Forráskapcsolat

"...Na már most ezek ideák, amiket te most kibontasz. Addig vezetnek, ameddig szeretnéd vinni őket. Odafigyeléssel és jelenléttel kiépíthetsz velük egy kapcsolat-hidat, melynek segítségével megtapasztalhatod jelenlétük. Önmaguk lehetséges voltát mesélhetik el, a te rendszeredben és az azontúl vezető lényük útjait.
Mivel azért vagy itt, hogy teremts így "használhatod" őket. Segítenek neked meg-látni bizonyos dolgokat és nem-dolgokat.

Reakció a reakció sorra; mindennapok világában, a hétköz-napokban ez fel sem tűnik. Pedig a legfélelmetesebb dolog ez, vagyis hogy eredetiség, teremtő erő nélkül, monoton cselekszel. Ezért egy vadász számára teljesen kiszámítható a legtöbb ember." /Ismeretlen/
A szavak kiváltképp most nem egy helyről jöttek; több forrásuk van. Együttesen mély gnosztikus hangon szólalnak meg. Maguktól keltek életre, céljuk a végtelen; útjukon pedig csak önmaguk adhatják.

Álmodó szelfem

Álmodó szelfem
Benézett az ablakon
És engem látott az ágyon.
Holdfény járta át
Alvó koponyám
Meztelen és mozdulatlan hevertem.

Álmodó szelfem
Besétált
És körbejárt.
Mintha ajtógombok fordulnának,
S szobákat tárnának fel
Fejemben.

Álmodó szelfem
Szemei kulcsokként
Villództak a sötétben.
Nem akadt kamra
Csontjaimban,
Mit ne tudtak volna kinyitni.

Álmodó szelfem
Átsétált
Lelkem keretrendszerén.
Fényeket kapcsolt fel, amint haladt.
Fekete volt és hideg
Kint az éj.

Álmodó szelfem
Az ágyon hevert.
Áhítattal félreálltam.
"De hát egyek vagyunk"
- szóltam. Mire ő:
"Azt hittem, tudod."Írta: Jane Roberts, Az ismeretlen valóság - első kötet - 220. o.
Fordította: Nemesi Nikoletta

Tiszta Hangok Rádió

"Egy azonos emberi értékek mentén gondolkodó kis csoport létrehozta a Tiszta Hangok közösségi NetRádiót." Olvasható Tiszta Hangok szerkesztőitől. Céljuk a tiszta emberi értékek iránti fogékonyság erősítése. Rádiójuk "olyan dinamikus és impulzív eszköz kíván lenni, amely egyéni és közösségi morális fejlődésre inspirál."

Távlati céljuk:

"Egy olyan internetes rádió működési struktúra megalkotása, amely emberközpontú. Itt szándékosan nem a kereskedelmi rádiók profitmaximalizálási szándékából levezethető emberközpontúságra gondolunk, inkább az ember természetes felépítését tudatosan szem előtt tartó médium kialakítására."

          Lágy, andalító zenét játszanak többségében. Kezdetben játszott számaik kizárólag a jól ismert Baraka c. film zenéi-hangjaira hajaztak. Azóta történt egy kis változás házuk táján, az eredeti vonal mellett egy kis szabadabb "világibb" zenéket is nyomnak. Akárhogy is megértem és honorálom még ezt a lépést is. Mindenesetre ez is egy jele annak, hogy teljesen elfordulni a profit/termés orientáltságtól nehezen lehet. Vagy legalábbis az aranyközépút nagyon keskeny...

          Ebből talán kiderült, nem a zene az első számú dobásuk - szerintem - . Bármilyen muzsikát tudok hallgatni, manapság már magunknak állítjuk össze a repertoárt. Ami nagy durrantás az a riport alanyok személye. Az ősi csillag bölcseletről, gyógyításról, a magyarság igazi gyökereiről, földi küldetéseinkről és a kozmoszban betöltött szerepünkről szól a legtöbb beszélgetés. Még ha nem is minden riport a misztikum felé tör, maga a párbeszéd - olykor csak a vendég monológja mégis rejtett tudást sugározz magából.

