2011. június 17., péntek

Civilizációk kronológiája

Következzen ezúttal egy az előbbiektől eltérő bejegyzés. Pár hete édesanyámmal beszélgettem, és valahogy szóba kerültek a régi kultúrák. Megkérdeztem tőle kíváncsiságból – szerinted mikor épült a három nagy piramis? – Nézett egy darabig, majd némi bátorítás után tippelt. Azt hiszem i.e. 2000 - 2500 időszakot mondta. Aki szintén így gondolja és tovább olvas, az láthatja a valós évszámot.
A helyzet tehát az, hogy ez a beszélgetés elgondolkoztatott és egy kis magán időrendi táblázatot firkantottam. Próbáltam összerakni a legfontosabbakat. Hasonlót egy régi tanáromtól láttam, akinek volt egy 20-30 méteres! A4-es lapokból álló táblázata. Nos az enyém jóval szerényebb és a kereszténység elterjedése után jóval kevesebb információval megáldott. Vajon mikor jöttek létre az első nagy civilizációk? Mik a tévhitek az őseinkkel kapcsolatban? Mennyi időnk van még itt a Föld bolygón? Ha volt a múltban nagyobb spirituális tudás hol és mikor veszett el?
Időrend:
Előzmények: 13-14 milliárd éve alakult ki a világegyetem (big bang)
Tejútrendszer galaxisunk becslések szerint 10-11 milliárd éves, Naprendszerünk 4,6 milliárd éves, míg a Föld mint egy 4 Md. éve alakulgatott ki.
3 Md éve kialakult a Valbara szuperkontinens,
A dinoszauruszok 65,5 millió éve (a kréta-tercier kihalási esemény során kipusztulnak
300’000 évvel ezelőtt jelent meg az ember.
(Némi humorral: tehát a dinók és az ősemberek közel sem voltak puszipajtások.)
125 ezer évvel ezelőtt elkezdte benépesíteni az ember a Földet
125 ezer évvel ezelőtti vándorlás Afrikából: - Hans-Peter Uerpmann tübingeni régész a Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányában fejtette ki kutatásának eredményeit (Mindez ellentétben áll a korábbi 75000 éves becsléssel).
Atlantisz (?):
- Edgar Cayce szerint egy 200 ezer éves civilizációról beszélhetünk. Cayce szerint Atlantisz egy roppant magasan fejlett kultúrával rendelkező népnek szolgált lakóhelyéül, mely a mai emberiség ősének is tekinthető. Technikai tudásukat szinte a tökélyre fejlesztették, ez képessé tette őket, hogy bármit megalkossanak. Sokszor utalt rá, hogy birtokolták a "halálsugarat" is, amit az akkoriban a Földön kószáló hatalmas gyíkok (!) kiirtására használtak. Jelezte, hogy a mai ember nemsokára újra felfedezi ezt a sugarat (pár év múlva két kutató kifejlesztette a lézert). A földrész pusztulása is ennek az irányítás alól kicsúszott energiának köszönhető. A katasztrófa három szakaszban történt; az első i.e. 15.600-ban, az utolsó pedig i.e. 10.000-ben. (Annyi bizonyos, hogy furcsa tudományos, csillagászati egyezések vannak, melyek ezekkel a szám adatokkal kombinálhatók – természetesen ilyen események mindig is történtek és történnek.)
Amennyiben Atlantisz létezett számos könyvet újra kell értelmezni. Logikus ellenérvként az időt lehet felhozni legjobb és egyben leggyilkosabb társunknak. Ugyanis Atlantisz pusztulása után szétszéledő menekültek hatásának tudják be többekközt Egyiptom páratlan szellemi és technikai vívmányait. A kérdés az, hogy a menekültek először miért csak 5-6 ezer év múlva folytak bele egy népcsoport életébe? Merre szóródtak szét a világban és a páratlan technikai tudásuk korábbi nyomaira miért nincsenek bizonyítékok?
