony-es-a-lost-kapcsolata Prof. Beej magyarra fordított szövege 1
A-setet-torony-es-a-lost-kapcsolata Prof. Beej magyarra fordított szövege 2
Professzor Beej blogja
lxicon.com/sohan - Alvar Hanso "honlapja"
Wikipedia linkek: Lost - eltűntek
A Lost mitológiája
Hanso alapítvány
Dharma kezdeményezés
LinkOstábla
Lost Pédia (Angol)
A teljes szöveg itt található meg nyomtatható formában – érdekes, hogy pont 7 oldalnyi Word dokumentumot tesz ki.

Írta: Balogh Tamás 2011. 05. 02
acrab888@gmail.com