         Paksi Zoltán, vagy Malom Bendegúz urakkal folytatott dialógus különösen az, ami más rádiókban eretnekségnek számít. A hallott szavak egyszerre öntenek el gyönyörrel és keserűséggel. Megmutatják ugyanis mi hiányzik az életünkből. Ez pedig nagyon is szemben áll a jelenkor dogmatikus forgatókönyvével. Az kell nekünk igazából amit nem lehet a világ összes papírjáért sem megkapni. Katartikus élmény még csak gondolkodni is magáról a katarzisról. Felszabadító.

Vannak dolgok, általunk létrehozott részei az anyagnak, amik azt dörgölik a képünkbe, hogy az anyag NEM MINDEN. Ilyen anyagtalanság felé mutató tábla lehet a hangunk is.

Az elhangzott beszélgetések ilyen hangokból állnak össze. Ezeket online élőben is lehet hallgatni, ha az élő adást lekésnénk akkor visszahallgathatjuk az oldalról, vagy némely esetben le is tölthetjük egerünk erőteljes jobbjával. Tárhelyük bővítését remélem figyelemmel kísérhetjük a továbbiakban. A hallgatói önkéntes plusszok és az Iwiw -mini- gerilla marketingje pedig talán ha minimálisan is de segít népszerűsíteni a hullámhosszt.

          Mit mondhatnék még ezután? Halgass! Halgassunk... Tiszta Hangokat.

S további gyümölcsöző kapcsolatot kívánunk Gyimesi Zsuzsa, Hullan Zsuzsa, Déri Zsuzsánna, Szabó Sípos Barna, Dózsa Márton, Bózsing Dániel és Fülöp Gábor vállalkozó kedvű lelkeknek.

Carlos Castaneda (1925/?/1931– 1998)

Carlos Castaneda nagyszerű dolgokról beszélt, az pedig más kérdés hogy mennyit tudott belőlük megvalósítani. Szavai minden téren hangsúlyosak, felszólítanak gondolataink, majd életvitelünk átalakítására. Soha sem hagy igazi alternatívát. Nem enged a múltba mélyülni, s elidegenít a jóslástól. Figyelmeztet minket, hogy életünk - - akárhány is van belőle – misztikus és végtelenül varázslatos lehetőség. Azonban ez csak az egyik része; A másik az, hogy a varázslók világától elképzelhetetlen távolságra vagyunk. Emberfeletti erő kell a mi gyenge, és az ő erős világuk közti távolság elképzeléséhez is. 

     Rajtunk áll mennyire vagyunk képesek megértésünkkel és megélésünkkel a magasabb ideák felé közelíteni. Castaneda rámutat a beképzelt ember gyengéire. Kísérletet tett arra, hogy felvázolja milyen sok felesleges hülyeséget csinálunk földi pályafutásunk során. Álmodás és „ébrenlét” alatt egyaránt. Melyeket ha abbahagynánk máris több terünk, energiánk, figyelmünk volna másra. Megláthatnánk azokat a csodákat, amiket az anyag katarzisába zárva számunkra jelenleg rejtélynek tűnik.

Minden folyó, forrása tiszta. C. C., amerikai antropológus-?- munkásságának tanulmányozása előtt ezt kell tisztázni. A második, pedig hogy NE görcsösen tanulmányozzuk azt, amit olvasunk. Don Juan, Don Genaro a misztikus, a valódi világ végtelenség élményét írja le. Ezáltal minden valódi rejtéllyé válik, ahol az energia az úr. 

     Mellé beszédnek nincs helye, kozmikus igazságok vannak lapra vetve, ez esetben is. Nekünk pedig kutya kötelességünk megvalósítani, kiteljesíteni azt a misztikát, tudást amit megértettünk. Meglehet, hogy Elias Nagual nem létezett. Soha. ÉS? - Tudom most néhányan megvetnek, de ez is rendben van. -Egy író minden esetben médium, közvetítő és természetesen teremtő egy személyben. A több síkon mozgó írásoknak, pedig meg van az a veszélye, ami a vallásoknak is: Ahány ember, annyiféle értelmezésük születik.