Barlangrajzok – megjelenésük jelenleg: 32’000 évvel ezelőttre tehető
Barlangrajzoknak két fajtáját különítik el: Perigord iskola: Mintegy 32 000 éve jelentek meg azok a görbe vonalak, amelyeket az ősember a barlang agyagos talajába húzott az ujjával vagy egyéb eszközzel. Ezekből bontakoztak ki először az állatok körvonalai, amelyek később a barlang falára kerültek…
Magdalén iskola: Mintegy 17 000 éve alakult ki és kb. az i. e. 10. évezredig létezett
A barlangi művészet hanyatlása: Az i. e. 10. évezred körül Európa éghajlata lassan megváltozott, enyhébb, nedvesebb lett, alkalmas a növénytermesztésre. Kihaltak vagy északabbra húzódtak azok az állatok, amelyek a barlangi művészet népeinek a zsákmányát jelentették, helyettük megnőtt a vaddisznó és a szarvas vadászati jelentősége. De a táplálkozásban megnőtt a növények jelentősége is, és ez oda vezetett, hogy a vadászó társadalmat felváltotta a növénytermesztő társadalom. A barlangrajzok kultikus szerepe lassan csökkent, majd teljesen eltűnt, feledésbe merült, s vele együtt feledésbe merültek az egykor szent helyként tisztelt barlangok is. Chauvet-barlang: Festményei 33 000–30 000 évesek, így az ismert legidősebb barlangfestmények a világon;
Stonehenge:
Körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be
Egyiptom:
(i.e. 3000 –i.e. 1000) A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették. Némi közjáték: sokáig rabszolgák építményének vélték eme szenthelyeket. Ma már tudjuk, hogy az építőknek külön városuk volt a munkálatok közelében, rengeteg leölt húsáért tartott állat csontját találták meg régészek. Így tehát Daniken féle szürke idegenek tézis is megdőlni látszik – legalábbis annak a szó szerinti értelmezésében. Nagyon jól szervezett, és tanult vallásos emberek építették a piramisokat. A ma piramisként ismert építészet,pedig a múlt tévedéseiből, korábbi építményeiből – lásd masztabák – egyértelműen levezethető.
Hórusz követőinek megjelenését 13400 évvel ezelőtre teszik.
4240-ből származik az Egyiptomiak naptára. Itt megemlítendő érdekesség, hogy régen 360napos naptárakat használtak az ősi civilizációk. Majd természetesen idővel mind váltottak. Még csak igazi teóriák sincsenek, hogy mi okozhatta a plusz 5 nap hirtelen megjelenését. Annyi biztos, hogy a kört mind a mai napig 360 fokban állapítjuk meg. Véletlen?
Sumérok – Tigris Eufrátesz folyam menti kultúrája:
Úr ókori mezopotámiai sumér város, a bibliai hagyomány szerint Ábrahám szülővárosa, a mai Tell-Mukajjár mellett található Irakban. A terület Kr. e. 4300-tól volt lakott, a Kr. e. III. évezred folyamán gazdasági, politikai és kulturális szempontból egyaránt Dél-Mezopotámia egyik legfontosabb sumér városa volt.
Dél Amerika „időrendi problémája”
Maga a Kontinens meghódítása mind a mai napig pontosításokra vár. Az első emberek a legelfogadottabb tézis szerint az akkor még járható Bering-szoroson keresztül keltek át a vándorló zsákmányállatokat követve. Első említésre méltó csoport a Clovis kultúra volt. Azonban őket is megelőzte valaki, a legújabb régészeti leletek alapján akár 2000évvel is.
Az Inka és Maja birodalmak váltak később a legnagyobb civilizációépítőkké. Szédületes magasságokat és mélységeket hódítottak meg, az őslakosság veszte a kezdetben Spanyol államtitokként indult kolumbuszi felfedezés volt. A konkvisztádorok „isten nevében” csekély számuk ellenére gyorsan legyűrték az őslakosokat. Sokan úgy gondolják, hogy Dél-Amerika piramisai az egyiptomiakkal egykorúak. Ez közel sem igaz, számos 19. és 20. századi kutató belefutott ebbe és más hasonló nyakatekert bizonyításokba. Mielőtt még kiderült volna, hogy a Maja kultúra fiatalbb, mint az Egyiptomi olyan alapos régész munkájáról ismert kalandor is, mint Augustus Le Plongeon saját teóriái áldozatává vált. Megrögzötten úgy gondolta, hogy Amerika volt az élet bölcsője, onnét Kelet-Ázsiába vándoroltak az első emberek és ők hozták létre az ókori Egyiptomot.
          Amerikát a kontinenst és annak „keleti oldalát” már többször felfedelezték. Kolumbusz előtti vikingek, északi hajósok nyomai bizonyíthatóak. Ókori egyiptomi hajók, pedig képesek voltak az óceánt átszelni, s akár kereskedni is a másik kontinenssel – bár erre kézzelfogható bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Thor Heyerdahl viszont papirusz nádból megépítette a Ra II. hajóját, s Marokkóból Barbadosig hajózott vele, hogy bebizonyítsa Kolumbusz előtt is lehetett kapcsolat az Új-és Óvilág között.
Kína:
Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód. A mondabeli első kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is. /Forrás Wikipedia
Tibet:
- A proto-tibeti-burmai nyelveket beszélő népek i. e. 4000 előtt válhattak el a kínai nép őseitől, amikor az utóbbiak a Jangce völgyében megkezdték a rizstermelést, az előbbiek pedig továbbra is a nomád életmód mellett tartottak ki. A tibeti és a burmai népek és nyelvek elválása i. e. 500 körülire tehető. )))))))))
- A buddhizmus legkorábbi szöveggyűjteményének, a Tipitakák. A szövegekben tárolt információ eredetileg szájhagyomány útján öröklődött nemzedékről nemzedékre, és csupán a Kr. e. III. században öntötték írásba. Szanszkritból fordították, két részre tagolódik: a Buddha szavait és tanításait tartalmazó Kangyurra, valamint az ehhez fűzött kommentárok gyűjteményéből álló Tengyurra. 2900 évesek – Buddha feltételezett életénél korábbiak - (?)
