Samsara (2011)

Ron Fricke munkája a Samsara, egy narráció nélküli 99 perces dokumentumfilm. Cselekménye nincs, egymásba fűzött epizódokból áll, amiket több stábbal 25 országban forgattak. A Samsara az alkalmazott technika fejlődése miatt is erőteljesebb képi világgal operál, mint elődje az 1992-es Baraka. Zeneiségében, a felvonultatott környezeti hangok tekintetében szintén hozza a felvételekhez járó minőséget.
          A Baraka nyomdokain lépkedve, sőt azt túl is haladva egyedi, átfogó Föld körüli utazást 
nyújt a nézőnek. Az újabb gigászi vállalkozás során bolygónk sokféle arculata kerül bemutatásra a kopár sivatagtól kezdve egészen a nyüzsgő nagyvárosokig. Rengeteg élettel teli, csodálatos és megrázó forgatási helyszínt varázsolnak elénk, melyek eddig legfeljebb csak dermedt állapotban, Edward Burtinszky képein láthattunk.
          Összességében méltó utóda a 92-es filmnek, egyedül is nagyszerűen megállja helyét a színpadon, tehát Fricke és stábja egyáltalán nem egy Baraka 2-őt szállított. Elsőként ha módunk van rá moziban nézzük meg, egyrészt a látvány miatt, másrészt pedig hogy a kimutatásokon látszódjék igen is van még igény hasonló filmekre. Megjegyzendő továbbá, hogy a fent említett alkotásokhoz a Godfrey Reggio rendezte Koyaanisqatsi 1982) és a Chronos (1985) projektek fektették le az alapokat.

"A 'szamszára' szanszkrit szó, lényege az élet örök körforgásában változó jelenségek mélyebb értelmezése. Ez adja a film kiindulási pontját is: Frickle és Magidson azt a megfoghatatlan, mégis működő összekapcsolódási pontot kutatja, mely a keleti vallások szerint átível életeinken, újjászületéseinken. A stáb 5 éven keresztül, 5 kontinens 25 országában forgatott. A csodálatos felvételeket 70mm-es filmre rögzítették, ennek köszönhető a döbbenetes vizuális élmény, melynek alapját a szent földek, a katasztrófa sújtotta övezetek, ipari komplexumok és természeti csodák lélegzetelállító látványa adja."

 Mi változott? Mi változik? Mi változunk?

(véleményezés, megnézés utáni boncolgatás)

A Baraka és Samsara együttesen egy jó lehetőséget ad számunkra, hogy áttekintsük az utóbb évtizedek Földünkön zajló változásait. S itt természetesen elsődlegesen az ember életvitelének alakulsááról van szó, Ugyanis planétánk ciklusai közt sokkalta több idő telik el, mint amennyi év lepereg egy ember születésétől haláláig.

          A Samsara sokkalta inkább szól az emberekről és azok építményeiről, mint annak idején a Baraka. A civilizáció külső és belső összképét alakító csoportokat Fricke egy jóval termetesebb nagyító alá helyezte. Félre értés ne essék, a természet szépsége, a fény mámorító hatása és szent helyek még mindig hangsúlyosan jelen vannak a filmben; azonban a kamera közelebb ment az emberek arcaihoz, a lencse élesebbre lett állítva és a változás jobban van érzékeltetve.

A rólunk szóló dokumentumok nézése közben óhatatlanul 

fölmerülnek bizonyos kérdések: ezeket meglehet elég csak 

föltenni, azok úgy is megválaszolják magukat...

 

Milyen az emberiség jelen összképét alakító többség életmódja?

A kontinensek közti anyagi összefüggés szolgálja -e hosszútávon, a többség érdekét?

Mire használjuk a technikát? Jó irányba haladunk?

Tudnánk -e máshogy, jobban élni? Miről kell lemondanunk, minek a javára?

Mint civilizáció, mennyire vagyunk képesek maradandót alkotni? 

Utódainkra mit hagyományozunk? Vannak-e minket erősítő néphagyományaink?

Teremtünk - e valamit? vagy csak előállítunk és nem lehet teremtésnek venni?

Mi mozgat minket a pénzen és létfenntartáson kívül?
 Irányítja -e az emberek tetteit egy magasabb szellemi erő? 

Egyénenként mit teszünk hozzá az egészhez? Jó -e az amit hozzáadunk?

A technika és sorozat gyártás valóbban képes kielégíteni minden igényünket?

Az egyes csoportok milyen behatásokkal vannak másokra?
Mikor kezdtük elveszíteni arcunk..? Boldogak vagyunk?

Létezik számáunkra extázis, vagy szabadság és ha igen, mennyi lehetősége van megtapasztalni?

Milyen az élet minőségünk , és hol törnek felszínre legjobban az ellentétek?

Tudatában vagyunk annak, hogy egy gazdag bolygón élünk?

 Biztos, hogy jók -e a kimondott és kimondatlan dogmák, a végletességekben való élet?
Tudatában vagyunk felelősségünknek?

Koyaanisqatsi, avagy visszatérés a kezdetekhez?

A koyaanisqatsi hoppi nyelven egyensúlyából kizökkent, őrült világot jelent. Ez, az a film amellyel 30 évvel ezelőtt igazán elindult Fricke dokumentarista pályafutása. Nagyon céltudatos, letaglózó alkotás. Be mutatja civilizációnk egyre fokozódó pörgését, majd az egyensúlyhiányból származó reményvesztett megsemmisülését.
          A Samsara-ban ugyan az erős végjáték helyett, sokkalta inkább a törvényszerű, állandó változásokat mutatja meg, mégis érződik képsorain egyfajta őrület. A jelenetek egymásutánisága, érthetően megvilágítja a negatív minták, egyensúlyvesztés okait és annak további következményeit.
A Samsara azután játszódik amikor már a Barakában látható vörösre festett arcú indián unokájának is ki vágták a fáját, földjét feldúlták. Jelen filmnél a National Geographic-ból ismert gyönyörű tájak leginkább csak háttérdíszletekként szolgálnak, mint ahogy kollektív többségünk is az emberhez képest másodrangúvá degradálta a természetet végtelenjét.
          A Baraka a spiritualitástól, lelki erőktől vezérelve egyfajta gördülékeny távolságtartással kalauzolt végig minket a föld különféle pontjain. Ennek egy már-már ellenpontjává alakítja magát a Samsara, mely sokkalta drasztikusabb, profánabb önképünk.
          Míg a Barakában egy fehérre púderezettt férfi röviden sikolt, addig a Samsárában levő (Olivier de Sagazan francia performansz művész) arctalanná maszkolja magát. A néma sikoly, már az üvöltésen rég túllépett és őrületbe csapott át. Grandiózus megsemmisülést nem kapunk lezárásként, az utolsó kockákon pusztán az együtt mozgó emberhez, majd végül a sivatag örökkön változó dűnéihez jutunk vissza.
          Röviden: Nem csak Fricke alkotásait, ha nem minden filmet felfoghatunk önmagunkra vonatkoztatható kórkép gyanánt is. Maradjunk annyiban, hogy majd a pergő homokóra eldönti a piramisok mellett meddig fognak panelházaink állni. DVD-re, mozira feltétlen megéri költeni, mert akármi is fogalmazódik meg bennünk a Samsara hatására: Fricke és stábja újfent nagyszerű filmet készített.

Szerk.: Jelenleg (2018.09.20.) a film online az alábbi linken megtekinthető:
Samsara from Matteo Gracis on Vimeo.

„Nincs semmi, ami állandó: a nap és a hold felkel, majd lenyugszik;
A tiszta, áttetsző napot a sötét, sűrű éjszaka követi.
Minden változik, óráról órára."