Viszont a szavaknak mágikus erejük van, s azok a szavak, melyek képesek lelkünk mélységére hatni s abból előtörni, azok fontosak. Törődnünk kell velük. És lehet, hogy ezeket a szavakat olyanok veszik olykor körbe, amik fárasztóak racionalitásunknak, DE ott vannak. Fényszórók, nyilak, útjelzők a sötét országút szélén. Nosza! Kalandra fel és nézzük meg őket közelebbről!

„A legfontosabb dolog, amit Don Juan mondott, hogy az összes energiánkat személyiségünk megvédése foglalja le. Minden igyekezetünk erre irányul. Olyan régóta vagyunk mélyen belemerülve önképünk védelmezésébe, hogy még csak észre se vesszük.”
És aztán Carlos próbált ellenkezni:
"- Könnyű mondani, don Juan. Én azonban a másik végen állok, a befogadás oldalán. Én vagyok az, akinek mindezzel élnie kell.
- Szó sincs róla, hogy élned kell mindezzel; te magad vagy mindez, nem csak elviseled a lét röpke idejére! A döntésednek, hogy összefogsz a varázslás világának erőivel, el kell égetnie minden kételyt és tétovaságot, és megadnia neked a merszet, hogy magadnak követeld mindezt, mint a saját világodat."

Don Juan egy tibeti jógi, tantrista tanító vagy ami még helyesebb egy szibériai sámán szilárdságával mutatta meg, a tanuló számára elfeledett utat. Ezáltal egy nem elhanyagolható, ősi misztérium elevenedik meg két személyben: a beavató és beavatott.
Ezt olvashatjuk még:
"Muszáj hinni, hogy a világ rejtélyes és mérhetetlenül mély, a harcos legbensőbb elkötelezettségének kifejezése. E hit nélkül nem marad semmink.
Fel kell hívnom rá a figyelmedet, különben nem vennéd észre, és nagyon fontos, hogy a tudatában légy. Benned csak akkor tudatosul valami, amikor gondolkoznod kell róla; a harcosnak azonban az az alapállapota, hogy mindig mindennek a tudatában van."           
Kényszeres gondolkodásunk becsap minket, s mint a legjobb mágus, Don Juan sem szál vele szembe. 

"Minden vitát a gondolkodás okoz, de a mágus nem gondolkodik"" 
/Deepak Chopra

"- Először is - mondta -, nem fogjuk megvitatni az értelmed gondjait; azok az élmények más időhöz és más létformához tartoznak. Ezek voltaképpen csak lépések egy végtelen létben; ha hangsúlyoznánk, akkor csökkentenénk annak a jelentőségét, ami most történik. A harcos ezt nem engedheti meg magának.
- Az ember csak harcosként viselheti el a tudomás útját - mondta. - A harcos nem panaszkodik és semmit nem sajnál. Az élete végtelen kihívás, márpedig a kihívás nyilvánvalóan nem lehet sem jó, sem rossz. A kihívás egyszerűen az, ami: kihívás."         
 - "Az alapvető különbség a hétköznapi ember és a harcos között az, hogy a harcos mindent kihívásnak tekint - folytatta aztán -, míg a hétköznapi ember áldásnak vagy átoknak. Mivel ma itt vagy, az azt jelzi, hogy a harcos útja felé billentetted a mérleget."          Rengeteg hasonló mondat és sor van a világban. Az emberek többségét azonban ezek nem foglalkoztatják. De mégis miért?
"– A szabadság olyan, mint a ragályos betegség – mondta. – Emberről emberre terjed, s a kórokozó hordozója a kikezdhetetlen nagual. Lehet, hogy az emberek nem értékelik ezt, ami csak azért van így, mert nem akarnak szabadok lenni. Ne feledd, hogy a szabadság félelmetes! De nem nekünk! Én szinte egész életemben erre az egy pillanatra készülődtem. Rád is ez a sors vár!"

Az idézetek sorát pedig még lehetne fojtatni. Ha pedig valaki esetleg a peyot és a meszkalint hiányolná ebből a kis C.C. cikkből, akkor annak úgy érzem még máshol dolga van... :D 

Ha beszélgetni kíván valaki, vagy csak véleményeket olvasni a "Don Juan könyvekről", a Daath.hu fórum erre nagyszerű lehetőséget ad.
Továbbá ajánlom  Biktop sámán úr oldalát   ahol C. C.-n kívül sok más érdekeset is felfedezhetünk. 

Jane Roberts - Seth

Jane Roberts (1929–1984)
Az amerikai írónő neve elkerülhetetlenül egybeforrott, egy többdimenziós lény nevével, Seth-el . Mondhatjuk, hogy Seth és Jane Roberts egy írói páros, akik nem hagyományos eszköz készlettel - készletekkel? - próbálnak rámutatni az emberi létezés sokrétűségére, csodájára.Jane Roberts 1929. május 8-án született a New York állambeli Albany-ben Marie Burdo és Delmer Roberts egyetlen gyermekeként. Kétéves korában szülei elváltak; ezt követően anyjával együtt a New York állambeli Saratoga Springs szegénynegyedébe, anyai nagyapjához került. Bár Marie sokat dolgozott, kezdtek jelentkezni nála az arthritis deformans korai szakaszai, s végül kénytelenek voltak segélyre támaszkodni. 1952-ben ismerkedett meg a nála 10 évvel idősebb Robert F. Butts festőművésszel, akivel 1954. december 27-én házasodott össze, miután elvált első férjétől, Walter Zehtől. Művészeti és egyéb munkákból tartották fenn magukat. Jane Roberts fiktív tárgyú műveket, science-fiction-t (vagy ahogy ő nevezte: science fantasy-t), valamint verseket írt és publikált. 1963. szeptember 9-ének estéje mindkettejük életében fordulópontot jelentett. Jane Roberts – szokásához híven – íróasztalához telepedett, hogy költeményein dolgozzon. Váratlanul megtapasztalta élete első tudatos „paranormális” élményét: új ideák özöne robbant be elméjébe, s miközben tudata a jelek szerint elhagyta a testét, Jane egyúttal leírta a tudatában felmerülő gondolatokat is – így született meg a A fizikai univerzum mint ideakonstrukció című (máig kiadatlan) kézirat.

Az élményt követően férje biztatására Jane belekezdett egy ESP-t (ESP: extrasensory perception – érzékfeletti észlelés) kutató útmutató kalauz, a Hogyan fejlesszük ESP-képességeinket tervébe. A könyv megírásához férjével együtt különféle gyakorlatokba kezdett. Az egyik ilyen kísérlet a Ouija-tábla kipróbálását foglalta magába; Jane és Rob teljes meglepetésére a mutató mozogni kezdett, és üzeneteket betűzött ki. A következő próbák (vagy, ahogy nevezték, ülések) során Jane Roberts azt tapasztalta, hogy az üzenetek előbb jelennek meg a fejében, mint ahogy a mutató kibetűzné őket. A negyedik ülésen az üzenetek forrása Sethként mutatkozott be, s entitásnevükön kezdte el megnevezni Jane-t (Ruburt) és Robertet (Joseph).

Jane Roberts hamarosan hangosan is kimondta a fejében érzékelt szavakat – Seth médiumaként kezdett el beszélni, s férje jegyezte le (saját fejlesztésű gyorsírásával) a szövegeket. Jane Roberts impozáns tulajdonságai közé tartozik, hogy, míg egyfelől felkeltette kíváncsiságát a Seth-szövegek gondolati mélysége, újszerűsége és az anyag átadásával párhuzamosan jelentkező saját pszichés tapasztalatai, másfelől szinte egész életében folyamatosan kritikus hozzáállással illette a Seth-jelenséget. Az első néhány évben számos olyan kísérletet végzett férjével, melyek kifejezetten Seth és elméletei érvényességének megállapítását célozták. 1972-ben jelent meg Seth első könyve Seth beszél: A lélek örök érvényessége. Seth-könyv címmel (magyarul Seth könyve: A lélek örök érvényessége címmel jelent meg). A könyvet újabbak követték. Jane időközben saját művein is dolgozott: verseket, novellákat, mesekönyvet, regényeket és metafizikai írásokat írt. 1967-től (betegsége kezdetétől) 1982-ig (kórházba kerüléséig) emellett hetente két privát Seth-ülést is tartott.