Ókori Görögország
i.e.: 700-tól 100-ig. Közel-keleti, Egyiptomi hatás érvényesül művészetükben, gondolkodásukban. Hagyományaikat a későbbi római hódítók vitték tovább.
Ókori Róma, és a „gőzgép”
Fénykora: I.e.: 750-től 450-ig tartott. Mind ismerjük a birodalom főbb vívmányait. A termákon, amfiteátrumokon, bazilikák, vízvezetékek és összefogott provinciák tömege mellett a rabszolgák jelentették a birodalom erejét - a hadseregről nem is beszélve. Egy régi elfeledett találmány a bizonyíték rá, hogy a rómaiak tudásuk kibontakozásának határát a megszokott kényelem és a végtelen "emberanyag" határozta meg. Ez a szóban forgó találmány "Római korinak" pontosítható, az aeolipil (Hérón-labda) nevű szerkezet a gőzgép ókori őse, melyet alexandriai Hérón készített a Kr. e. 2. században. Hérón kezében volt a megfelelő tudás (dugattyú és az aeolipil) a gőzgép megalkotásához, eredeti feltalálásának ideje előtt 2000 évvel, de két találmányát nem rakta össze. Hiszek abban, hogy minden találmány megszületésénél az adott korszellem avagy egyfajta társadalmi elvárás rettentő nagy szerepet játszik. Nos, Hérón korának pontosan olyan nagy dobás lett volna egy valós gőzgép-monstrum megalkotása, azonban valamiért az égiek James Wattra és korára bízták ezt a gépezetet.

Ókereszténység – ókeresztény művészet
I.u.: 0-800 Római birodalom, kettészakadása után jelent meg erős vallásként a kereszténység. Constantinus és teremtett szabad utat annak kibontakozásának. Constantianus (313) eltörölte a kereszténység gyakorlásáért korábban kirótt büntetéseket, új lehetőségek nyíltak meg a hívők előtt ettől fogva versenghettek a pogány rómaiakkal, a magas kormányzati pozíciókért, és a társadalom is jobban befogadta őket.
Romantika
A Gótika elterjedéséig 11. és 12. és 13. század elejéig tartott.
Gótika
12-15 századra jellemző irányzat.
Reneszánsz
14. 15. 16. század.
Barokk
kb. 1600-tól kb. 1750-ig
Klasszicizmus
18. század második felétől a 19. század közepéig.
Romantika
18. század vége, virágkora a 19. század első fele.
Impresszionizmus
1860-as évekből indult a 20. sázad első feléig.
Szecesszió
Az utolsó! nagy művészeti korszakként emlegetik. Noha igazából csak próbálkozás volt, beteljesületlen kísérlet egy nagy átfogó korszak létrehozására.
20. század”izmus”
Izmusok tömeges megjelenése és gyűjtőhelye, valamint Földényi F. László „Gömb alakú tornyának” igazán érezhető megjelenése.
Itt és most - 2011
Inkább no comment. A többit majd meglátjuk.
Mindez a tengernyi évszám és információ kivonat természetesen csak a fanatikusoknak fejben tartható. Én, mint művészettörténetet tanult fickó nagyjából betudom határolni a főbb dolgokat, és szerintem nem is az a fontos, hogy csípőből vágjuk mikor „húzták fel” Alsó-Egyiptomban azokat a bizonyos nagy építményeket. Lényeges viszont, hogy mi mint személyek mennyire vagyunk tisztában a mögöttünk elterülő tengernyi korokról. Melyek nem csak elvont fogalmak, hanem végtére is rengeteg ember munkájának színhelye volt. S bár mindez múlt idő, minden idő hajlik önmagának a megismétlésére. A hagyományos lineáris – egymás utániság, pedig könnyen felvázolható de ha valóbban megakarjuk érteni a régi korokat, a régmúlt embereinek privát történetét, akkor mindenképp egységben kell látnunk a sorsuk.
          Végezetül érdekes dolog, hogy milyen kifejezést használunk, ha az időről beszélünk: „Időszámításuk előtt és után I.E.” vagy „Krisztus előtt és után Kr. e - Kr. u.”
Talán a pszichológia, a neveltetés, vagy a megszokás teszi, de sokszor nem akarunk foglalkozni azzal, ami „Krisztus előtt” történt. Mintha lényegtelennek, „ésszerűtlennek” tűnne sokszor a három nagy vallás előtti időszak tanulmányozása. Pedig az előtt is éltek emberek. Sőt! Egy szakócát megfelelően ki faragni/pattintani összeegyeztethetetlenül magasabb kihívás volt anno, mint ma a dobozos tej száját letekerni.

Nincsenek megjegyzések: