Szántai Lajos művelődéstörténész és magyarságkutatóra logikusan felépített elbeszélés és precíz előadásmód jellemző. Ő az, akit Pap Gábor után, illetve vele együtt szintén illő megemlíteni, már csak azért is mert érdekes összevetni, hogy két nagy tudással és megértő képességgel rendelkező fiatal ember mit mond esetleg ugyanazon történelmi eseményről, történelmi korról, vagy épp művészetről. Szántai ugyan meglehet, néha szélesebb körmondatokban fogalmaz a kelleténél, de a mondandójának magva mindig azonnali és kristálytisztán érthető.
"Szántai Lajos művelődéstörténész új látásmódjával, megközelítéseivel kitárulkozik egy eddig rejtett, misztikus világ, (...) Ez természetesen mély megdöbbenést válthat ki a közönségből, hiszen minden a szemünk előtt van, csak nem mindig látunk vele." /magyarvagyok.com
Magyar népművészet, népmesék
"A magyar népmesék világában a tökéletes emberség jelenik meg. Tehát ha valaki ott hibát követ el, akkor a hiba nem fog elsikkadni. Ha bűnt követ el, akkor nem fogja megúszni hogy úgy mondjam a bűnös helyzet megoldása nélkül. (...) egyetemes erkölcsi világkép. Akinek fáj az, hogy a magyar hagyományban győz az igazság, hát ahhoz azt nem mondom, hogy több szavunk nincsen, de azért lehet érzékelni a világhoz való hozzá állást...
Olyan emberség és világkép ami a magyar népmesékben megjelenik, megmondom őszintén én a nagy világirodalom, de vallási világirodalom keretében sehol nem találkoztam. És nagyon helyes és helytálló az a megfogalmazás, hogy ha valaki a magyar kereszténységen belül jártasságra tesz szert az pillanatokon belül rádöbben arra, hogy az evangéliumok erkölcsi világképe és a magyar népmesék erkölcsi világképe ugyanazon az erkölcsi talapzaton nyugszik. Tehát ez mit jelent? A mi ótestamentumi hagyományunk a saját népi örökségünk. Ez okoz bizonyos helyeken óriási gondot és fogfájást és fejfájást, mert még mindig van magyar népdal, magyar népballada, van magyar népmese, magyar népművészet.
Tőlünk nyugatra mutasson nekem valaki helyet, ahol van! Már azt is megmerem kockáztatni, hogy tőlünk keletre mutasson nekem valaki olyan helyet belső-Ázsiában, ahol ilyen szervesen jelenik meg a népművészet teljes egysége, mint ahol most a 21. században Magyarországon!
Tehát ilyenkor az ember elmondja, nem nekünk van keletre, keleti testvéreinkre szükségünk, hanem a keleti testvéreinknek van ránk szükségük. Csak ezt egy ilyen magyar népnemzeti körben elmondani... hát kikergetnek a pusztára! Nem lehet keletről megújítani azt, ami (...) központ. Eleve a magyar az magerő, tehát a mag, a Kárpát-medence lokális helye, pedig nem északhoz viszonyul, nem kelethez, nem délhez, nem nyugathoz: Európa kellős közepe. Tehát innen sugároznak szét dolgok." /Forrás: vimeo
Csillagösvényen
Szántai előadásai sok magyarországi előadóval ellentétben, az átlagos youtube szint feletti dvd-n és cd-n is megrendelhetők. Az önálló előadások mellett, pedig rövidebb bejátszások idejére is néha fel-fel feltűnik hagyományőrző, nemzetünk múltjával foglalkozó anyagokban. Jó példa erre például a Csillagösvényen sorozat, ahol a Szent-koronáról, nagy hadvezérekről és úgy általában a hunok, magyarok múltjáról tudakozódhatunk.
Mások írták