1967 decemberétől kezdve ráadásul ESP-osztályokat is szervezett, hogy segítsen mások ESP-képességeinek fejlesztésében; kedden és csütörtökön tartotta az órákat, fejenként 3, 50 dollárért. Eleinte 5–10 ember jelent meg az órákon; az 1970-es évek elejére azonban már 30–40-re rúgott a hallgatók száma. Olykor Seth is felbukkant, és beszélgetésbe elegyedett a csoporttagokkal. E közeg újabb pszichés fejleményekkel szolgált Jane számára – magával hozta többek között a Sumari-jelenséget. Jane sokdimenziós személyiségének egyik aspektusa, a Sumari-személyiség 1971 novemberében kezdődően fejeződött ki Jane transzai során: olykor angolul, olykor sumari nyelven, olykor szavak nélkül – gesztikulálással, szöveget mellőző énekkel. A Sumari, mint azt maga a Sumari-személyiség és Seth is magyarázta, egy tudati család, melybe Jane és Rob tartoznak.

Az osztályok egészen 1975-ig folytatódtak, amikor Jane és Rob új – ezúttal saját – házba („a hegyi ház”-ba, ahogy Rob rendszerint utal rá) költözött addigi lakhelyükről, az Elmira belvárosában fekvő bérelt apartmanból. Ugyanebben az évben kezdődtek Roberts világszemlélet-tapasztalatai. Az élmények során – ahogy Seth magyarázta – Jane halott személyek továbbra is létező világszemléletére hangolódott rá, anélkül, hogy e személyekkel magukkal közvetlenül kommunikált volna. E módosult tudatállapotban kapott anyagokból születtek Paul Cézanne, majd William James és végül Rembrandt világszemléletét bemutató könyvei.

Folytatta emellett Seth újabb és újabb könyveinek átadását – még azt követően is, hogy egyre súlyosbodó állapota miatt kórházba került, ahol súlyosan csökkent aktivitású pajzsmirigy (hipotireózis), szinte totális hallásvesztés, kettős látás, enyhe vérszegénység és bimbózó felfekvések (decubitus ulcus) miatt kezelték. Felfekvései a kórházban elfertőződtek.Jane Roberts 1984. szeptember 5-én, 55 éves korában, álmában hunyt el. Halálát megelőzően arra kérte férjét, hogy jelentesse meg összes munkáját.

Robert F. Butts második feleségével, Laurel Lee Davies-szel együtt hosszú évek óta azon fáradozik, hogy teljesítse Jane Roberts kívánságát.

A mottó, mely szerint "Te teremted a valóságod" nem könnyen megrágható kijelentés. Seth-Jane-Seth könyveit azonban mindenkinek ajánlom, akármennyire is gondolja magát vallásosnak, hitetlennek vagy épp felvilágosultnak. Aki még egyáltalán nem hallott a Seth könyvekről, annak csak azt tudom mondani, hogy azok nem érthetetlen filozófiai tételekből építkeznek. Megcáfolhatatlan egyediség van bennük, és az írások egészét nézve mind gyakorlatias.

Na, de elég a szócséplésből, akit érdekel pl. a Seth könyve : Az klikkelhet a mek.oszk.hu-ra itt 3 fajta verzióban megvan és le is tölthető

Van egy nagyon jó, magyar "rajongói" oldal, a SETH.HU

Aki pedig kíváncsi Jane-re vagy Robert F. Butts-ra az a YouTube-on találhat többek közt egy
Interjút is róluk.

Kellemes teremtést és olvasást kívánok mindenkinek! :D

Dsuang Dzsi álma

"Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dzsi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam
és most kicsit zavarban vagyok.

- Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dzsi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom, - folytatta eltűnődve,-
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dzsi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dzsi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dzsi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte, a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dzsi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én."/Szabó Lőrinc/